Megtalálhatták a csabai várkastély maradványait

várkastély Fotó: Körös Hírcentrum

A közelmúltban a békéscsabai Kastély utcában végeztek vizsgálatokat régészek és geofizikusok. Szerettek volna rábukkanni az egykori békéscsabai várkastély maradványaira. A részletekről dr. Bácsmegi Gábort, a Munkácsy Mihály Múzeum régészét kérdeztük a Körös Hírcentrum stúdiójában.

Egyelőre úgy tűnik, sikeresek voltak a kutatások, valóban találtak érdekes nyomokat a szakemberek – árulta el dr. Bácsmegi Gábor. A várkastély utáni kutatás nagyon régre nyúlik már vissza. Gécs Béla helytörténész és korábban Haan Lajos is foglalkozott a témával. Korábban nem állt még rendelkezésre az az eszközkészlet, amivel ma feltárás nélkül tudnak vizsgálatokat végezni. Akkoriban csak kutató ásatásokkal lehetett volna azonosítani a kastély helyét, ami viszont a terület beépítettsége miatt elképzelhetetlen volt.

hirdetés

Az elmúlt évtizedben fejlődőtt annyit a kutatási technika, hogy megnőtt megyénkben is a nemzetközi tudományos projektek száma. Ekkor ismerkedtek meg görög szakemberekkel is, akik besegítettek a várkastély feltérképezésébe. A roncsolásmentes vizsgálatok egyre elfogadottabbak, ilyen módszerrel kutakodtak a Kastély utcában Békéscsabán is.

hirdetés
A lakosságot is érdekli a várkastély

A háztulajdonosok engedélyével a szakemberek a kertekben kezdtek el kutatni. Meglepődve tapasztalták, mennyire együttműködő a lakosság, sokan érdeklődtek a vizsgálat témája iránt is. Az eredmények alapján egy metszetet kaptak az utcában, körülbelül hét méter mélységig. A mélységen belül különböző felületeket találtak. Nagyjából két méter mélyen van egy nagyon masszív, nagy jelet adó réteg. A görögök szerint ilyet az agyag, a kő vagy a tégla ad. Dr. Bácsmegi Gábor szerint ez lehet a várkastély pusztulási rétege. Ezt egy helyi lakos tapasztalatai is alátámaszthatják. 1993-ban az épülő háza alapjait mélyebbre kellett ásni a megszokottnál. Két méter mélységig ástak le, és ott falakat találtak.

A kutatásokhoz történelmi forrásokat használtak kiindulópontként. A kastélyról szóló írott forrásanyag egyik legjelentősebb darabja egy 1556 júniusából származó levél, amely részletesen beszámol a vár ostromáról és pusztulásáról. A térképes kutatások és a visszaemlékezések is adnak információkat, viszont ezek néha ellentmondanak egymásnak.

Mindezek alapján olyan 80-100 méter hosszú lehetett az épületkomplexum. Párhuzamosan futó falak nyomaira is bukkantak, viszont a további kutatásokat jelenleg is megnehezítik a beépített telkek. Az eredmények jó alapot adnak egy pályázat benyújtására további támogatásért, most ez a következő lépés. Azt leszögezte a békéscsabai régész, hogy az épületek helyén egyáltalán nem áll szándékukban ásni. A kertekben is csak ott és csak akkor, ha a tulajtól engedélyt kaptak rá.

 

hirdetés

Szóljon hozzá!

+ 81 = 90