Ha továbbra is ezzel etetik a gazdák a disznókat, járvány törhet ki Magyarországon

malac, disznó, sertéspestis Fotó: Pixabay

A kis létszámú sertéssel rendelkező, háztáji udvarok tartják be a legkevésbé azokat a járványvédelmi intézkedéseket, amelyek az afrikai sertéspestis (ASP) további terjedése miatt kerültek bevezetésre Magyarországon – tájékoztatta az agrárszektor.hu-t a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a háztáji állományok zártsága jellemzően nem elégséges, és van ahol a többszöri figyelemfelhívás ellenére is még mindig moslékkal etetik a sertéseket. Emellett szintén nagy kockázatot jelent a házisertések szállítására és forgalmazására vonatkozó jogszabályi előírások megszegése.

Bombaként robbant a hír szeptember végén, amikor a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének zárt vadaskertjében több száz elhullott vaddisznót találtak. Hamar kiderült, hogy az állatok az afrikai sertéspestis miatt pusztultak el, ezért a további terjedes megfékezése érdekében a vadaskert teljes vaddisznó-állományát felszámolták. A Nébih elmondása szerint a vadaskerten kívüli terület vaddisznó-állományának ritkítása és intenzív monitoringozása folyamatban van, és ennek során nem mutatták ki a hatóság vizsgálatai a betegség jelenlétét.

A Nébih tájékoztatása szerint idén állománygyérítési és vadászati célból 39.920 mintaküldéssel egybekötött vaddisznókilövés történt Magyarországon. Ezen vaddisznóknál a Nébih laboratóriuma 249 esetben mutatta ki az ASP vírust. Kiemelték azonban, hogy az ASP kimutatása túlnyomórészt az elhullottan talált vaddisznók tetemeiből történik, mivel az ASP-vel fertőződött vaddisznó a fertőződést követően napokon belül elhullik.

Ez alapján az idén beküldött, elhullottan talált vaddisznókból származó 3274 mintának több mint fele, pontosan 1758 minta pozitív volt. Jelenleg a vaddisznókban előforduló afrikai sertéspestis miatt szigorúan korlátozott területek Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Jász-Nagykunk-Szolnok és Pest megyében vannak. Azt azonban érdemes hangsúlyozni, hogy Magyarországon a házisertés-állományban ez idáig nem mutatott ki ASP-t a hatóság.

Az Agrárszektor.hu online agrárgazdasági újság megkérdezte a Nébih-et, hogy mennyire tartják be a sertéstartók a terjedés megakadályozásának érdekében bevezett járványvédelmi intézkedéseket. Elmondták, hogy bár nagy az igény a hivatal által a fertőzött területeken osztott, ingyenes fertőtlenítő szerek iránt, sajnos

továbbra is a kis létszámú sertéssel rendelkező, háztáji udvarokban teljesülnek legkevésbé a járványvédelmi minimumfeltételek.
Így tehát ezek a gazdaságok jelentik a legnagyobb kockázatot. Komoly problémát jelent, hogy a háztáji állományok zártsága jellemzően nem elégséges, ráadásul a többszöri figyelemfelhívás ellenére még mindig előfordul a moslék etetése, ami a nemzetközi járványügyi tapasztalatok alapján a legnagyobb veszélyforrások közé tartozik. Emellett szintén nagy kockázatot jelent a házi sertések szállítására és forgalmazására vonatkozó jogszabályi előírások megszegése – tette hozzá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Forrás: Agrárszektor.hu online agrárgazdasági újság


Kövessen minket Facebookon!