Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, az órákat éjjel 2 órakor 3 órára kell állítani.

Amikor az órákat egy órával előre állítják, azaz áttérünk a nyári időszámításra, hosszabb nappali fényt élvezhetünk, ami későbbi naplementét jelent. Ez lehetővé teszi, hogy az emberek több időt töltsenek a szabadban, csökkentve ezzel a háztartási energiafogyasztást.

Azonban a nyári óraátállításnak is vannak kritikusai. Egyesek szerint az időszámítás gyakori megváltoztatása zavarhatja az emberek biológiai ritmusát, és negatívan befolyásolhatja az alvást és az általános jólétet. Emellett sok országban megkérdőjelezik az energiahatékonysági előnyöket is.

Magyarországon először 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, az első világháború idején, és azóta többször változtatták az alkalmazásának gyakoriságát és időpontját. A nyári időszámítás újbóli bevezetése Magyarországon 1979-ben történt, az olajválság idején, mint az energiahatékonyság előmozdításának eszköze.

Azóta rendszeresen alkalmazzák, évente kétszer: általában március utolsó vasárnapján kezdődik, amikor az órákat egy órával előre állítják, és október utolsó vasárnapján ér véget, amikor az órákat visszaállítják egy órával vissza. Ez a gyakorlat azóta is folytatódik Magyarországon a nappali fény hosszabb kihasználása érdekében, ami energiamegtakarításhoz és az életminőség javulásához vezethet.