Két hónapja drágulnak az élelmiszer-alapanyagok a nemzetközi piacokon a közel-keleti konfliktussal összefüggésben – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

hirdetés

A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi „élelmiszerkosár” havi árváltozását követi – 2,4%-os havi emelkedés után 128,5 ponton zárt márciusban és ezzel 1%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti értékét.

A gabonafélék árindexe 1,5%-kal drágult februárhoz képest főként a búza árának 4,3%-os növekedése miatt, ami az Amerikai Egyesült Államok aszályos időjárásával és a magas műtrágya árak miatt esetlegesen csökkenő ausztrál vetésterületekkel függ össze. A kukorica is drágult, miután a bőséges készletek ellenére a műtrágya elérhetősége körüli aggodalmak és a növekvő energiaárak hatása domináltak. Az összes rizsfélét lefedő FAO index viszont 3%-kal csökkent márciusban az aratás időszaka, a gyengébb importkereslet és egyes országok valutájának amerikai dollárral szembeni árfolyamcsökkenése miatt.

„A konfliktus kezdete óta nem történtek jelentős árváltozások, a kis drágulás a magas nyersolaj árból fakadt, amit a bőséges gabonakészletek fogtak vissza” – mondta a FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero. „Ha a konfliktus – valamint a magas inputárak és alacsony árrés – 40 napon túl is fennmaradnak, a gazdák választás elé kerülnek: kevesebb inputtal kevesebbet termeljenek vagy alacsonyabb műtrágya-igényű növényekre váltsanak. A döntésük kihatással lesz a következő évek termésére, az élelmiszer-ellátásra és az élelmiszer-alapanyagok árára.”

A növényi olajok ára 5,1%-kal nőtt február óta, ezzel 13,2%-os drágulást produkálva egy év alatt. A pálma-, szója-, napraforgó- és repceolajok ára mind emelkedett a nyersolaj drágulásának tovagyűrűző hatása miatt, ami erősebb keresletet generálhat a bioüzemanyagokra is.

A húsfélék árindexe 1%-kal erősödött az előző hónaphoz képest a sertéshús iránti szezonálisan megnövekedett európai kereslet és a magasabb marhahús árak miatt, ami főleg Brazíliában volt tapasztalható, ahol szűkült az exportálható állatok száma. A birka- és szárnyashús olcsóbbak lettek, részben a logisztikai nehézségek okán, melyek a közel-keleti piacok elérését akadályozták.

A tejtermékek árindexe 1,2%-kal emelkedett a tejpor drágulása révén, miután szezonálisan csökkent a csendes-óceáni térség kibocsátása. Olcsóbbak lettek a sajtok az Európai Unió piacain a bővülő belső termelés és a gyenge exportkereslet kombinációja mellett, míg a Csendes-óceán térségében ellenkező folyamatok zajlottak.

A FAO cukorár-indexe 7,2%-ot ugrott márciusban. Erősebbnek bizonyultak azon várakozások, hogy Brazília – mint a legfontosabb cukorexportőr – az olajár-növekedés miatt az etanolgyártásba irányítja át a cukornád-készleteit, míg globális a készletek stabilak, köszönhetően az indiai és thaiföldi aratásnak.

További információk és részletek (angol nyelven) itt olvashatók.

A Hormuz-szoros és a piacok

A FAO által üzemeltetett Mezőgazdasági Piaci Információs Rendszer (AMIS) most jelentette meg havi piaci figyelőjét. Ebben arról írnak, hogy a Hormuzi-szoros lezárása sokként hatott a globális gazdaságra és ebben az agrárszektor sem volt kivétel. Az elemzés további részletekkel szolgál az emelkedő energia-, műtrágya- és szállítási költségek lehetséges közvetlen és közvetett hatásaira az élelmezésre és a mezőgazdaságra.

A FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero a közelmúltban egy ENSZ sajtótájékoztató keretében behatóbban beszélt a veszélyekről.

A közel-keleti konfliktus globális agrár-élelmezési kihatásairól további információk egy friss FAO jelentésben olvashatók.