Szegeden diplomázott, majd Békéscsabán lett iskolaigazgató dr. Szemenyei Sándor, aki létrehozta Békéscsaba első művészeti képzését. A ruhaipar igényeire szabott magas szakmai színvonalú művészeti oktatás ma az intézményi integrációk eredményeképp a Békéscsabai Szakképzési Centrum Szent Györgyi Albert Technikum és Kollégium iparművészeti tagozataként működik.
hirdetés
A humán és reál műveltség közötti híd fontosságát sosem hirdette, csak építette. Építette saját diákjai körében és önnön magán. Talán ezért is volt olyan testhezálló számára a felkérés, hogy az iskolaintegrációkor kialakuló új békéscsabai oktatási intézmény névadója, Szent-Györgyi Albert életét kutassa. Több könyvet és publikációt is írt a témában. Fontos szerepe van abban, hogy Szent-Györgyi mögött ne „csak” a C-vitamint lássuk, hanem a kiváló pedagógust, az emberiség sorsáéért aggódó humanistát, a népe felemeléséért dolgozó politikust, valamint a kiváló nyelvművelőt és költőt.
hirdetés
Számos előadást tartott a Nobel-díjas orvos-biokémikus életéről, nevelési elveiről, közéleti munkájáról. Bárhogy is közelíti meg a témát, mindig a nagy betűs ember képe rajzolódik ki. Méghozzá egy olyan időtlen értékű tudósé, aki méltán lehet példaképe a jövő nemzedékeinek. „Tudós volt és humanista, páratlan és feledhetetlen” – így írt John T. Edsall amerikai fehérjekutató Szent-Györgyiről, annak halálát követően, a Nature című tudományos lap 1986. december 4-i számában.
Három korábbi iskola összeolvadásával, 2005. augusztus 1-jén alakult meg a BSzC Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. Ennek során az új intézménybe integrálódott a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola, a Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola, valamint a dr. Szemenyei vezette Ruhaipari és Iparművészeti Szakképző Iskola és Kollégium. Az egykori igazgató fizikát és kémiát tanított középiskolai diákoknak. Azonban „nem állt meg” pusztán a természettudományok művelésénél, hanem filozófiai-szociológiai témában doktori értekezést írt, majd etikát és politológiát oktatott a főiskolán.
Szent-Györgyi Albert hitte és vallotta, hogy az ember a végtelen univerzumban parányi és kiszolgáltatott. Létünk, avagy az egész emberiség léte, illetve eltűnése lényegtelen a világegyetem működése szempontjából. Létezésünk önmagában értelmetlen, ugyanakkor az emberben mégis ott van az élni akarás ösztöne. Így csak ránk vár, hogy értelmet adjunk parányi életünknek. Nyilván nem lehet mindenki Nobel-díjas kutató, de Szent-Györgyi példája, akárcsak Einsteiné, alátámasztja, hogy az ember jó irányba változhat. Rossz tanulókból is lehetnek kiválóságok, mindez csak hit és befektetett munka kérdése.
Beszélgetésünk itt hallgatható meg:
Elérhető Spotifyon is:
