A nyugati országrész vadászainak is érdemes felkészülni az afrikai sertéspestis (ASP) esetleges megjelenésére, attól függetlenül, hogy a fertőzés csak Magyarország keleti felén van jelen. A vírus terjedésének megállításához ugyanakkor a vaddisznóállomány drasztikus csökkentésére van szükség.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vadgazdálkodási tanácskozásának egyik fő témája az afrikai sertéspestis vadászatra és a vadgazdálkodásra gyakorolt hatása volt – írja a kamara. Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára hangsúlyozta, hogy a jelenlegi áttekintés azért is fontos, mert a dunántúli vadászok az ASP-t csak hírből ismerik, viszont a Dunától keletre, főleg a borsodi, szabolcsi és hevesi térségben dolgozó vadászok, vadgazdálkodók küzdenek vele. Elmondása szerint a vírus a Dunántúlra is átterjedhet, ezért érdemes az ott tevékenykedő kollégákkal is megosztani a tapasztalatokat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2019. február 5-i adatai szerint 212 ASP-s esetet és 396 fertőzött vaddisznót regisztráltak Kelet-Magyarországon (a legutóbbi, február 10-i adatok szerint azóta az esetszám 233-ra, a fertőzött vaddisznók száma pedig 453-ra emelkedett) – tette hozzá.
Bajdik Péter elmondta, a helyzetkezelés része volt a kiadott – azóta módosított – országos főállatorvosi határozat, ami jelenleg az egyes földrajzi területeket fertőzött, magas, közepes és alacsony kockázatú terület kategóriákba sorolja be. Hozzátette, az azonos kategóriájú területeken belül is eltérő szabályok vannak, ezért nehéz volt követni a vadászatra jogosultaknak a rájuk vonatkozó szabályokat. Ezért az OMVK kérésére a Nébih összegezte a teendőket, így már a saját vadászterületét érintő előírásokkal valamennyi vadász tisztában van.
Az ASP-elleni védekezés következménye többek között, hogy a tilalmak miatt 2018 második felében Heves megyében például nem lehetetett őzbakra és dámbikára lőni – közölte a főtitkár. Ugyanakkor szintén a védekezés hozadéka a társas vadászatok és a vaddisznó egyéni vadászatának korlátozásából, illetve a vadhúseladásokból származó bevételkiesés. Azóta azonban módosultak a vadászatot korlátozó előírások a fertőzött és különösen ellenőrzött területeken, illetve a pufferzónákban. E szerint engedélyezhetik a vaddisznótól eltérő fajok egyéni és társas vadászatát, valamint bevezették a vaddisznó egyéni és csoportos diagnosztikai célú kilövését. Jelenleg az etetési korlátozások felülvizsgálata van folyamatban. Bajdik Péter jövőbeli általános célként említette a vírus terjedésének lassítását, valamint felszámolását, aminek egyetlen eszközének a vaddisznó állományának és állománysűrűségének drasztikus csökkentését nevezte.
A diagnosztikai célú kilövések kapcsán a főtitkár megjegyezte, az ASP továbbterjedésének megakadályozása legjobban így érhető el. Erre már csak azért is ügyelni kell, mert idehaza minden második elejtett nagyvad vaddisznó. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2017/2018-as vadászati évet mutató összesítése szerint a vaddisznó jelentett állománya 2017. tavaszán 102 600 példány volt, amely 0,9 százalékkal volt több a 2016 tavaszi állománynál (101 682). A 2017/2018.vadászati évben 158 079 vaddisznót ejtettek el, amely 10,48 százalékkal több az előző évi teríték nagyságához képest (143 081). A jelentett vaddisznólétszám 2018. tavaszán 105 196 példány volt, amely 2,53 százalékos növekedést jelez az előző évi adatokhoz képest. A vaddisznó területi terjeszkedése az utóbbi években lényegében az egész országot lefedte és a hasznosítás eddigi növelése legfeljebb a létszám növekedésének megállapítására volt elég. Az elemzés rögzítette, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése és terjedése az országos és a vadgazdálkodási tájegységi szintű állománykezelési stratégiák új alapokra helyezését teszik szükségessé – írja az Agrárszektor.hu online agrárgazdasági újság.
