A naplók történelmi értéke és Harruckern is terítékre került szeptemberben

erdész A Körök, egyletek: A civil társadalom története a dualizmus kori Békés megyében című albumot mostanában jelenttette meg a levéltár. Fotó: MNL Békés Megyei Levéltára / Facebook

A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára dolgozói igen aktívak voltak 2018-ban – mondta el dr. Erdész Ádám, az intézmény igazgatója. Számos kiadvány került ki a kezeik közül, és csak szeptember utolsó két hetében négy megyei rendezvény aktív résztvevői voltak.

Szeptember 21-én került sor az éves szakmai konferenciára. A rendezvény címe ezúttal: Mesélő naplók és levelek, tudományosabb alcíme pedig A narratív források kínálta közelítési lehetőségek. Azt vizsgálták az előadók, hogy a személyes, vagy egodokumentumok (naplók, levelek, memoárok) milyen információt közvetítenek a múltról. Az egész konferenciát Gyáni Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartotta, saját előadásával (Az egodokumentumok történetírói haszna) indítva.

Őt elsősorban a naplók foglalkoztatják, előadásában is elsősorban erre tért ki, azok milyen információkkal szolgálhatnak a kutatóknak. Ezek a szövegek elhozzák például az akkori jelenidejűséget. Bár ezek nem elsősorban az események forrásai, feladatot adnak a kutatóknak, hiszen fel kell tárni azokat a körülményeket, amikor a naplót írták, ezzel a háttéranyaggal együtt tud csak információt közvetíteni. Ehhez az előadáshoz aztán szervesen és gyakorlati példákkal kapcsolódott a többi előadó. Ha valaki kíváncsi az előadókra, a levéltár honlapján elérhető lesz majd a felvett anyag.

A Békéscsaba300 Várostörténeti Emléktestület Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából szervezte meg a Harruckern emlékülés, amelyen dr. Erdész Ádám is előadást tartott Harruckern János György pályája és Békés megyei telepítései – A falusi háztól a magyar bárói rangig címmel. Az igazgató megosztotta, hogy az ilyen felkéréseknek mindig igyekeznek eleget tenni, akár egy előadással vagy egy kiadvánnyal.

A konferencia előzménye volt, hogy Gécs Béla megjelentetett egy Harruckernről szóló, 1895-ben kiadott biográfiát. Ez a kötet irányította rá a figyelmet arra a személyre, akinek a megyeszékhely történetében igen nagy szerepe volt. Egy Linz melletti kis településről indult, és a hadseregben helyezkedett el élelmezési biztosként. Becsületessége és kiváló logikája révén igen magasra jutott, jutalmul kapta meg Békés megyét. Saját vagyona miatt nem kellett kizsigerelni a jobbágyait, ezért tudott fejlődni ez a térség.

Gyulán Boldog Apor Vilmos kinevezésének 100. évfordulója alkalmából beszélt az igazgató a plébános életéről, tevékenységéről. Apor Vilmos 1918-ban nevezték ki Gyulára, pályájának legkiemelkedőbb éve 1945 volt, amikor mártíromságot vállalt, hogy megmentse a nőket a szovjet katonák erőszakosságától. 1918-as kinevezésekor, a háború utáni időszakban egy akkor új gyakorlatot kellett bevezetnie. A családok elhunyt tagjaikat gyászolták, elszegényedett a terület, egy szociális lelkipásztori gyakorlatot kellett kialakítania a gyulaiak támogatására. Személyiségének köszönhetően 25 év alatt ki is tudta építeni ezeket a kapcsolatokat.

Végezetül pedig a Kutatók Éjszakája gyulai programjaihoz is csatlakoztak. Több kutató is rendszeres vendége a levéltárnak, közülük kérték fel dr. Wlassits Gábor nyugalmazott bírót, Székely Árpádot és Durkó Károlyt egy beszélgetésre. Mindannyian aktuális kutatásaikról vagy kedvenc témáikról számoltak be az érdeklődőknek.

A dr. Erdész Ádámmal készült teljes interjút itt meghallgathatják:


Kövessen minket Facebookon!

Szóljon hozzá!