A szepszis kezelésének hatékonyabb módszerén dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének szakemberei Molnár Zsolt professzor vezetésével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Nemzetközi felmérések szerint a kórházakban világszerte több beteg hal meg szepszissel összefüggő szövődményben, mint emlő-, vastag- és végbélrákban együttvéve. A szepszis bonyolult, rendkívül heterogén megjelenési formával járó kórkép. Ennek következtében világszerte a betegek 25-60 százaléka meghal. A szepszis során a beteg vérében gyulladásos anyagok jelennek meg. A véráram révén az adott szerv sérülése vagy fertőzése órák alatt az egész test betegségévé válik, a páciens életfontosságú szervei felmondják a szolgálatot.
A szegedi intenzív osztályon évente három-négyszáz olyan nagyon súlyos állapotú beteget kezelnek, akinél az immunrendszernek extra segítségre lehet szüksége. Az intézetben az országban az elsők között vezették be az úgynevezett CytoSorb nevű vértisztító kezelést. Ez alkalmas a vérben található gyulladási citokinek eltávolítására. Az eljárásnál a művesekezeléshez hasonló módszerrel, zárt rendszeren keresztül egy görgőpumpa segítségével átvezetik a vért egy porózus felszínű, biológiailag aktív gyöngyöket tartalmazó berendezésen. A gyöngyök összességében hatalmas felületükön képesek megkötni a citokineket, ezzel 12-24 óra alatt jelentős mennyiségben csökkentve szintjüket a vérben.
A jelenlegi nemzetközi orvosi gyakorlatban a citokineltávolító-eljárást szinte kizárólag művesekezeléssel együtt alkalmazzák. Szegeden azonban önállóan alkalmazták olyan betegeknél, akiknél a szeptikus sokkot a keringés összeomlása kísérte és állapotuk 6-12 órányi kezelést követően sem javult. A tapasztalatok szerint ez a megoldás rendkívül hatékony a szeptikus sokk korai fázisában. Az eredményekről a szakma egyik legrangosabb folyóiratában, a Journal of Critical Care-ben számoltak be a közelmúltban.
Vizsgálataik alapján a SZTE szakemberei valószínűsítik azt is, hogy a jelenlegi protokollhoz képest a biológiailag aktív polimer gyöngyöket tartalmazó patron gyakoribb – 24 helyett 12 óránként végrehajtott – cseréje növelheti a kezelés hatékonyságát. Vagyis lerövidíti a lélegeztetési időt, megrövidíti az intenzív osztályos tartózkodást és növeli a túlélési esélyt – írja az MTI.
