A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a magyarországi pénzügyi infrastruktúrák megfelelően kezelték a koronavírus-járvány pénz- és értékpapírforgalmi hatásait, és a jelentősen megnövekvő elektronikus fizetési tranzakciókat; a jegybank az érintőkártyás vásárlások esetében a PIN-kód kötelező használatára vonatkozó, március 20-tól ötezer forintról 15 ezer forintra megemelt értékhatár megtartását javasolja hosszú távon is – mondta Bartha Lajos az MNB ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
hirdetés
A jegybank Fizetési rendszer jelentés 2020 című kiadványát bemutatva az igazgató hozzátette: az értékhatár megemelésére a jegybank tett javaslatot, azt később kormányrendelet is megerősítette, 2020. december végéig. Az intézkedés áttételesen csökkentette a vírus terjedésének kockázatát.
hirdetés
Az igazgató az MTI kérdésére kitért arra, hogy az értékhatár bevezetésére kockázatot jelenthetett volna a visszaélések számának növekedése, információik szerint azonban nem nőttek a visszaélések.
hirdetés
Ragaszkodnak a 15 ezer forintos határhoz, ha nincsenek visszaélések
Az MNB eltökélt a megemelt limit mellett, álláspontjuk szerint ha nem tudja erőteljes statisztikákkal igazolni a bankszektor, hogy „ennek hatására óriási visszaélési hullám indult el, és ez az ügyfeleknek rossz”, akkor ragaszkodnak a 15 ezer forintos határhoz – szögezte le Bartha Lajos.
Jelezte azt is, hogy korábban nem volt jogszabályban szabályozva a limit, az inkább egyfajta „elvárás” a bankok és a kártyatársaságok irányába. Reményét fejezte ki, hogy a szolgáltatók 2021. januártól „maguktól” emelik a határt 15 ezer forintra,
ha nem, akkor mindenképpen szabályozási lépésen is gondolkodnak.
Az igazgató a jelentésről kiemelte: bár az alapvetően a 2019-es évről szól, az elmúlt időszak legfontosabb, a pénzügyi infrastruktúra fejlődésében bekövetkezett eseménye az azonnali fizetési rendszer (AFR) március 2-i bevezetése volt.
A rendszerrel „új időszámítás kezdődött” az elektronikus pénzforgalomban, a bevezetése közel 4 év folyamatos munkát, több mint ezer banki szakértő és több mint 40 intézmény együttműködését igényelte. Ismertette: már az első 3 hónapban 3,8 ezer milliárd forint értékben több mint 27 millió átutalás teljesült az új rendszerben.
A tranzakciók 99 százaléka öt másodpercen belül teljesült, a világviszonylatban is kiemelkedően sikeres rendszer szabályozásának átültetését készítik elő az európai jogalkotók az egységes piacra – jelezte.
Az elektronikus tranzakciók száma meghaladta az 1,4 milliárdot
Az elektronikus tranzakciók száma kiemelkedően nőtt 2019-ben, meghaladta az 1,4 milliárd darabot, ami 15 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ebből közel egymilliárd darabot adtak a bankkártyás vásárlások.
Tavaly 9 pénzforgalmi ellenőrzést zárt le az MNB, és 135,8 millió forint értékben rótt ki pénzforgalmi bírságot. Az elvégzett pénzforgalmi ellenőrzések általános tapasztalata az igazgató közlése szerint az, hogy a vizsgált szolgáltatók működése alapvetően megfelelő, viszont minden esetben tártak fel hiányosságokat. A leggyakoribb hiba a fizetési műveletek haladéktalan jóváírásának elmaradása.
Közölte: 2019-ben is alacsony volt az elektronikus készpénzforgalomban bekövetkezett visszaélések és pénzforgalmi üzemzavarok száma. A kártyás visszaélések elhanyagolható mértékűek, kárértékben 0,012 százalékos arányt jelentettek a teljes forgalomhoz képest az első három negyedévben.
Jellemzően az internetes vásárlásokat és különösen a határon átnyúló műveleteket érintik. Tavaly 442 pénzforgalmi üzemzavarról kapott adatot az MNB, ezek elhárításáig átlagosan 12 óra telt el, közel 40 százalékuk az internetbanki rendszerekhez kapcsolódott ismertetése szerint.
MTI
