Mélyül az üveggömb rejtélye Da Vinci festményében

Salvator-Mundi, Leonardo da Vinci

Egy gömb, amely szembeszáll a fizika törvényeivel, lehet reális ábrázolás? Hosszú ideje folyik a vita Da Vinci szándékairól, de a festménybe ágyazott rejtély állhatatos.

Leonardo da Vinci Salvator Mundi című festménye első pillantásra egyértelműnek tűnik: Jézus Krisztus ábrázolása a reneszánsz korszak ruházatában, egyik kezét áldásra emeli, amíg a másikban egy üveggömböt tart. Ez a gömb azonban meghamisítja az optika törvényeit, ezzel vitát szült arról, hogy mi ihlethette a művészt – írja a Livescience.

Üreges vagy sem, marad a találgatás

Egy új tanulmány azzal érvel, hogy a gömb valószínűleg egy üreges üveggolyó. A Kaliforniai Egyetem Irvine kampuszának (UCI ) kutatói számítógépes technikát alkalmaztak annak bemutatására, hogy a gömb megjelenése fizikailag lehetséges lenne a való világban, ha a gömb vékony fúvott üvegből készült volna. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy a tanulmány rendezi a Da Vinci szándékairól folytatott hosszú ideje folyó vitát. A festménybe ágyazott rejtély állhatatos. A Krisztus által tartott gömb tartalmaz néhány festett buborékot, amelyek zárványnak tűnnek egy szilárd gömbön vagy kristályon belül.

Egy szilárd gömb megnövelné és megfordítaná a mögötte állót a fénytörés miatt, de a festmény gömbje ezt nem teszi meg. Krisztus köntöse torzítatlannak tűnik az üveg mögött.

Da Vinci lelkesen kutatta egyebek mellett az optikát is, és valószínűleg nem követte volna el ezt a hibát gondatlanságból. A művészettörténészek évtizedek óta vitatkoznak arról, hogy miből lehet a gömb, és hogy Da Vinci szándékosan festette-e pontatlanul.

450 millió dollár a művészi szabadsággal alkotott képért

Több művében, például Krisztus keresztségének festményein a festő és kortársai kihagyták a víz fénnyel való refrakcióját, amely a szereplők lábait ferdének láttatta volna. „Festményei nem az optika tudomány nyers demonstrációi voltak, annál inkább anatómiai ábrázolások” – írta Martin Kemp, Da Vinci tudós.

Más szavakkal, da Vinciről ismert volt, hogy művészi szabadságot alkalmazott munkáiban, és valószínűleg a Salvator Mundi gömbjével is ezt tette. Leonardo nem fotografikus képeket készített.

A 2011-es restaurálását követően jöttek rá csupán a szakértők, hogy valószínűleg maga Leonardo da Vinci festette a Salvator Mundit (A világ megváltója), 2017-ben pedig egy árverésen

450 millió dolláros rekordösszegért vette meg egy szaúdi herceg. Ez az összeg forintban kifejezve közel 135 milliárd.

hirado.hu


Kövessen minket Facebookon!