Munkácsy Mihály 1886-os és 1887-es amerikai kiállításaihoz készült két katalógussal gyarapodott a Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteménye, amelyek Amerikából érkeztek az intézménybe.

A világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteményével rendelkező békéscsabai múzeum sajtótájékoztatón mutatta be azt a két angol nyelvű katalógust, amelyek Munkácsy Mihály két ikonikus alkotását népszerűsítő, New York-i kiállításához készültek. A katalógusokat Charles Sedelmeyer, Munkácsy Mihály képkereskedője készíttette, méghozzá azzal a szándékkal, hogy új piacokat nyisson meg Munkácsy festményeinek.

hirdetés

Az új relikviákat Gyarmati Gabriella, a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze mutatta be a sajtó munkatársainak. A katalógusokat a New Jersey-ben található Montclaire History Center ajánlotta fel eredetileg a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, de Fogas Ottó múzeumigazgató Békéscsabára irányította az amerikai múzeum munkatársait. A két új darabbal 591-re gyarapodott a Munkácsy-gyűjteményben található műtárgyak és relikviák száma.

Munkácsy 1886. november 6-án indult el egy gőzhajóval Amerikába és 15-én érkezett meg a tengerentúlra. Gyarmati Gabriella elmondta, hogy amikor Munkácsy Amerika földjére lépett, akkor a helyi magyar sajtó egy karikatúrát is közölt a művész útjáról, melyet a Békés vármegyei Jankó János festőművész és karikaturista készített. Ezen Munkácsy a festőpalettáján, az ecsetjét evezőként használva szeli át az óceánt.

Az első, 1886-os katalógus a Krisztus Pilátus előtt amerikai bemutatójára készült, amely a kép és vázlatai ismertetése mellett hosszan taglalja a művész életrajzát. A katalógus bemutatja Munkácsy jelentős műveit, sokat ír a Siralomházról, de a nagy formátumú népi életképekről és a Miltonról is hosszan értekezik. 1886. november 17-én zajlott a kiállításmegnyitó, amelyről másnap cikket közölt a The New York Times. November 23-án a New York-i magyarok díszebéden látták vendégül Munkácsyt, amely alkalommal Pulitzer József mondott köszöntőt a festő tiszteletére. Bár az Amerikában hihetetlen karriert befutó sajtómogul nem értette, miért őt választották a Munkácsyt fogadó bizottság élére, mivel elmondása szerint talán ő tudott a legkevésbé magyarul a kinti magyarok közül. Pulitzer ekképp fogalmazott a díszebéden: „Szívesen látjuk Önt uram, mivel mint igaz amerikaiak, akiknél az arisztokrácia nem létezik, készen vagyunk önben ez erény arisztokratáját és a szellem méltóságát tisztelni.” Pulitzer volt egyébként az út legfőbb szervezője, aki másnap, 1886. november 24-én lapja, a World címlapján magyarul köszöntötte Munkácsyt. A művészt december elsején a New York-i Magyar Egylet tiszteletbeli tagjává fogadta, majd másnap Munkácsy Washingtonban találkozott Grover Clevelanddel, az Amerikai Egyesült Államok elnökével.

Bár Krisztus Pilátus előtt megvásárlásának gondolata a Magyar Állam részéről már a kép elkészültekor felmerült, de Sedelmeyer akkora összeget kért volna érte, amit lehetetlen volt kifizetni, így Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter vételi szándéka visszautasításra kerül. Ellenben az amerikai bemutató után sikerült eladni a festményt, ugyanis egy áruház-tulajdonos, John Wanamaker megvásárolta a művet.

Munkácsy amerikai tartózkodása során mintegy 15 festményt készített, illetve további megrendeléseket is kapott, amelyeket már visszatérve Párizsban készített el, s hajóval küldött a megrendelőkhöz. Az egyik utólagosan, Párizsban festett megrendelés Pulitzer József feleségének, Kate Davis-nek a portréja, amelyet minden bizonnyal fotó alapján festett. A mű 2019-ben látható volt a Munkácsy Mihály Múzeumban, azonban a magas biztosítási érték miatt csak egy hónapig tudták az intézményben tartani – mondta el Gyarmati Gabriella.

A másik füzet, az 1887-es kiállításra készült, amely ugyanott került megrendezésre, ahol a Krisztus Pilátus előtt bemutatása történt, ezúttal azonban a Krisztus a Kálvárián című festményt mutatták be. A művet ma Golgota néven ismerjük. A katalógus annyiban különbözik a korábbitól, hogy életrajz helyett közli a mű születésének történetét és oldalakon át említi a mű kritikáit, amelyek eddig ismeretlenek voltak a magyar szakirodalom számára. Ez a bemutató is a festményt értékesítésével zárult, a vevő pedig ezúttal is a dúsgazdag Wanamaker volt.

Varga Tamás, Békéscsaba kultúráért, sportért, oktatásért és ifjúságért felelős alpolgármestere kiemelte, hogy Békéscsaba neve egyre inkább kezd összeforrni Munkácsy Mihályéval. A felajánlás ténye már decemberben ismerté vált, de mivel a Munkácsy Negyedben minden héten történik valami, meg kellett várni az alkalmas időpontot a bemutatásra. Az alpolgármester elmondta, hogy a Munkácsy 180 emlékév kapcsán a múlt héten érkezett meg a debreceni Déri Múzeumból a Munkácsy Emlékházba Munkácsy Mihály 1865-ben készített festménye, a Búsuló betyár, amely július elejéig lesz megtekinthető.