Nem fogják befolyásolni Oroszország hadműveleti céljainak elérését a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Moszkvában újságíróknak.

„El fogjuk érni, amit akarunk, de ez (a fegyverszállítás) magának Ukrajnának fog nagyobb problémát okozni” – hangsúlyozta Peszkov. Rámutatott, hogy a fegyverszállítási ügyekben alkalmazott amerikai és uniós eljárás már kiszámítható. „Amint elkezdenek tárgyszerűen beszélni valamiről, az azt jelenti, hogy ezt a szállítást már végrehajtották. Tehát az, hogy ezeket a szállításokat mennyiben hajtották végre és fizették ki az Amerikai Egyesült Államok belső törvényeinek megsértésével, valószínűleg nem a mi problémánk” – mondta a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy a kérdés az amerikai kongresszusi képviselők és szenátorok illetékességébe tartozik, „ha valaki ezzel akar foglalkozni”.

Az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szerdán megerősítette a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy Ukrajnának ATACMS megnövelt – mintegy 300 kilométeres – hatótávolságú műveleti-taktikai ballisztikus rakétákat adtak át áprilisban, ukrán területen.

Peszkov azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az amerikai törvények megsértésével a rakétákat titokban már le is szállította Ukrajnának, a Rosszija 1 tévécsatornának kijelentette: ez újabb bizonyítéka annak, hogy Washington közvetlen részese a konfliktusnak. „Ilyen fegyverekkel Ukrajnának a végeredmény fájdalmasabb lesz – több lesz az áldozat, több lesz a pusztítás. Mert, ahogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) mondta, ha a fegyverek hatótávolsága megnő, akkor ki fog szélesedni az az egészségügyi vagy ütközőzóna, biztonsági övezet – nevezzék bárhogyan is – amelyre szükség lesz a területünk, a polgáraink védelméhez” – fogalmazott a Kreml szóvivője.

A végeredmény eldőlt, és ezt a frontok jelenlegi dinamikája is mutatja. Győzni fogunk

– tette hozzá.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön kiadott hadijelentése szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben nyolc ukrán ellenrohamot vert vissza. Az összesítés szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén mintegy ezer halottat és súlyos sebesültet veszített. A minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két lőszerraktárt, egy amerikai HIMARS és egy cseh Vampire sorozatvetőt, három páncélozott harcjárművet, egy páncélozott szállítójárművet, két amerikai gyártmányú M109-es Paladin önjáró, valamint hat amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, továbbá 200 drónt.

Vitalij Gancsev, a zömmel ukrán ellenőrzés alatt álló Harkiv megye katonai-polgári közigazgatásának Moszkva által kinevezett vezetője azt mondta az orosz Pervij Kanal orosz állami tévécsatornának, hogy az ukrán hatóságok megkezdték a stratégiai vállalatok és tudományos intézmények nyugat-ukrajnai területre evakuálását Harkiv városából, a szakemberekkel együtt. Állítása szerint a kijevi vezetés csak a haditechnikai eszközök javítására szolgáló üzemeket kívánja megtartani a településen.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Tokmakban halottjai és sebesültjei vannak egy lakóházat ért találatnak. A Brjanszk megyei Kurkovicsi községben autóbuszt támadott egy ukrán pilóta nélküli repülőszerkezet, négy utas, köztük egy gyerek megsebesült.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön arról adott ki tájékoztatást, hogy jelenleg több mint 3100 külföldi „zsoldos” harcol Ukrajna oldalán, akik főként az Egyesült Államokból, Kanadából, az Egyesült Királyságból és Georgiából érkeztek. A hatóság kilátásba helyezte felelősségre vonásukat.

Az SZK sajtószolgálata közölte, hogy vádat emeltek Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter, Volodimir Hrojszman volt parlamenti elnök (majd kormányfő) és Jurij Sztyecsen volt kulturális és információs politikai miniszter ellen a Donyec-medence ágyúzása és más bűncselekmények miatt. A vádlottak az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács tagjaiként támogatták az úgynevezett „terrorellenes művelet” végrehajtásáról szóló döntést, és részt vettek annak irányításában is.

„Bűncselekményeik következtében 582 ember sebesült meg és vesztette életét, köztük 16 gyermek, valamint a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok több mint 237 polgári infrastrukturális létesítménye teljesen megsemmisült vagy megrongálódott. Intézkedések történnek a felkutatásukra és letartóztatásukra” – áll az SZK közleményében. A Krím legfelsőbb bírósága az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közreadott tájékoztatása szerint 11 évi fegyházra ítélt egy zaporizzsjai illetékességű, ukrán állampolgárságú férfit, amiért adatokat szolgáltatott ki az ukrán titkosszolgálatoknak az orosz hadseregről, valamint a zaporizzsjai elektromos hálózatról és ipari létesítményekről.

MTI