Az MSZP frakció képviseletében Miklós Attila és Fülöp Csaba önkormányzati képviselők értékelték a június 20-i békéscsabai közgyűlést. Kiemeltek néhány napirendi pontot, és szó volt azokról a témákról is, amelyeket napirenden kívül tárgyaltak a képviselők. Ilyen volt például a Csaba Nap megrendezése is.
hirdetés
A Békés Megyei Központi kórház éves működési beszámolója szintén nem volt napirenden. A kórház korábban hagyományosan bemutatta beszámolóját a közgyűlésen, ám a jelenlegi főigazgató ezt a hagyományt nem kívánta követni. Megelégedett azzal, hogy az Egészségügyi Bizottság számára küldött egy tájékoztatót, és a közgyűlés előtt nem kívánt a képviselők kérdésire sem válaszolni. “Azért gondolom, hogy ez probléma, mert az egyik legnagyobb foglalkoztató és rengeteg embert ellátó intézmény a megyében. Az sem titok, hogy mekkora adósságállomány az, amivel meg kell birkóznia a Békés megyei kórháznak” – mondta el Miklós Attila.
hirdetés
A legeladósodottabb kórházak listáján helyet foglaló Békés Megyei Központi Kórháznak mintegy 1,5 milliárd forint a tartozása van a Magyar Államkincstár adatai szerint. Az eladósodottság mértékének vizsgálata miatt frissen alakult egy vizsgáló bizottság is, melynek országgyűlési képviselők a tagjai. Érdekesség, hogy a vizsgálóbizottság tagja az a volt igazgató is, aki a kórház jelenlegi pénzügyi helyzetéért valószínűleg felelős. Miklós Attila reményét fejezte ki, hogy az eredményt minél előbb a közvélemény vagy Békéscsaba közgyűlése elé tárják.
Két Csaba Nap lesz?
A Csaba Nap megrendezésének kérdése is felmerült. Egyik szakbizottsági ülés során sem kaptak megnyugtató válaszokat arra vonatkozóan, hogy a rendezvény hogyan is kerül lebonyolításra az idei évben. Kiderült, hogy egy forrásból két szervezet is szeretné megvalósítani a rendezvényt. Mind a Polgármesteri Hivatal, mind a Vagyonkezelő Zrt. döntéshozó szerve a közgyűlés, és a tájékoztatás hiánya miatt mégsem tudnak arról, hogy mit csinál az egyik, és mit a másik. A Polgármesteri Hivatal a teljes 3 millió forintos keretre nyújtott be programjavaslatot, de ennek a költségvetését nem ismertették. A Vagyonkezelő Zrt. rendezvényéről pedig még ennyit sem tudtak meg. Miklós Attila kiemelte, hogy természetesen jó, ha Békéscsabán sok, színvonalas program van, ám a források szűkössége miatt célszerűbb lenne egy napon, egy helyszínen megrendezni.
Az év végén lejár a szerződés a DAKK Zrt.-vel, ami jelenleg a tömegközlekedést biztosítja. Így felmerült, hogy esetlegesen egy magáncéggel biztosítanák a békéscsabai tömegközlekedést. Fülöp Csaba elmondta, hogy a közgyűlésen megismertek egy tanulmányt, amely részletezte a törvényi hátteret és történeti áttekintést is kaptak belőle. De érdemi anyagot még nem mutattak be, a beszerzési eljárás kiírása jelenleg elkészítés alatt áll. A képviselő szerint fontos lenne mélyrehatóbban kezelni a témát, hiszen a békéscsabai tömegközlekedés érzékeny területe a városnak. Az eredeti megállapodás az év végével lejár és arra, hogy például egy saját céget alapítsanak, nagyon kevés az idő. Más lehetőség híján, azon az áron kell majd megrendelni a szolgáltatást, ahogyan az ajánlatban az ajánlatot tevő cég meghatározza. Ez a városnak akár 100-150 millió forinttal többe kerülhet.
Veszteséges, de jól dolgozik
A Városgazdálkodási Kft. kérdése ismételten felmerült. Fülöp Csaba elmondta, hogy az ígéretek szerint kaptak volna egy kimutatást arról, hogy a szolgáltatások mennyibe kerültek amikor külső szereplők látták el, és mennyibe került most. Ez nem történt meg. A Megyei Jogú Városok Szövetségétől megkérték az egyes városok szolgáltatási adatait. Azonban ezeket nem tudták kiadni két hét alatt. Fülöp Csaba reménykedik abban, hogy ezt a kimutatást szeptemberre megkaphatják.
Annak ellenére, hogy a társaság számviteli szempontból veszteséges, a szolgáltatási színvonala jó. A cég gyorsan, hatékonyan működik. Fülöp Csaba megosztotta, hogy az ő körzetében 107 pad felújítása, 55 kerékpártároló térkövezése, játszóterek felújítása van folyamatban. Összehasonlítva a két évvel ezelőtti adatokat a mostaniakkal, kiderül, hogy az önkormányzat sokkal gyorsabban tudja a saját cégétől megrendelni a városi munkákat. Amennyiben beáll a rendszer és kialakulnak a társaság végleges struktúrái, akkor be kell váltsa a megalapításkor hozzáfűzött reményeket.
Összegzésként elárulta a két képviselő, hogy a békéscsabai gyűléseket az előkészítettség hiánya jellemzi, esetenként csak tájékoztatást kapnak, a döntési kompetenciát nem rendelik ki. Úgy kerülnek eléjük ügyek, hogy magát az előkészítést nem látják. Vagy csak utólag kapnak róla tájékoztatást, mint ahogyan az anyaggödör esetében is történt. “Az anyaggödör feltöltése megkezdődött, lakossági ellenállás volt. És csak ez után került a közgyűlés elé bármilyen anyag arról, hogy egyáltalán folyik ilyen munka Békéscsabán. Ilyen volt a fakivágások ügye a KISZ-táborban is.” – fogalmazott Miklós Attila.
