Magyarország kormánya átfogó intézkedéscsomagot fogadott el, amelynek célja a teherforgalom visszaterelése a gyorsforgalmi úthálózatra. A változtatásoknak köszönhetően a vidéki települések lakói számára biztonságosabbá válhat a fő- és mellékutakon való közlekedés, az otthonaikat érő környezeti és zajterhelés pedig csökkenhet. A jogszabályi módosítások 2026. január 1-jétől lépnek hatályba.

Idén szeptember végéig 126 esetben történt tehergépjármű által okozott közúti baleset Magyarországon: ebből 15 halálos kimenetelű volt. A balesetek között jelentős arányt képviselnek a kamionok által lakott területen okozott súlyos, akár halálos kimenetelű szerencsétlenségek. Több esetben nehézgépjármű gyalogost gázolt vagy épületeknek ütközött.

Az autópályák és autóutak azonban forgalombiztonsági szempontból kevésbé kockázatosak, hiszen a pályatestek irányonként fizikailag elválasztottak, elkerülik a lakott területeket, a forgalmukat pedig nem akadályozzák lassújárművek.

A most elfogadott és jövő év januárjától életbe lépő kormányzati intézkedéscsomag célja ezért az, hogy a tehergépjárműveket – ha azok nem közvetlenül egy adott térség vagy településcsoport lakóit szolgálják ki – az alacsonyabb díjszintű főutak vagy a díjmentes mellékutak felől a négysávos, gyorsforgalmi úthálózatra terelje, illetve ott tartsa.

A lépésnek – a vidéken élő polgárok közlekedésbiztonságának és életminőségén javításán túl – előnye az is, hogy olyan többletbevételhez juttatja az államot, amelyet azután a hazai úthálózat fejlesztésére használhat fel.

Az intézkedéscsomag részei:

• Országos súlykorlátozási program – 60 új helyszínnel. A súlykorlátozó táblák kihelyezése várhatóan 2025 decemberének végéig minden érintett útszakaszon megtörténik. A program előre haladtával az önkormányzatoktól és a lakosságtól érkező további igényeket az Építési és Közlekedési Minisztérium folyamatosan feldolgozza, az új igények teljesítése várhatóan 2026 márciusáig lezárul.
• Emelkednek a tehergépjárművekre vonatkozó útdíjak a főutakon. A tehergépjárművek által fizetendő megtett úttal arányos útdíjak a következők szerint módosulnak. A díjemelés a gyorsforgalmi utakon valósul meg (J2–J5, M2–M3 kategóriák), főutakon pedig a tehergépjármű-kategóriákban a gyorsforgalmi utak díjszintjéhez közelítő díjszint lép életbe (J2–J5).
• Egységes és visszatartóbb bírságrendszer. Emelkednek a közúti szabályszegésekhez kapcsolódó bírságok: a megtett úttal arányos útdíjrendszerben a jogosulatlan úthasználathoz kapcsolódó, 0–120 perces időszakra vonatkozó közigazgatási bírságok például 30%-kal nőnek. A „Korlátozott forgalmú övezet”, a „Súlykorlátozás”, valamint a „Tehergépkocsival behajtani tilos” jelzőtáblák megsértése esetén a bírság összege 100 000 forintra nő, a korábbi 47 000 forintról.

A mostani kormányzati döntést országos forgalomvizsgálat előzte meg, amely külön elemezte azokat a helyzeteket, amikor a kamionok a gyorsforgalmi utak helyett az alacsonyabb díjszintű főutakat vagy a díjmentes mellékutakat választják. A vizsgálat a négysávos úthálózatról való lehajtás elsődleges okaként – az esetleges torlódások elkerülésén túl – az alacsonyabb útdíjfizetési kötelezettséget állapította meg.

A szakemberek számításai szerint az útdíjemelés 5-15 %-os forgalmi átterelődést eredményezhet a főúthálózatról a gyorsforgalmi úthálózatra. Az átterelődés ott lesz nagyobb mértékű, ahol súlykorlátozás is bevezetésre kerül.

Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az intézkedéscsomag kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt 15 évben jelentősen mértékben fejlődött a hazai négysávos utak hálózata, ami lehetőséget teremt arra, hogy a kormányzat a teherforgalom terelésével is védje a vidéki települések lakóit. Az új szabályozásnak köszönhetően a teherforgalom az ország legbiztonságosabb, legnagyobb teherbírású úthálózatán marad. Az elmúlt három évben a gyorsforgalmi úthálózat folyamatos felújítás alatt állnak, így azok készek a főútról átterelődő forgalom fogadására.

EKM