Drón segítségével ellenőrizték a napokban négy pár parlagi sas fészkét a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén. Korábban pedig néhány sasfióka gyűrűzésére is sor került.
A parlagi sasok meglehetősen érzékenyek a zavarásra. Ezért a fészkeket csak olyan esetekben közelítik meg, amikor erre feltétlenül szükség van. Évente egy alkalommal, a költések nyomon követése céljából betekintenek a sasfészkekbe. Idén ezt – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársaival közösen -, egy drón segítségével tették meg. Így nem kellett felmászni a fészkekhez, nem zavarták meg a madarak nyugalmát.
A robotrepülő fotókat készített a fészkek állapotáról, környezetéről, és természetesen a fiókákról. A felvételek alapján néhány napos pontossággal meg tudják határozni a fiókák korát, regisztrálják a ki nem kelt tojásokat, valamint információt kapnak a fiatal madarak egészségi állapotáról.
Annak érdekében, hogy az állományt pontosabban tudják vizsgálni, genetikai mintákat is gyűjtöttek a fészek környezetében. Az összegyűjtött tollak segítségével tisztázni tudják a fiókák származását, illetve az öreg madarak költőterületek közötti átmozgásáról is információkat kaphatnak. (A parlagi sasoknál esetenként több száz kilométeres átmozgások is előfordulnak, de többségük hű marad első territóriumához). A drón által készített felvételekből kiderült, hogy mind a négy fészekben vannak fiókák, háromban egy, egyben pedig kettő.
Gyűrűztek is néhány fiókát
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén szintén a parlagi sasfiókák adtak munkát a szakembereknek. Tizenkét fióka lábára került jelölőgyűrű a közelmúltban. Idén az Igazgatóság munkatársai nyolc fészket jelöltek ki arra, hogy a bennük lévő fiókákat gyűrűvel lássák el. Június végén hajnalban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársaival együtt indultak útnak, hogy végrehajtsuk a feladatot. Végül csak hat fészekben tudtak gyűrűzni, mivel az egyikben nem volt költés, az utolsóhoz pedig az időközben kitört vihar miatt nem tudtak felmenni.
Mind a hat fészekben volt költés, a fiókák egészségesek, jól fejlettek. Két fészekben egy, kettőben kettő, végül kettőben három fiókát találtak, az átlag fiókaszám tehát kettő volt. A fiatal madarak már kifejlődtek akkorára, hogy csüdjükről nem jön le a gyűrű, és később sem lesz szoros, azaz nem zavarja majd őket.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársaival közösen végzett jelölés során minden fióka bal lábára egy ornitológiai fémgyűrű, jobb lábára pedig egy háromjegyű kódot tartalmazó színes jelölőgyűrű került, melynek adatai egy távcső, vagy teleszkóp segítségével nagy távolságból is jól leolvashatók. A Körös-Maros Nemzeti Parkban gyakran bukkannak fel jelölőgyűrűs parlagi sasok, olyanok, amelyeket korábban itt gyűrűztek, illetve olyanok is, amelyeket az ország más nemzeti parkjaiban jelöltek meg.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park