• Nagy-Britannia páncélozott járműveket és hajók elleni rakétákat szállít Ukrajnának (2022.04.09. 13.22)
• Ursula von der Leyen: meg fognak bűnhődni a bucsai vérengzés elkövetői (2022.04.08. 20.26)
• Zelenszkij elítélte a kramatorszki vasútállomás ellen elkövetett rakétatámadást (2022.04.08. 17.26)
• Olaszországban korlátozzák a fűtést és a légkondicionálást a közhivatalokban (2022.04.08. 15.31)
• Holttesteket találtak a romok alatt a mentést végzők a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka településen (2022.04.07. 22.19)

---

2022.04.09. 23.03
Nagy-Britannia páncélozott járműveket és hajók elleni rakétákat szállít Ukrajnának – közölte szombati kijevi tárgyalásain Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson előre be nem jelentett látogatásra érkezett az ukrán fővárosba, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. A Downing Street szombat esti beszámolója szerint Johnson közölte Zelenszkijjel, hogy a brit kormány 120 páncélozott járművet szállít Ukrajnának, emellett hajók ellen bevethető rakétarendszereket is átad az ukrán fegyveres erőknek. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint ezeket a fegyvereket az előző nap bejelentett, 100 millió font (több mint 45 milliárd forint) értékű, védelmi jellegű fegyverszállítmányon túl, annak kiegészítéseként adja Nagy-Britannia Ukrajnának.

A pénteken bejelentett katonai segélycsomagban 800 páncéltörő rakéta, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközök, valamint StarStreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszerek vannak. Az utóbbi fegyverrendszerből – amelynek rakétái a hangsebesség háromszorosával repülnek – London már korábban is sokat átadott Ukrajnának. Az ezt kiegészítő újabb fegyverszállítmány szombati bejelentése mellett a Downing Street közölte azt is, hogy a brit kormány 500 millió dollár értékű, Ukrajnának folyósítandó új világbanki hitelcsomagra vállal garanciát az ukrán kormány nevében.

Johnson hivatalának szombati tájékoztatása szerint ezt a garanciavállalást a brit törvények alapján a londoni parlamentnek is jóvá kell hagynia. Jóváhagyás esetén egymilliárd dollárra emelkedik annak a hitelösszegnek az értéke, amelyre Nagy-Britannia Ukrajna számára eddig garanciát vállalt.

A Downing Street Johnson és Zelenszkij szombati találkozója után bejelentette azt is, hogy London az ukrán kormány kérését teljesítve liberalizálja az Ukrajnából Nagy-Britanniába irányuló export vámszabályozását és könnyíti az általános vámeljárást az ukrán exporttermékek óriási többségének esetében, az ukrán gazdaság stabilitásának fenntartása melletti brit elkötelezettség jegyében. A kijevi megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy a többi nyugati ország példát vehet Nagy-Britanniáról, az Ukrajnának nyújtott brit segítségről.

Az ukrán elnök kijelentette azt is, hogy eljött az orosz energiahordozók importjára szóló teljes embargó meghirdetésének ideje. Johnson a Downing Street ismertetése szerint a sajtótájékoztatón közölte, hogy Nagy-Britannia partnereivel együtt hétről hétre egyre intenzívebb szankciókat léptet érvénybe Oroszország ellen. A brit kormányfő szerint ez nemcsak a bankokban lévő orosz vagyoneszközök befagyasztását és az orosz oligarchák elleni büntetőintézkedéseket jelenti, hanem azt is, hogy a világ eltávolodik az orosz szénhidrogén-félék használatától. (MTI)

2022.04.09. 13.22
Orbán Viktor miniszterelnök természetesen elítéli a bucsai tömegmészárlást – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.

Magyarország mindenben támogatja azt a nemzetközi vizsgálatot, melynek célja, hogy felderítse a vérengzés elkövetőit – ismertette a kormányfő álláspontját Havasi Bertalan. A sajtófőnök emlékeztetett, Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján is világosan fogalmazott, ez egy háború, amit az oroszok indítottak, megtámadták Ukrajnát, és ez egy agresszió.

„Ez az Európai Uniónak a közös álláspontja, és Magyarország ennek az álláspontnak a részese. Az összes atrocitásról pedig azt gondolom, hogy mindegyiket ki kell vizsgálni, (…) akárhogyan is, a civileket mindenképpen meg kell védeni, a civilekkel szembeni bántalmazást a leghatározottabban el kell ítélni, és az ilyen eseteket pedig ki kell vizsgálni. Független és pártatlan vizsgálatot akarunk” – idézte fel Orbán Viktor szavait a sajtófőnök.

Jaroslaw Kaczynski, a vezető lengyel kormánypárt, a Jog is Igazságosság (PiS) elnöke pénteken egy interjúban kritizálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, amiért szerinte nem volt hajlandó elítélni Oroszországot az ukrajnai Bucsában elkövetett gyilkosságok miatt. (MTI)

2022.04.09. 9.10
Az Egyesült Államok újabb termékek exportját korlátozza Oroszországba és Fehéroroszországba

Az Ukrajna elleni háború miatt újabb termékek exportját tiltotta meg Oroszországba és Fehéroroszországba helyi idő szerint pénteken az Egyesült Államok – derül ki a washingtoni kereskedelmi minisztérium tájékoztatásából. A tárca közleménye szerint mostantól csak külön engedéllyel exportálhatóak Oroszországba és Fehéroroszországba különféle műtrágyák, csővezetékeknél használt csapok, csapágyak, egyéb alkatrészek, nyersanyagok és vegyszerek is. A korlátozás de facto tiltás jelent, miután a kormányzat közölte, hogy nem fogja megadni az ehhez szükséges engedélyeket.

Az amerikai kormány szintén megtiltotta, hogy amerikai gyártású, de fehérorosz tulajdonú, üzemeltetésű vagy fehéroroszok által bérelt repülőgépek berepüljenek Fehéroroszországba, válaszul arra, hogy Minszk támogatja Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Az Egyesült Államok azt követően döntött úgy, hogy tovább növeli az Oroszországra és szövetségesére kivetett szankciók szorítását, hogy Kijev környékén az orosz csapatok visszavonulása után tömegsírok és meggyilkolt civilek holttesteinek százai kerültek elő. Joe Biden amerikai elnök szerint az orosz csapatok súlyos háborús bűncselekményeket követtek el.

Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát, miután elismerte az orosz támogatással létrehozott, kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” függetlenségét, és azok segítséget kértek Moszkvától. Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor azt mondta, a „különleges katonai művelet” célja Ukrajna demilitarizálása és „nácitlanítása”. (MTI)

2022.04.08. 20.26
Ursula von der Leyen: meg fognak bűnhődni a bucsai vérengzés elkövetői

A Kijev megyei Bucsában elkövetett vérengzés felelőseit meg fogják büntetni, az Európai Unió Ukrajna oldalán áll – hangsúlyozta pénteken a Twitteren Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel együtt az orosz támadás alatt álló Ukrajnába látogatott.

Az uniós küldöttek – mielőtt tárgyalást kezdtek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel együtt felkeresték Bucsát, ahol az ukrán vezetés szerint az orosz hadsereg több mint 300 civilt gyilkolt meg. Az utcán heverő holttestek közül többet hátrakötözött kézzel találták meg, a róluk készült felvételek bejárták a világot, és hatalmas felháborodást váltottak ki. Moszkva szerint megrendezett provokációról van szó.

„Fontos volt, hogy ukrajnai látogatásomat Bucsában kezdjem. Azért, mert Bucsában az emberiességünk veszett oda. Üzenem az ukrán népnek, hogy az atrocitások felelősei bíróság elé fognak állni. Az Önök harca a mi harcunk is. Ma Kijevben vagyok, hogy elmondjam, Európa az Önök oldalán áll” – fogalmazott Ursula von der Leyen. Borrell eközben úgyszintén a Twitteren elítélte a kramatorszki vasútállomás elleni pénteki támadást. „Határozottan elítélem a kramatorszki pályaudvar elleni ma reggeli orosz támadást, amelyben több tucat ember meghalt és sok megsebesült. Ez egy újabb kísérlet volt arra, hogy elzárják a menekülés útját azok előtt, akik az indokolatlan háború elől menekülnek” – hangsúlyozta Borrell.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó később közölte, hogy ötvenre emelkedett a vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma, köztük öt gyermek is életét vesztette. Hozzátette, hogy jelenleg 98 sebesültet – köztük 16 gyermeket és 46 nőt – ápolnak kórházban. (MTI) Bővebben itt.

2022.04.08. 17.26
Zelenszkij elítélte a kramatorszki vasútállomás ellen elkövetett rakétatámadást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a Donyeck megyében lévő kramatorszki vasútállomás ellen pénteken elkövetett orosz rakétatámadást, amelyben a vasúttársaság szerint legalább harmincöt civil vesztette életét, hangsúlyozva, hogy „ha a gonoszt nem büntetik meg, nem áll meg”.

„A megszállók Tocska-U rakétákkal Kramatorszk pályaudvarát találták el, ahol több ezer ukrán civil várakozott evakuálására. Körülbelül harmincan haltak meg, és mintegy százan megsebesültek. A rendőrség és a mentést végzők a helyszínen vannak. Az orosz szörnyetegek nem hagynak fel módszereikkel. Mivel a csatatéren nem tudnak és nincs bátorságuk ellenállni nekünk, cinikusan a civil lakosságot pusztítják. Ez gonoszság, aminek nincs határa, és ha nem büntetik meg, soha nem áll meg” – írta az elnök a Telegram üzenetküldő portálon.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a főügyészség közlésére hivatkozva azt írta, hogy csaknem négyezren tartózkodtak a vasútállomáson, javarészt nők, gyermekek és idős emberek, akik az orosz támadások elől menekülnek Ukrajna biztonságosabb régióiba, miután a Donyeck megyei ukrán vezetés erre szólította fel a lakosságot. Kramatorszk a megye ukrán ellenőrzés alatti részében van. Két rakéta csapódott be az állomásba, az egyik közvetlenül az ideiglenesen létrehozott vasúti váróterembe. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) eddig 39 halálos áldozatról tud, köztük négy gyermekről. (MTI) Bővebben itt.

2022.04.08. 15.33
Az EU elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját

Az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitásokra – közölte az uniós tanács pénteken.

A tanácsi közlemény szerint az újabb uniós megszorító intézkedések célja az orosz kormányra és az ország gazdaságára gyakorolt nyomás növelése, valamint az Ukrajna elleni agresszióra szánt orosz erőforrások korlátozása. A szankciós csomag uniós behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra. Megtiltja az orosz lobogó alatt lajstromozott hajók kikötését az uniós kikötőkben. Kivételt csak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius szállítmányokat, illetve az energiahordozókat szállító vízi járművek képezhetnek.

Megtiltja minden orosz és fehérorosz közúti fuvarozási vállalkozás számára, hogy árut szállítson az Európai Unión belül, a rendelkezés érvényes a tranzitforgalomra is. Kivételt a gyógyszeripari, az orvosi, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállító, illetve a humanitárius célú közúti rakományok élvezhetnek. Exporttilalom lép érvénybe 10 milliárd euró értékben a sugárhajtómű-üzemanyagot és egyéb áruk, például kvantumszámítógépek, fejlett félvezető-, illetve csúcskategóriájú elektronikai eszközök és szoftverek esetében, valamint behozatali tilalom érvényes 5,5 milliárd euró értében az olyan termékekre, mint a fa, a cement, a műtrágya, valamint egyes luxustermékek.

Az EU általános tilalmat rendelt el az orosz vállalatok számára az uniós tagállamok közbeszerzéseiben, valamint az orosz és fehérorosz állami szerveknek nyújtott valamennyi pénzügyi támogatásra. Az uniós tanács úgy határozott, hogy szankcionálja azokat a vállalatokat is, amelyek termékei vagy technológiája szerepet játszik az Ukrajna elleni invázióban. Szankciós listára helyezett oligarchákat és üzletembereket, magas rangú orosz parlamenti tisztviselőket, valamint a dezinformáció terjesztőit és támogatóit, akik – mint írták – szisztematikusan terjesztik a Kreml narratíváját az ukrajnai orosz háborús agresszióról. A megszorító intézkedések kiterjednek a már szankcionáltak családtagjaira is annak érdekében, hogy az uniós szankciókat ne kerülhessék meg – emelték ki. Az unió emellett teljes tranzakciós tilalmat vezetett be négy kulcsfontosságú orosz bankra, amelyek az orosz bankszektor piaci részesedésének összesen 23 százalékát teszik ki. A bankokat teljes mértékben elvágják az uniós piacoktól – közölték.

Az uniós tanács közleményében kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója súlyosan sérti a nemzetközi jogot. A civilek ellen elkövetett támadások háborús bűnnek számítanak, felelőseit a nemzetközi joggal összhangban bíróság elé kell állítani. Hangsúlyozták: Mariupol és más ukrán városok ostroma, valamint a humanitárius hozzáférés megtagadása elfogadhatatlan. Az orosz erőknek haladéktalanul biztonságos menekülési útvonalakról kell gondoskodniuk, valamint engedélyezniük a humanitárius segélyek eljutását az érintett területekre.

Az Európai Unió Tanácsa végezetül felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul szüntesse be a katonai agressziót Ukrajna területén, azonnal és feltétel nélkül vonja ki minden haderejét és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül. Az Ukrajna megtámadása miatt elfogadott immár ötödik szankciós csomag értelmében a jogszabály közzétételét követően 120 nappal, vagyis augusztus elején lép hatályba. (MTI)

2022.04.08. 15.31
Olaszországban korlátozzák a fűtést és a légkondicionálást a közhivatalokban

Május elsejétől az olaszországi közigazgatási hivatalokban szabályozzák a légkondicionálást, a belső terek hőmérséklete nem lehet kevesebb 27 foknál – jelentette a Corriere della Sera napilap pénteken. A rendelkezés érvényessége 2023. március 31-ig szól. A téli hónapokban a közhivatalokban a hőmérséklet nem lépheti túl a 19 Celsius-fokot. Az előírtakhoz képest legfeljebb két fokkal lehet eltérni. Az intézkedés a kormány úgynevezett rezsicsomagját egészíti ki. A közhivatalok hőmérséklet-szabályozását megszavazta a parlament alsóházának környezeti és ipari bizottsága, és az úgynevezett környezeti átmenetért felelős tárca nélküli miniszter, Roberto Cingolani is támogatta. A döntés Mario Draghi miniszterelnök szerdai kijelentését követte, miszerint az olaszoknak a béke és a légkondicionálás mértékének csökkentése között kell választaniuk.

„A kérdés az, hogy a gáz árával kiváltható-e a béke. Ha e kettő között kell választanunk, a békét akarjuk vagy inkább egész nyáron működtetni akarjuk a klímát?” – mondta Draghi egy sajtótájékoztatón. A Corriere della Sera megjegyezte, Draghi szavait iróniával kommentálták a közösségi oldalakon, de „nincsen semmi nevetnivaló, a helyzet drámai” – vélte a legnagyobb olasz napilap.
Mario Draghi hozzátette, hogy ha az Európai Unió az orosz gázimport leállításáról dönt, Olaszországnak „készen kell állnia, hogy abban részt vállaljon, több esélyt adva így a békének”.

A kormányfő kijelentéseire a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) ellenzéki párt elnöke Giorgia Meloni korábban azt mondta, hogy az orosz gázról való lemondás nem önfeláldozás, hanem öngyilkosság, és Olaszország magának tesz rosszat, ha az ukrajnai háború miatt lemond az orosz gázimportról. A baloldali Demokrata Párt (PD) kormányerő főtitkára Enrico Letta úgy reagált: nem szabad többé Oroszországnak fizetni, mivel Moszkva a gázbevétellel a háborút finanszírozza.

A volt gazdasági fejlesztési miniszter, Carlo Calenda az Azione parlamenti mikropárt vezetője úgy vélte, az „orosz gázzal szembeni embargót nem a légkondicionálás hőmérséklete dönti el”.
Hangsúlyozta, hogy az azonnali embargó négy hónap alatt „bedöntené az olasz ipari termelést, és olyan társadalmi következményekkel, hatalmas állami költségekkel járna, ami a lakosság körében a (Moszkvával szembeni) szankciók támogatása elveszítéséhez vezethet”. Carlo Calenda kijelentette: abszurd lenne, ha a végén „a kalapunkat kézben tartva kellene Putyinhoz járulnunk”.

A Corriere elemzése szerint Mario Draghi a háború kezdeti fázisában óvatosan elkerülte az esetleg aggodalmat keltő bejelentéseket, mostanra viszont „megérett Draghi meggyőződése, hogy a háború hosszú lesz, és a kormánynak fel kell készítenie a lakosságot a legrosszabb forgatókönyvre is, vagyis az áramfogyasztás csökkentésére a lámpák és a légkondicionálók kikapcsolásával, az ország termelési motorjainak lassításával, a haladási sebesség csökkentésével, vagy akár a járműforgalom leállításával”. Olaszországban nincs vészhelyzet, de korai riasztási fázist vezettek be, amely az energiaellátási helyzet folyamatos ellenőrzés alatt tartását jelenti.

2022.04.08. 8.10
A BRFK és a társszervek csütörtökön 709 menekültet fogadtak a fővárosban – tájékoztatott honlapján a rendőrség pénteken.

Az ukrajnai háború elől csütörtökön 709 ember, köztük 347 gyermek érkezett Budapestre. A különvonatokkal Kőbánya felsőre érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 23 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – írták.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. Emlékeztettek: a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival. (MTI)

2022.04.07. 22.19
Holttesteket találtak a romok alatt a mentést végzők a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka településen – közölte csütörtökön Olekszij Kuleba, az ukrán főváros körüli régió humanitárius központjának vezetője.

A település egy hónapon át volt az Ukrajna ellen háborút folytató orosz csapatok megszállása alatt. Kuleba szerint – akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a mentést végzők felmérik, mely épületeket kell végleg lebontani és melyek azok, amelyek még helyreállíthatók. „Sajnos, már megerősítették azt az információt, hogy halottakat találtak a romok alatt” – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a holttestek összeszámlálása még folyamatban van. (MTI) Bővebben itt.

2022.04.07. 16.28
Szijjártó: Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába

Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a NATO külügyminiszterei tanácsülésének második napján tartott sajtótájékoztatóján. Szijjártó Péter elmondta: Ukrajna külügyi vezetője „fegyvert, fegyvert, fegyvert”, vagyis a fegyverszállítások növelését kérte a szövetségtől. Megemlítette, hogy a szövetség tanácskozásán most először vettek csendes-óceáni országok külügyminiszterei.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt mondta: az ukrajnai háború újabb szakaszába lépett, és elhúzódó, akár évekig tartó háborús helyzetre kell készülni. A NATO szervezetként viszont most is azt deklarálta, hogy nem résztvevője a konfliktusnak, és nem is szállít fegyvert Ukrajnának – ismertette Szijjártó Péter.

A miniszter elmondta, a tagállamok abban is egyetértettek: meg kell akadályozni, hogy a háború Ukrajna határain túlterjedjen. Az a kérdés, hogy ez a NATO stratégiájának folytatásával, vagy annak módosításával biztosítható. „Ez nem a mi háborúnk” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a legfontosabb cél kimaradni a konfliktusból és az, hogy minél előbb béke legyen.

Szijjártó Péter kiemelte: a magyar emberek a vasárnapi országgyűlési választáson minden eddiginél egyértelműbben jelezték, hogy békét és biztonságot akarnak. Márpedig a Magyarországon keresztül történő fegyverszállítás közvetlen biztonsági fenyegetést jelent, és a „nemzeti döntés” – vagyis az április 3-i választás eredménye alapján Magyarország nem engedi meg a közvetlen fegyverszállítást Ukrajna felé. Ennek köszönhető az is – hangsúlyozta a miniszter -, hogy a vöröskereszt Debrecenből, biztonságban tudja koordinálja a humanitárius feladatokat.

Szijjártó Péter kitért arra, hogy a tanácskozáson több eredményt is sikerült elérni. Az Oroszországgal szembeni szankciók nem fogják érinteni a kőolaj- és földgáz-szállításokat. A jelenlegi állás szerint ez a nyugat-balkáni országokba irányuló szállításokra is igaz – ismertette. Továbbá – a paksi atomerőmű működése szempontjából kiemelten fontos – nukleáris energia előállításához kapcsolódó tevékenység is mentesül a szankciók alól – közölte Szijjártó Péter. (MTI)

2022.04.07. 14.53
Az ukrán erők civileket próbáltak kimenekíteni az ország ostromlott keleti és déli településeiről

Az ukrajnai háborúban az ukrán erők megpróbáltak csütörtökön minél több, csapdába esett civilt kimenekíteni, miközben az orosz erők az ország keleti és déli részén fekvő városokat és településeket ostromolták. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy megállapodás született Oroszországgal tíz humanitárius folyosó megnyitásáról, főként Dél- és Kelet-Ukrajnában. Hozzátette, hogy az ostromlott Mariupol városát elhagyni szándékozó lakosoknak saját járműveiket kell használniuk.

Oroszország február 24-i ukrajnai támadása óta több próbálkozás is kudarcba fulladt, hogy megállapodjanak a Mariupolba viendő ellátmányt szállító és a civileket kimenekítő buszok biztonságos közlekedéséről. A kudarcért mindkét fél a másikat hibáztatta. Ukrán tisztségviselők szerint Oroszország új offenzívához csoportosítja át erőit az ország keleti és déli részén, és azt akarja elérni, hogy a civilek hagyják el ezeket a területeket, amíg még lehet. Az ukrajnai ellenőrzés alatt álló kelet-luhanszki régió kormányzója, Szerhij Gajdaj azt mondta, hogy napról napra csökken az esélye az elmenekülésnek. Hozzátette, hogy az orosz csapatok nem értek el jelentős áttörést a térségben.

Helyi tisztségviselők arról számoltak be, hogy az elmúlt napokban heves orosz ágyúzás és rakétatűz volt a déli Herszon régióban.
Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó szerint az orosz légicsapások most elsősorban Kelet-Ukrajna területeire összpontosulnak, Mariupol ugyanakkor továbbra is kitart. Úgy vélte, hogy hiábavalók lesznek az orosz erőfeszítések az ukrán csapatok bekerítésére keleten, és hozzátette: „a helyzet az ukránok ellenőrzése alatt áll”. Az ukrán hadsereg szerint Oroszország szárazföldi átjárót akar kialakítani a két szakadár, önjelölt népköztársaság, a kelet-ukrajnai Donyec-medence és a Krím déli régiója között, amelyet Oroszország 2014-ben megszállt, majd annektált.

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv régió kormányzója elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 48 esetben ért belövés polgári területeket, hogy „nyomást gyakoroljanak Harkiv polgári lakosságára, és tönkretegyék a polgári infrastruktúrát”. Elmondta, hogy három civil meghalt, és sok ház megsemmisült a Harkiv megyei Balaklija településen, amely közel fekszik a megszállt Izjum városához, ahonnan Ukrajna szerint már nem tudják kimenekíteni a civileket.

Vadim Bojcsenko, annak a Mariupolnak a polgármestere, amely a háború nagy részében ostrom alatt állt, közölte: legalább 160 000 civil maradt áram nélkül, kevés élelemmel és folyóvízzel. A város civil halálos áldozatainak számát mintegy ötezerre becsüli. Bojcsenko, aki elhagyta Mariupolt, úgy vélekedett, hogy legalább 40 ezer lakost erőszakkal vittek el Oroszországba a város orosz erők által megszállt területeiről. (MTI)

2022.04.07. 10.36
OKF: már több mint kilencezer emberen segített a katasztrófavédelem

Budapest, 2022. április 7., csütörtök (MTI) – Már több mint kilencezer emberen segített a katasztrófavédelem – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) csütörtökön az MTI-vel. A katasztrófavédelem folyamatosan dolgozik az Ukrajnából, a háború elől Magyarországba menekülő emberek elhelyezésén. A szervezet munkatársai koordinálják a Magyarországon maradó emberek befogadóhelyre való szállítását, valamint tábori ágyak, matracok, takarók, hálózsákok biztosításával segítik a befogadóhelyek berendezését – tájékoztatott az OKF.

A katasztrófavédelem eddig tizenhárom megyében – Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna – összesen 9159 ember, köztük 5052 gyermek és 2783 nő elhelyezésében, szállításában működött közre a háború kitörése óta – hívták fel a figyelmet. Hozzátették, hogy az elmúlt 24 órában a katasztrófavédelem hatvanöt munkatársa működött közre a háború elől menekülők elhelyezését célzó munkában. (MTI)

2022.04.07. 10.33
Kormányhivatal: majdnem 700 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szerdán

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szerdán 697 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 274 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön az MTI-vel.

A majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – tudatta a kormányhivatal.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket – írták. Hozzátették: a tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában. (MTI)

2022.04.06. 17.41
Scholz: Oroszország nem nyerheti meg a háborút

Németországnak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és azt a célt kell kitűznie, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag). Olaf Scholz az azonnali képviselői kérdések és kancellári válaszok órájában kiemelte, hogy a szövetségi kormány minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, így fegyverekkel is, szakítva az előző kormány gyakorlatával. Hozzátette, hogy a fegyverszállítások, a pénzügyi és humanitárius támogatás, az ukrán menekültek befogadása, az Oroszország elleni szankciók és az orosz energiaimport csökkentése mind-mind azt a célt szolgálja, hogy „Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”.

Arról is gondoskodni kell, hogy a háborút ne egy „békediktátum” zárja le – emelte ki a német kancellár, aki azt is elmondta, hogy bizalmas tárgyalást folytatnak az ukrán vezetéssel arról, hogy Németország miként garantálhatja más országokkal együtt Ukrajna biztonságát. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a NATO ne váljon hadviselő féllé – húzta alá Olaf Scholz. (MTI)

2022.04.06. 9.20
Milley tábornok: az orosz-ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz

Az orosz-ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz – ezt mondta kedden Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt. „Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, (.) azt hiszem években mérhető” – fogalmazott a tábornok. „A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek” – tette hozzá Milley, aki szerint Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, „amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák.”

A tábornokot és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a 2023-as költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a fegyveres szolgálatok bizottsága, de az amerikai sajtó beszámolója szerint a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében.

Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. „Úgy gondolom, hogy sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is” – fogalmazott a katonai vezető.

Lloyd Austin kedden kijelentette, hogy a kelet-európai biztonság bővítésére irányuló minden erőfeszítés egy „folyamatban lévő munka”, amelynek részleteit valószínűleg a júniusi NATO-csúcson fogják megvitatni. A védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a közelmúltban a balti országok vezetői egyértelművé tették számára, hogy nagyra értékelik az ottani amerikai csapatok jelenlétét.

A kongresszusi képviselők azt a kérdést is feltették a védelmi miniszternek és a katonai vezetőnek, hogy mi lett volna az az intézkedés, amely megakadályozhatta volna, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Mindketten azt válaszolták, hogy az elrettentés egyetlen lehetséges módja az lett volna, ha amerikai csapatokat telepítenek Ukrajnába. Ezt a lehetőséget azonban elvetették, mert ez egy Oroszország elleni „kiterjedt” háború kockázatával járt volna.

Milley és Austin is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok számos dolgot tanult abból, ami az elmúlt hónapban történt Ukrajnában. Például azt, hogy „Oroszország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, de nem tudta azokat hatékonyan használni.” Austin szerint az orosz tiszthelyettesek nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel és a Kreml nem tudta biztosítani a szükséges ellátmányt a szárazföldi csapatok számára. (MTI)

2022.04.05. 20.44
Románia is kiutasított tíz orosz diplomatát a bucsai vérengzés miatt

Nyugati szövetségeseihez hasonlóan Románia is kiutasított kedden tíz orosz diplomatát, tiltakozásképpen a Kijev melletti Bucsában és más ukrán településeken elkövetett vérengzések miatt. A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség alkalmazottait azért minősítették nemkívánatos személyekké Romániában, mert tevékenységükkel és megnyilvánulásaikkal sértik a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt.

A MAE döntését kedden közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba. A nagykövetet fogadó külügyi államtitkár ebből az alkalomból megerősítette: Románia határozottan elítéli a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett gyilkosságokat, leszögezve, hogy ezekért Oroszországot terheli a felelősség.

Románia – Csehországhoz, Szlovákiához és balti államokhoz hasonlóan – már tavaly áprilisban kiutasította a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjának helyettesét, miután Aurescu nyilvános polémiába keveredett Kuzminnal az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszevonással kapcsolatban. (MTI)

2022.04.05. 15.09
NATO-főtitkár: Moszkva nem adta fel törekvéseit Ukrajnában

BAz orosz erők kivonása Kijev környékéről nem jelenti azt, hogy Moszkva feladta volna törekvéseit Ukrajnában; a civilek ellen elkövetett tömeggyilkosság Bucsa városban nemzetközi jogba ütközik és a legalapvetőbb emberi jogok semmibe vételét jelenti – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján.

A Bucsában és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett mészárláshoz hasonló brutalitásra évtizedek óta nem volt példa Európában – húzta alá Stoltenberg. Hozzátette: a gyilkosságok teljes mértékben elfogadhatatlanok, elkövetőiket felelősségre kell vonni.
Az orosz erők kivonása Kijev környékéről átcsoportosítást jelent, azt, hogy Moszkva nagyobb nyomás kíván helyezni Ukrajnai keleti felére, a Donyec-medence és a Krím régióira összpontosítva – hívta fel a figyelmet a NATO főtitkára. (MTI)

2022.04.05. 15.08
Spanyolország kiutasít 25 orosz diplomatát válaszul a bucsai mészárlásra

Spanyolország kiutasít 25 orosz diplomatát és nagykövetségi személyzetet, válaszul az ukrajnai Bucsában elkövetett mészárlásra – közölte a spanyol külügyminiszter a kormány keddi ülését követő sajtótájékoztatón Madridban. „Mélyen felháborítanak bennünket az elviselhetetlen képsorok, amelyeket civilek lemészárlásáról láttunk az ukrajnai Bucsában az orosz hadsereg visszavonulása után” – fogalmazott José Manuel Albares. Mint mondta, a történtek után az orosz diplomaták „fenyegetést jelentenek” Spanyolország biztonsági érdekeire. A kiutasítottak listájának véglegesítése még folyamatban van – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta: Oroszország madridi nagykövetét nem utasítják ki, mivel a spanyol kormány továbbra is bízik abban, hogy a háború véget ér, és visszatérhetnek a diplomácia, valamint a párbeszéd útjaira. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy „a barbárságot tükröző” felvételekkel szemben a nemzetközi közösség nem maradhat közömbös, és erélyes választ kell adni rájuk. Spanyolország követeli a háborús bűnök azonnali kivizsgálását, a felelősök megbüntetését – jelentette ki.

José Manuel Albares elmondta: az ukrán nép nincs egyedül, „Spanyolország – csakúgy, mint a nemzetközi közösség túlnyomó többsége – továbbra is támogatja az orosz agresszióval szemben, amely sajnos, szó szerint nem ismer határokat”. Hozzátette: kedd délután tolmácsolni fogják ezt a szolidaritást Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is, aki videokapcsolaton keresztül felszólal a spanyol parlamentben.

A Kijevtől 30 kilométerre fekvő Bucsában legalább 330-350 holttestet találták az orosz csapatok elvonulása után, az áldozatok pontos száma még nem ismert. Az ukrán hatóságok hétfőn már vizsgálatot indítottak a főváros környékén elkövetett esetleges orosz háborús bűntettek ügyében. Az Európai Unió az ukrán főügyésszel együttműködve nyomozócsoportot hozott létre a tömeggyilkosságok bizonyítékainak összegyűjtésére, dokumentálására, elemzésére, valamint a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására.

Egyre több ország dönt orosz diplomaták kiutasításáról, a többi közt Belgium, Lengyelország, Csehország, Írország, Hollandia, Franciaország, Németország, Dánia és Olaszország jelentett be már erről szóló döntést. (MTI)

2022.04.05. 12.08
Már 2,5 millió ember érkezett Lengyelországba Ukrajnából a háború kitörése óta – közölte a lengyel határőrség kedden a Twitteren.

Az utóbbi napokban csökkent a határátkelések száma; hétfőn 18,5 ezren jöttek át, ami 17 százalékkal kevesebb, mint előző nap.
Ukrajna felé 471 ezren keltek át a határon az ország február 24-i orosz megtámadása óta. Hatósági közlések szerint többségükben ukrán férfiakról volt szó, de akadtak a visszatérők között olyan nők is, akik korábban biztonságos lengyelországi helyre vitték gyereküket, illetve úgy döntöttek: bár háború van, nem akarnak emigrációban élni. Andrzej Duda lengyel elnök múlt hétfőn a nemzetbiztonsági tanács ülésén közölte: a Lengyelországba menekült ukránok közül mintegy 500 ezren továbbutaztak más országokba.

A lengyel infrastrukturális tárca e hétfői közleménye szerint az ukrajnai háború kezdete óta 932 vonattal, ezen belül 189 különvonattal szállítottak több mint 326,6 ezer menekültet Lengyelországból Németországba és Csehországba. A menekültek többsége így Lengyelországban maradt, ők a befogadásukról szóló lengyel törvény értelmében 18 hónapos tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapnak, lengyel személyazonosító szám is jár nekik a szükséges ügyek intézéséhez, például cégalapításhoz. A menekülteknek ingyenes orvosi ellátás és családtámogatás is jár, az őket befogadó családok pedig két hónapig napi 40 zloty támogatásban részesülhetnek. (MTI) Bővebben itt.

2022.04.04. 22.48
Oroszország teljes nemzetközi elszigetelését kérte Zelenszkij bukaresti beszédében

Oroszország teljes nemzetközi elszigetelését, a civilek ellen elkövetett atrocitások felelőseinek megbüntetését és Ukrajna hatékonyabb támogatását kérte a demokratikus világ vezetőitől hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a román parlament előtt mondott beszédében.

Élőben közvetített felszólalása elején az ukrán államfő a román törvényhozóknak is bemutatta a Kijev melletti Bucsa városában, az orosz csapatok kivonulása után készített videofelvételeket, amelyeken utcán heverő civil holttestek, hátrakötött kezű, lelőtt emberek látszanak. Azt mondta, hogy a település több mint háromszáz egyszerű lakosát kínozták meg és végeztek ki az orosz csapatok, egyeseket csak azért, mert ukrán nemzeti színű jelképeket találtak náluk.

Zelenszkij Nicolae Ceausescu romániai diktatúrájához hasonlította, és népirtással vádolta az orosz rezsimet, amely szerinte Moldovát is meg fogja támadni, ha nem sikerül megállítani. Rámutatott: a szabadságát 1989-ben véráldozattal kivívó román néphez hasonlóan most az ukránok is hazájuk és Európa szabadságáért harcolnak. Úgy vélekedett: az orosz terjeszkedés nem fog megelégedni Ukrajnával, a háború kimenetelén múlik egész Közép-Európa és a Fekete-tenger térségének sorsa. (MTI) Bővebben itt.

2022.04.04. 22.48
Franciaország kiutasít 35 orosz diplomatát, akiknek „a tevékenysége ellentétes az érdekeinkkel” – jelentette be hétfő este a francia külügyminisztérium.

A rövid közlemény kiemelte, hogy a döntés „egy európai eljárás része”. „Elsődleges felelősségünk volt mindig a franciák és az európaiak biztonságának szavatolása” – olvasható a külügyi közleményben, amely néhány perccel azután jelent meg, hogy Németország nemkívánatos személynek minősítette és kiutasította a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját. Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt hasonló intézkedésekről döntött több európai ország az elmúlt napokban. (MTI)

2022.04.04. 18.56
Kiutasítanak Németországból 40 orosz diplomatát

Nemkívánatos személynek minősítették és kiutasították Németországból a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját – közölték hétfőn Berlinben. Annalena Baerbock külügyminiszter közleménye szerint az orosz megszállás alól felszabadított ukrajnai Bucsából érkező képek „az orosz vezetés és a propagandáját követők hihetetlen brutalitásáról, minden határt átlépő pusztítási szándékáról tanúskodnak”. Hozzátette, hogy „hasonló képektől kell tartanunk sok más, az orosz csapatok által megszállt ukrajnai településről is”.
Kifejtette, hogy szembe kell szállni ezzel az embertelenséggel, és világossá kell tenni, hogy „kiállunk a szabadságunkért, és készen állunk megvédésére”.

A kormány ezért úgy döntött, hogy nemkívánatosnak nyilvánítja az orosz nagykövetség diplomáciai személyzetének jelentős számú tagját, akik „nap mint nap a szabadságunk, a társadalmunk kohéziója ellen dolgoztak itt Németországban”. (MTI)

2022.04.04. 17.42
Ismét lakott területeket lőttek Harkiv megyében az oroszok

Ismét több lakott területet lőttek az éjjel az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkivnál, a megyeszékhely határában fekvő Derhacsi településen. Az előzetes adatok szerint három polgári személy vesztette életét és heten sebesültek meg – közölte hétfőn a régió kormányzója.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy Oleh Szinyehubov kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon közölte még, hogy a megyében a leghevesebb harcok változatlanul Izjum városánál zajlanak. Egyúttal hozzátette, hogy az orosz csapatok napról napra nagy erőket veszítenek Izjumnál. A Harkivtól délre fekvő Lozova településről az ukrán hatóságok elkezdték az ott lakók kimenekítését – írta a megyei vezető. Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye katonai adminisztrációjának vezetője arról adott hírt, hogy Rubizsne településen orosz lövedék csapódott be egy templomba, két pap megsérült.

Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója közben arról számolt be, hogy az orosz csapatok már elhagyták Csernyihiv város könyékét, így az ukrán hatóságok viszonylag biztonságos útvonalat tudtak nyitni a megyeszékhelyt elhagyni kívánó lakosok, illetve oda irányuló humanitárius szállítmányok számára. Hozzátette, hogy az orosz erők kezdenek kivonulni a megye egész területéről.

Az ukrán vezérkar hétfő déli helyzetjelentése szerint az orosz csapatok átcsoportosítják erőiket, hogy újabb offenzívát indítsanak Ukrajna keleti részében – elsősorban Harkiv megyében és a Donyec-medencében -, de erősítéseket hajtanak végre a déli országrészben is. Az orosz csapatok változatlanul blokád alatt tartják Harkiv városát és tüzérségi támadásokat hajtanak végre a megyeszékhely ellen. Izjumnál kísérleteket tesznek egy híd helyreállítására, hogy tovább folytathassák előrenyomulásukat a város felé.

Donyeck megyében a fő erőket Popaszna és Rubezsne településekhez összpontosították, továbbá előkészületeket tesznek Szeverodoneck elleni támadásokra, valamint arra, hogy teljes mértékben ellenőrzésük alá vonják az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kulcsfontosságú kikötővárost. Eközben, az ukrán vezérkar szerint, a déli Herszon megyében az ukrán hadsereg fokozatosan visszaszorítja az orosz csapatokat. A rossz időjárási viszonyok – tengeri viharok – miatt az orosz hadihajóknak csökkent az aktivitásuk a Fekete- és az Azovi-tengeren – jelentette az ukrán vezérkar.

A kijevi vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 147 orosz repülőgépet, 134 helikoptert, hét hadihajót, 647 harckocsit, 1844 páncélozott harcjárművet, 330 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 107 rakéta-sorozatvetőt.

Közben holtan találták a Kijev megyében, a fővárostól nyugatra fekvő Motizsin falu vezetőjét és férjét, akiket feltételezések szerint orosz katonák raboltak el. Erről egy másik környékbeli település, Makariv elöljárója adott hírt hétfőn a Telegramon. Görögország közben újra megnyitotta Odesszában a konzuli hivatalát. Ezt Nikosz Dendiasz görög külügyminiszter jelentette be Odesszában, ahová elkísért egy humanitárius szállítmányt, amelyet országa adományozott a dél-ukrajnai város lakóinak. (MTI)

2022.04.04. 13.14
Macron uniós szankciókat szorgalmaz a bucsai civilek meggyilkolása miatt

Emmanuel Macron francia államfő hétfőn jelezte, hogy támogatna újabb uniós szankciókat Oroszországgal szemben, beleértve az energiaembargót is, a Kijev melletti Bucsában elkövetett vérengzés miatt.

„Ami Bucsában történt az újabb szankciókat és nagyon egyértelmű intézkedéseket követel” – mondta a francia elnök a France Inter francia közrádióban. „Össze fogjuk hangolni a fellépést európai partnereinkkel, elsősorban Németországgal” – tette hozzá Emmanuel Macron, egyéni szankciókat, valamint az orosz „szént és kőolajat” érintő intézkedéseket említve.

„Azzal, ami most történik, mégpedig Mariupolban, muszáj jelzést küldeni, hogy mi a közös méltóságunkat és az értékeinket védjük” – hangsúlyozta a francia elnök. Emmanuel Macron megerősítette azt, amit vasárnapi Twitter-üzenetében írt, miszerint „nagyon megdöbbentették az elfogadhatatlan képek”, amelyek Bucsából érkeztek, s amelyeket „a leghatározottabban el kell ítélni”.

„A háborús bűncselekményeknek nagyon egyértelmű jelei vannak, és több-többé kevésbé egyértelmű, hogy az orosz hadsereg járt ebben a kisvárosban, ahol civileket mészároltak le” – mondta Emmanuel Macron. „A nemzetközi igazságszolgáltatásnak kell lépnie. Felelniük kell azoknak, akik ezeket a bűntetteket elkövették, mert nem lehetséges béke igazságszolgáltatás nélkül” – hívta fel a figyelmet.

Az ukrán hatóságok vasárnap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket. (MTI)

2022.04.04. 13.10
Kormányhivatal: több mint 500 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton vasárnap

A BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 552 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 70-en töltötték a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn az MTI-t. A majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – közölték.

Jelezték, hogy a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a kormányhivatal közleményében. (MTI)

2022.04.04. 13.02
Horror az orosz megszállás után: tömegsírok és utcán heverő holttestek

Tömegsírok és utcán heverő holttestek fogadták az orosz megszállás alól felszabadult Bucsa városába bevonuló ukrán csapatokat. A fegyvertelen civilek ellen elkövetett brutális vérengzés világszerte hatalmas felháborodást keltett. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő legújabb videóüzenetében arról beszélt, hogy Európában már egyedül csak Orbán Viktor hajlandó nyíltan Vlagyimir Putyint támogatni. Az RTL Híradó vasárnap esti összeállítása:

 

2022.04.03. 16.25
Az ukrán erők visszavették a csernobili atomerőmű mellett Pripjaty települést

Az ukrán csapatok visszafoglalták vasárnap a csernobili atomerőmű melletti Pripjaty települést és az ukrán-fehérorosz határ egy szakaszát – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán légideszant-parancsnokságra hivatkozva.

Pripjaty az a város, ahol a csernobili atomerőmű személyzete lakott a létesítményben 1986-ban bekövetkezett nukleáris katasztrófáig, a település azóta lakatlan. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az orosz erők csütörtökön kezdtek el kivonulni a csernobili atomerőmű körüli úgynevezett tiltott zónából.

Az üzemen kívüli nukleáris létestményt és egy mellette lévő szállodát kifosztottak, még a vízforralókat és az elektromos csatlakozókat is elvitték – írta a hírportál. Az atomerőművet szombaton vették vissza az ukrán erők, és kitűzték rá az ukrán zászlót. Közben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója fényképes bizonyítékokat mutatott be a Telegram üzenetküldő portálon az orosz katonák Kijev térségében elkövetett atrocitásairól, és kemény szavakkal bírálta azokat az európai országokat, amelyek szerinte nem mernek határozottan szembeszállni Oroszországgal.

„Európai partnereink szerint a lényeg, hogy ne provokáljuk az oroszokat, hogy ne legyen harmadik világháború, az oroszok ne sértődjenek meg és ne használják…. Mit ne használjanak? Rakétákat, légibombákat, tankokat? Nem mészároltak le civileket, nem bombáztak lakott területeket, nem hajtottak végre tömeges kivégzéseket, mint a koncentrációs táborokban? Mit nem használtak még?” – tette fel a kérdést a tisztségviselő.

Podoljak rámutatott arra, hogy „leírhatatlan borzalmakat” követtek el az orosz erők a Kijev környéki teleüléseken: Bucsában, Irpinyben, Hosztomelben. Kiemelte, hogy „békés ukrán polgárok százait és ezreit mészárolták le különös kegyetlenséggel”. Podoljak a boszniai háborúban 1995-ben elkövetett srebrenicai mészárláshoz hasonlította a történteket.

Mihajlo Podoljak szombaton a Twitteren határozottabb fellépésre szólította fel a Nyugatot, kevesellve az Oroszországgal szemben eddig hozott szankciókat. Sürgette Ukrajna partnereit, hogy vessenek ki teljes embargót az orosz energiahordozókra és árukra. Az Ukrajinszka Pravda arról számolt be, hogy a Kijev megyei települések visszavétele után az orosz csapatok újabb embertelen tetteire találtak bizonyítékokat a városokban: agyonlőtt lakosokat, tömegsírokat és a helybeliek nemi erőszakról szóló beszámolóit.

Az ukrán légierő sajtószolgálata közölte, hogy a légvédelem lelőtt egy újabb orosz Szu-34-es vadászbombázó repülőgépet a kelet-országrészben lévő Harkiv megye fölött. Az ukrán vezérkar vasárnap déli helyzetjelentésében egyebek mellett azt írta, hogy az orosz erők a háború 39. napján is változatlanul rakéta- és légicsapásokat mérnek a polgári infrastruktúrára, és nem hagynak fel a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyék egészének ellenőrzésére tett kísérletekkel. A jelentés szerint a harci tevékenység jelenleg főként ezekre a régiókra összpontosul.

Az északkeleti Szumi megyéből azonban megindult az orosz csapatok kivonulása Oroszország irányába. A keleti országrészben Harkiv városát továbbra is blokád alatt tartja az orosz hadsereg, továbbá nagy erőket összpontosítanak a régióban fekvő Izjum elleni támadó műveletekre, a déli Mikolajiv megyében pedig Olekszandrivka településnél folynak heves harcok. A megye székhelye, Mikolajiv város ellen vasárnap újabb légitámadást intéztek az orosz erők. Kora délután Olekszandr Szenkevics, a város polgármestere adta hírül a Facebookon, hogy több rakéta is becsapódott a nagyvárosban. Áldozatokról egyelőre nem adott hírt.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba, az ukrán erők megsemmisítettek 143 orosz repülőgépet, 134 helikoptert, hét hadihajót, 644 harckocsit, 1830 páncélozott harcjárművet, 325 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 105 rakéta-sorozatvetőt. (MTI)

2022.04.02. 20.11
Itt tart a háború: visszavonulóban az oroszok, de Mariupol környékén még mindig heves harcok dúlnak

Többen megsérültek, miután a tömegbe lőtt füstgránátokkal és a fegyvereiket is használva oszlattak fel az orosz katonák egy civil tüntetést a dél-ukrajnai Enerhodar városában. A csernobili atomerőmű területét viszont visszafoglalták az ukránok, és Kijev térségét is gyors ütemben hagyják el az orosz csapatok. Mariupol környékén továbbra is heves harcok dúlnak. Az RTL Híradó összeállítása:

 

2022.04.02. 9.20
ORFK: több mint 11 ezren érkeztek Ukrajnából pénteken

Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 5453 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5949-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1012 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az érintetteknek a rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szombaton a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől pénteken 814 ember, köztük 297 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Hozzátették: a fővárosi és vidéki szálláshelyeken 24 ember, köztük 13 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatok ellátásában segít a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival. (MTI)

2022.04.01. 16.13
Kijevi vezérkar: csaknem harminc települést vettek vissza az ukrán erők

Az ukrán erők a 37 napja tartó háborúban eddig csaknem harminc települést vettek vissza az orosz csapatoktól – közölte pénteken az ukrán vezérkar, amelynek közleményét az Ukrajinszka Pravda hírportál idézte. A vezérkar legfrissebb helyzetjelentése szerint az Ukrajnát támadó orosz csapatok átcsoportosításokat hajtanak végre, és nagy valószínűséggel a keleti országrészbe összpontosítják erőiket. Az északi országrészben a vezérkar részleges csapatkivonásokat észlelt, ezzel egy időben viszont keleten az oroszok szerinte újabb csapatok érkezését készítik elő. Északon az orosz csapatok változatlanul blokád alatt tartják Csernyihiv városát, keleten Harkivot, Izjum városát pedig továbbra is ellenőrzésük alatt tartják.

Csernyihiv megyében az orosz csapatok egy részének elvonulása után az ukrán erők több településen visszavették az ellenőrzést.
Donyeck megyében az orosz erők több irányban tűztámadásokat és rohamműveleteket hajtanak végre, valamint légi csapásokat mérnek lakott területekre. Elsősorban Popaszna és Rubizsne településeket igyekeznek elfoglalni, valamint az Azov-tenger partján fekvő Mariupolt teljesen ellenőrzésük alá vonni – írta az ukrán vezérkar.

A katonai vezetés beszámolója szerint a déli országrészben, Mikolajiv megyében Olekszandrivka település irányában hajtottak végre az orosz erők támadóműveletet, vélhetően taktikai helyzetük javítása érdekében. Közben Oleh Berehovij, helyi önkormányzati képviselő arról adott hírt a Facebookon, hogy Kijev megyében az ukrán erők visszavették Ivankiv települést.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 700 orosz katona elesett, s mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők – a vezérkari jelentés szerint – megsemmisítettek 143 orosz repülőgépet, 131 helikoptert, hét hadihajót, 625 harckocsit, 1751 páncélozott harcjárművet, 316 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.

Az orosz csapatok által elfoglalt, Zaporizzsja megyében lévő Melitopol városában pénteken evakuációs konvoj indult el a megyeszékhely, Zaporizzsja felé – közölte Ivan Fedorov melitopoli polgármester a Facebookon. Szavai szerint déltájban indult útnak a hat autóbuszból, három teherautóból és több, mint 300 személygépkocsiból álló konvoj. Elmondta, hogy napokon át blokkolták az orosz erők a civilek kimenekítésére létesített „zöld folyosót”, és nem engedték ki az autóbuszokat a városból.

A Luhanszk megyei rendőrség arról adott hírt, hogy az orosz csapatok aláaknázzák Liszicsanszk város központját. Az egyik főúton találtak aknákra hasonlító tárgyakat, szerintük orosz szabotőrök helyezhették el. Kérték a lakosokat, hogy ha gyanús tárgyat látnak, semmiképpen se közelítsék meg. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken lehallgatott beszélgetések alapján azt állította: egy orosz parancsnok arra utasította a legénységét, hogy saját aknavetőiket semmisítették meg, majd fotókat és videofelvételeket készítettek róluk, és feletteseiknek úgy állították be, mintha ukrán eszközök lettek volna.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter lengyelországi látogatásakor tartott sajtótájékoztatóján az Ukrajinszka Pravda szerint kijelentette, hogy Kijev még nem kapott „teljesértékű, hivatalos” választ az orosz féltől a héten kedden Isztambulban megtartott egyeztetésen tett javaslataira. Hozzátette, hogy egyelőre csak bizonyos orosz tisztségviselők nyilvános nyilatkozatait látják. Szavai szerint a hivatalos válaszból derül majd ki, hogy Oroszország továbbra is az „ultimátumok nyelvén” kommunikál-e Ukrajnával.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja azt közölte, hogy pénteken online folytatódnak az egyeztetések Kijev és Moszkva képviselői között. Közben az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Vitalij Klicsko kijevi polgármester bejelentette, hogy testvére, Volodimir Klicsko profi ökölvívó delegációval Németországba utazott, hogy Ukrajna politikai és gazdasági támogatásáról tárgyaljon. Volodimir Klicsko a háború legelején belépett a kijevi területvédelemhez katonai szolgálatra. (MTI)

2022.04.01. 8.36
Két ukrán helikopter csapást mért egy belgorodi olajtárolóra (2022.03.31. 19.19)

Az orosz légtérbe behatoló két ukrán helikopter csapást mért egy olajtárolóra a határ közelében fekvő Belgorodban, a létesítmény kigyulladt – közölte Telegram-csatornáján pénteken Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója. Belgorod megyét többször érte már belövés a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború során, de ez volt az első ismertté vált, orosz területen végrehajtott ukrán légicsapás.

„Az olajraktárban keletkezett tüzet az ukrán fegyveres erők két helikopterének légicsapása okozta, amelyek kis magasságban érkeztek Oroszország területére. Áldozatok nem voltak” – írta Gladkov. A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint nyolc olajtartály ég. Az első jelentések arról szóltak, hogy tűz ütött ki a tárolóban. A belgorodi kormányzó közölte, hogy az olajtároló-tűz miatt változtatnak a helyi benzinkutak ellátási láncán, és az ígérte, hogy nem lesz üzemanyaghiány. (MTI)

2022.03.31. 19.19
A Pentagon további amerikai csapatokat küldhet Európába

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) további állandó amerikai csapatokat küldhet Európába az Ukrajna elleni orosz támadás miatt – jelentette a The Washington Times csütörtökön. A jobboldali-konzervatív napilap értesülései szerint Tod Daniel Wolters tábornok, az amerikai hadsereg európai főparancsnoka, aki egyben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) legfőbb európai katonai főparancsnoka (SACEUR) is, a héten arról tájékoztatta az amerikai kongresszus törvényhozóit: elképzelhető, hogy az Egyesült Államoknak ismét több katonát kell majd állomásoztatnia az európai támaszpontokon az orosz-ukrán háború befejezését követően is.

„Mindig vegyes, összetett elvárásokat támasztanak az állandó és az ideiglenesen állomásozó katonai erőkkel szemben. Mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek” – mondta Wolters tábornok egy keddi meghallgatáson a szenátusi fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának ülésén. „Az a gyanúm, hogy továbbra is több (állandó) katonai erőre lesz szükségünk” – tette hozzá a főparancsnok.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter nyitott az Európában létesített amerikai katonai támaszpontok állandó létszámának további növelésére vonatkozó javaslatra – erősítette meg John Kirby, a Pentagon szóvivője egy sajtótájékoztatón. „Biztosra vehetik, hogy a védelmi minisztérium felsővezetése mérlegeli európai katonai jelenlétünk megerősítését” – fejtette ki Kirby. „Az (európai) biztonsági környezet megváltozott. Akárhogy is végződik ez a háború – és még nem tudjuk, mikor és hogyan fog véget érni -, azzal a feltételezéssel élünk, hogy Európa sem lesz már ugyanaz, mint volt” – fogalmazott a szóvivő.

Az Egyesült Államok természetesen egyeztet európai szövetségeseivel, ha további állandó telepítésű katonai csapatokat kíván küldeni és állomásoztatni Európában, mondták el az amerikai védelmi minisztérium tisztségviselői. „Akármilyen döntést is hozunk, az mindenképpen a szövetségeseink és a partnereink egyetértésével történik” – tette hozzá a Pentagon szóvivője.

2022.03.31. 17.36
Scholz: az európai vállalkozások továbbra is euróban vagy dollárban fizetnek az orosz gázért

Az európai vállalkozások továbbra is euróban vagy dollárban fizetnek az Oroszországól vásárolt földgázért – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben. Olaf Scholz az osztrák kancellárral, Karl Nehammerrel tartott tájékoztatóján az ügyben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán telefonon folytatott megbeszéléséről kérdésre válaszolva elmondta: áttekintették a szerződéseket, és megállapították, hogy néha a dollárt, rendszerint pedig az eurót rögzítették az elszámolás pénznemeként.
Ezért „az orosz elnökkel folytatott megbeszélésen világossá tettem, hogy ez így is marad” – mondta Olaf Scholz.

A kancellár szóvivőjének szerda esti közleménye szerint a beszélgetésen Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a rubelalapú elszámolás bevezetése nem jelent változást az európai szerződéses partnereknek, mert továbbra is a megszokott módon, euróban kell fizetni, méghozzá a Gazprom Banknak, amelyet nem érintenek az Ukrajna ellen indított háború miatt elrendelt szankciók. A közlemény szerint Olaf Scholz kijelentette, hogy nem fogadja el az eljárás megváltoztatását, és írásbeli tájékoztatást kér orosz partnerétől.

Olaf Scholz minderről a csütörtöki tájékoztatón elmondta: tanulmányozzák majd Vlagyimir Putyin tájékoztatását, mindenesetre az orosz földgázt importáló európai cégek továbbra is az érvényes szerződéseknek megfelelően „akarnak, tudnak és fognak fizetni”. A két kancellárt kérdezték a többi között az orosz energiaembargó lehetőségéről is, amellyel kapcsolatban mindketten megerősítették elutasító álláspontjukat, ugyanakkor kiemelték, hogy az orosz energiafüggőség gyors csökkentésére törekednek. A függés az orosz energiaszállításoktól „szörnyű érzés”, de nem lehet az egyik napról a másikra megszüntetni – fogalmazott Karl Nehammer.

Olaf Scholz elmondta, hogy már az idén elérhető a függetlenség az orosz széntől és kőolajtól – amelyek részaránya a németországi felhasználásban 50 százalék, illetve 35 százalék volt az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt -, de a földgáz esetében hosszabb ideig tart és nagyobb feladatot jelent az orosz források kiváltása.

A német kancellár egyben felszólította Vlagyimir Putyint, hogy tegye lehetővé a tűzszünetet Ukrajnában. Jelezte, hogy van még lehetőség az Ukrajna megtámadása miatt Oroszországot sújtó büntetőintézkedések fokozására, és Németország felkészült minden eshetőségre. (MTI)

2022.03.31. 12.20
Több százmillió eurós fegyverszállításokra készül a német kormány

Újabb, akár több százmillió euró értékű fegyverszállításokkal segítheti Németország az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajna önvédelmi képességének fejlesztését csütörtöki német lapértesülések szerint.

A Süddeutsche Zeitung című lap beszámolója szerint készült egy lista fegyverekről és egyéb katonai felszerelésekről, amelyeket a szövetségi kormány rövid időn belül leszállíthat Ukrajnának. Az eddigi támogatáshoz képest változás, hogy a listán nem a hadsereg (Bundeswehr) vagy az egykori NDK hadseregének (Nationale Volksarmee) készletéből származó fegyverek és felszerelések szerepelnek, hanem a német védelmi ipar olyan termékei, amelyeket a cégek azonnal, vagy rövid átfutási idővel tudnak szállítani.

A listát – a Der Spiegel című hírmagazin beszámolója szerint egy excel-táblázatot – a védelmi minisztérium kérésére állították össze. A projektben részt vesz a német védelmi ipar csaknem valamennyi szereplője, például a Rheinmetall. A táblázatban nagyjából 200 termék szerepel, az összérték mintegy 300 millió euró (112 milliárd forint). (MTI) Bővebben itt.

2022.03.31. 11.59
EBRD: a konfliktusövezeten túl is súlyos gazdasági következményei lesznek a háborúnak

Az ukrajnai háborúnak a közvetlen konfliktusövezeten messze túlterjedő súlyos gazdasági hatásai lesznek, nem utolsósorban azért, mert a háború az 1970-es évek eleje óta nem tapasztalt ellátási sokkot okozott a világgazdaságban – áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön Londonban bemutatott, soron kívül összeállított és jelentősen rontott térségi előrejelzésében.

A bank ugyanakkor a régió EU-gazdaságaiban, köztük Magyarországon az átlagnál számottevően jobb teljesítményt vár. A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet 16 oldalas prognóziscsomagja szerint a bank teljes működési térségének átlagos gazdasági növekedése az idén mindössze 1,7 százalékos lesz a tavaly elért 6,6 százalékos bővülés után. Ez azt jelenti, hogy az EBRD az előző, novemberben kiadott előrejelzéséhez képest 2,5 százalékponttal rontotta a tevékenységi régiójára szóló idei egész éves növekedési becslését.

A bank ugyanakkor a közép-európai és balti EU-gazdaságokban így is 3,4 százalékos – vagyis a teljes működési térség átlagát kétszeresen meghaladó – növekedést valószínűsít 2022-re, bár ez is 1,3 százalékponttal rontott prognózis a novemberi becsléshez képest.

Az EBRD módosított csütörtöki előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 3,5 százalékkal – az előző prognózisban szereplő ütemnél 1,3 százalékponttal lassabban – növekedhet. A londoni fejlesztési pénzintézet ugyanakkor az egykori szovjet térséghez tartozó kelet-európai és kaukázusi gazdaságokban 11,8 százalékos GDP-zuhanást jósol 2022-re. Ez az előző EBRD-előrejelzésnél 15,5 százalékponttal rosszabb becslés. Ennek elsődleges oka az, hogy az ukrán hazai össztermék az EBRD új előrejelzése szerint az idén 20 százalékkal zuhan. A bank a novemberi térségi jelentéshez képest 23,5 százalékponttal rontotta az ukrán gazdaság idei teljesítményére szóló prognózisát.

Az EBRD hangsúlyozza csütörtöki tanulmányában, hogy azok az ukrajnai térségek, amelyekben a háborús cselekmények zajlanak, az ukrán hazai össztermék 60 százalékát állítják elő, és az ukrán üzleti vállalkozások 30 százaléka leállította tevékenységét. Az EBRD szerint a működési térség bankrendszereinek oroszországi kitettsége mérsékelt, bár ez alól kivétel az OTP, amely tavalyi eredményének 7 százalékát az orosz piacon érte el. (MTI) Bővebben itt.

2022.03.30. 17.35
Nem történt nagyon ígéretes elmozdulás vagy áttörés az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon, a feleknek még nagyon hosszú utat kell megtenniük – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak Moszkvában.

Pozitívumnak nevezte ugyanakkor, hogy az ukrán fél elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni a javaslatait. Azzal kapcsolatban, hogy az isztambuli eszmecsere a tervekkel ellentétben nem két napig tartott, hanem már kedden véget ért, Peszkov annyit mondott, hogy „a tárgyalások lezajlottak, véget értek, és a delegációk visszatértek központjaikba, hogy tovább egyeztessék és összehangolják álláspontjaikat”.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a tárgyalások részleteit, beleértve Kijev által az esetleges megállapodás kezesének javasolt országok listáját és azt az ukrán felvetést sem, hogy nem katonai úton oldják meg a Krím és a Donyec-medence kérdését.

„Mi nem fogjuk megszállni a Krímet, mert az az Oroszországi Föderáció része. Az alkotmányunk értelmében nem tárgyalhatunk senkivel az orosz területek, régiók sorsáról, ez kizárt” – nyilatkozott Peszkov. Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy Ukrajna Isztambulban átadott írásos javaslatai egy lehetséges jövőbeni megállapodás alapelveit tartalmazzák: a NATO-csatlakozásról történő lemondást, Ukrajna szövetségen kívüli státuszának rögzítését, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverekről történő lemondást, a külföldi katonai bázisokat és katonai kontingensek befogadásnak elutasítását, valamint azt a kötelezettséget, hogy hadgyakorlatokat csakis a megállapodás betartásáért garanciát vállaló államok – köztük Oroszország – beleegyezésével tarthat.

Megyinszkij szerint amennyiben Kijev teljesíti mindezen kötelezettségeket, megszűnik az a veszély, hogy a NATO hídfőállást létesít ukrán területen. Úgy vélekedett, hogy ez a 2014-es ukrajnai „államcsíny” után már eldöntött ügy volt, amelynek megvalósítása csak idő kérdése volt.

A főtárgyaló megismételte az orosz katonai és politikai vezetők által hangoztatott narratívát, miszerint Oroszország „kénytelen volt” hadműveletet indítani Ukrajnában, mert „megdönthetetlen bizonyítékok” vannak rá, hogy Kijev offenzívára készült a Donyec-medencében, valamint „tudatos munkálatokat folytatott” biológiai fegyverek előállítására és a nyilvánosság elé tárta, hogy szándékában állt atomfegyver beszerzése.

Megyinszkij megint felhozta azt a vádat, miszerint a „kijevi rezsim” az elmúlt négy év alatt „népirtást” hajtott végre a Donyec-medence lakosai ellen. (A genocídium fogalma egyébként több nyugati szakértő és a hágai Nemzetközi Bíróság szerint sem vonatkoztatható a délkelet-ukrajnai konfliktus áldozataira a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről rendelkező 1948-as egyezmény alapján.)

Megyinszkij kedden Isztambulban választ ígért az írásba foglalt ukrán álláspontra. Emellett felajánlotta azt a lehetőséget, hogy a két ország elnökének találkozója a tervezettnél korábban – a békeegyezmény külügyminisztériumi szintű parafálásával egy időben – történjen meg. Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettese ugyanott jelentette be, hogy az orosz hadsereg a bizalom erősítése érdekében radikálisan csökkenti katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében. (MTI)

2022.03.30. 17.09
Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők nem tettek le Kijev körbezárásának tervéről

Az ukrán vezérkar szerint megtévesztő a bejelentés az orosz csapatkivonásokról Kijev és Csernyihiv környékéről, valójában Moszkva nem mondott le az ukrán főváros körbezárásának tervéről – idézte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a katonai vezetés közleményét.

A vezérkar közölte: bizonyos jelek arra utalnak, hogy az oroszok egységeket csoportosítanak át annak érdekében, hogy a fő erőket keleti irányba összpontosíthassák. „Az úgynevezett csapatkivonás valószínűleg az egyes egységek rotációja, és célja az ukrán fegyveres erők katonai vezetésének félrevezetése, valamint olyan illúzió keltése, miszerint a megszállók nem akarják körbezárni Kijevet” – állította a vezérkar. Az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség keddi isztambuli tárgyalása után jelentette be Moszkva, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében.

A vezérkar szerdán, déltájban közzétett helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a csernobili atomerőműnél folytatódik az orosz csapatok létszámának növelése. Vegyes haditechnikai eszközökből álló hadoszlop mozgását rögzítették a Kijevtől északnyugatra fekvő Ivankiv település felől a csernobili atomerőmű irányába.

Ugyancsak az ukrán vezérkar jelentette, hogy az Ukrajnában harcoló orosz csapatokhoz mintegy kétezer katona érkezett erősítésként Georgia orosz ellenőrzés alatt lévő területeiről, azaz Abháziából és Dél-Oszétiából. Közben 15-re emelkedett a déli országrészben a mikolajivi megyei kormányzói hivatal épületét kedden ért támadás következtében elhunytak száma. A kilencemeletes épületbe orosz lövedék csapódott be, és szinte teljesen romba döntötte a hivatalt. Az ukrán katasztrófavédelem még folytatja a mentési munkálatokat.

Az észak-ukrajnai Csernyihiv térségében Nyizsin települést támadták az orosz erők még kedden, a helyi polgármester szerdán a Facebookon arról számolt be, hogy egy polgári személy életét vesztette, hat – köztük egy gyermek – megsérült. Tíz lakóházban keletkeztek károk.

A Donyeck megyei Liszicsanszk város elleni szerdai orosz nehéztüzérségi támadás következtében négytagú család sérült meg repeszektől, a két gyermek súlyos állapotban van – hozta nyilvánosságra Szerhij Hajdaj, a megye katonai adminisztrációjának vezetője. A Telegram üzenetküldő portálon nem sokkal később Hajdaj arról adott hírt, hogy egy, Liszicsanszkból indult evakuációs buszt tűz alá vettek az orosz erők. Hozzátette, hogy senki nem sérült meg, s az elmúlt napon 260 lakost menekítettek ki a városból.

Az Ukrajinszka Pravda helyi hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok által elfoglalt dél-ukrajnai Herszonban elrabolták az ukrán ortodox egyház egyik papját, Szerhij Csudinovicsot. Szemtanúk szerint a papot a templomból hurcolták el ismeretlenek, akik „rendőröknek” adták ki magukat. A templomot átkutatták, a bent lévő híveket igazoltatni próbálták, azonban az emberek nem adták át nekik irataikat. A pap Herszonban ismert civil aktivista és önkéntes is egyben – írta a hírportál.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. A vezérkar állítása szerint az ukrán erők megsemmisítettek 131 orosz repülőgépet, ugyanennyi helikoptert, hét hadihajót, 605 harckocsit, 1723 páncélozott harcjárművet, 305 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt. (MTI)

2022.03.30. 13.50
Román katonai szakértők: az oroszok engedték el a Fekete-tengeren sodródó ukrán aknákat

Katonai szakértők szerint a Fekete-tengeren sodródó ukrán tengeri aknákat két orosz kotróhajó szedte fel és vélhetően szándékosan engedte szabadon, hogy a tengeri áramlatok elsodorják őket – írta szerdán a román Adevarul hírportál.

A lap által megszólaltatott Constantin Ciorobea tartalékos ellentengernagy, a román haditengerészet vezérkari főnökének volt helyettese kizártnak tartja, hogy vihar letéphette volna a horgonyokról a tengeri aknákat, amelyekkel az ukránok vontak védővonalat Odessza kikötője elé. Elmondta: tudomása van arról, hogy az orosz haditengerészet március 15-én Odessza térségébe küldte két kotróhajóját, vélhetően azért, hogy biztonságos útvonalat szabadítsanak fel egy esetleges partraszálláshoz az orosz hadihajók számára.

„Levágták a horgonyokról az aknákat, és legalább néhányat közülük szabadjára engedtek. Aztán néhány nap után, március 18-án kiadták a figyelmeztetést” – vélekedett Ciorobea. Szerinte ezt a „munkahipotézist” igazolja az is, hogy a Fekete-tengeren szabadon sodródó aknák veszélyéről nem az odesszai, hanem az orosz novorosszijszki NAVTEX-állomás adott ki elsőként figyelmeztetést, és meglepő módon ezzel egy időben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is közleményt adott ki az ügyben, holott nincsen semmilyen kompetenciája a témában. A lap megkereste annak a román aknászhajónak a tisztjeit is, amely hétfőn román területi vizeken észlelt, sodródó aknát megvizsgált, majd felrobbantott.

Catalin Gherghinescu kapitány, az aknát semlegesítő búvárcsapat parancsnoka szerint az ukrán haditengerészet operatív készletéből származó, szovjet gyártmányú, 172 kilogrammos YaM típusú, 20 kilogrammos robbanótöltettel rendelkező tengeri aknáról van szó, amelyet gyártása idején a Finn-öbölbe szántak. Gherghinescu is azt állította: az akna „vontatással” kerülhetett a térségbe. Megjegyezte: érdekes, hogy az akna biztosító-tokjai nem voltak levéve, tehát elvileg nem robbanhatott volna fel.

A búvárkapitány szerint azonban ezek a régi aknák így veszélyesek, éppen leromlott, korrodált állapotuk miatt. Azt valószínűsítette, hogy az ukránok a telepítéskor éppen azért nem próbálták levenni az akna tüskéit védő tokokat, mert egy ilyen régi szerkezet esetében a művelet roppant veszélyes.

Vasile Dincu román védelmi miniszter kedden úgy nyilatkozott: a román hadsereg három hajója és több helikoptere járőrözik a térségben, hogy felkutassa a Fekete-tengeren sodródó esetleges további aknákat. Elmondta: hétfőn az olasz védelmi miniszterrel is tárgyaltak arról, hogy két olasz kotró- és egy parancsnoki hajót is a Fekete-tengerre küldenek az esetleges aknák felkutatására. Szombaton Törökország ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amelyről azt feltételezte: az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna. Miután az aknát hatástalanították, a forgalom délután újraindult. (MTI)

2022.03.30. 11.11
Kormányhivatal: mintegy 1200 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton kedden

A BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton kedden 1161 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 271 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala szerdán az MTI-t.

A majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – közölték. Jelezték, hogy a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a kormányhivatal közleményében. (MTI)

2022.03.29. 20.51
Az ukrán vezérkar kedd délutáni helyzetjelentésében megerősítette, hogy az orosz erők egyes alakulataikat elkezdték visszavonni Kijev és az ország északkeleti részében lévő Csernyihiv megyékből Fehéroroszországba.

Az orosz fél az ukrán küldöttséggel kedden Isztambulban tartott tárgyalása után jelentette be, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. Az ukrán vezérkar hozzátette viszont azt is, hogy az orosz erőket az ország keleti részében, Harkiv és Donyeck irányában tovább erősítik. Harkiv városát változatlanul blokád alatt tartják, az északkeleti országrészben fekvő Szumi környékéről pedig csapatokat vontak el, de Ukrajnán belül más területekre csoportosítják át azokat – írta jelentésében a vezérkar. Az ukrán katonai vezetés arról is beszámolt, hogy Oroszország a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónát szerinte lőszerszállításra és -felhalmozásra használja, valamint parancsnoki állomáshelyeket alakít ki az övezetben.

Szintén a vezérkar adott hírt arról, hogy ukrán katonák újabb magasrangú orosz katonai vezetővel végeztek: a Harkiv térségében folyó harcok közben megölték Gyenyisz Kurilo ezredest, a 200. gépesített lövészdandár parancsnokát. Mikola Melnicsuk, a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megyeszékhelyű város polgármestere közben az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a régióban, Sztarokosztjantyiniv településen lévő légi bázisra, megsemmisítve az ottani üzemanyag- és kenőanyag-készleteket. A polgármester információi szerint a támadás következtében személyi sérülés nem történt. A repülőtér ellen korábban már két támadás volt: a nyílt háború kezdetének másnapján öt rakétát lőttek ki rá az orosz erők, majd március 6-ra virradó éjjel újab rakétacsapást mértek rá, ez utóbbiban hárman sérültek meg – emlékeztetett a hírportál.

A dél-ukrajnai Herszon megyében újabb város polgármesterét rabolták el az orosz csapatok – közölte az ukrán főügyészség. Hola-Prisztany városvezetőjét az ukrán közlés szerint orosz katonák lőfegyverekkel fenyegetve ejtették fogságba. További részletek egyelőre nem ismertek.

Közben a mikolajivi megyei tanács épületének romjai alól már 12 holttestet emeltek ki, és a kimentett sérültek száma 33-ra nőtt – közölte kedd este a katasztrófavédelmi szolgálat. A dél-ukrajnai megyeszékhelyen a reggeli órákban csapódott be orosz lövedék a kilencemeletes hivatali épületbe, amely a robbanás következtében szinte teljesen összeomlott.

Szvjatoszlav Palamar, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred parancsnok-helyettese keddi videóüzenetében válaszolt arra, miért nem hagyták el az alakulat tagjai Mariupolt, miután erre Volodimir Zelenszkij elnök engedélyt adott nekik. Kijelentette, hogy azért nem távoztak, mert nem hagyhatták hátra elesett és megsebesült társaikat. „Továbbra is megvédjük a várost, minden házat, utcát. Mindent megteszünk a sebesültek megmentése és halott katonáink eltemetése érdekében” – hangoztatta a parancsnokhelyettes. Szavaiból az derült ki, hogy már a városon belül folytatják a harcokat az orosz csapatokkal. Palamar „népirtásnak” nevezte a civil épületek ellen végrehajtott támadásokat és a városban okozott katasztrofális humanitárius helyzetet. (MTI)

2022.03.29. 10.30
ORFK: mintegy tízezren érkeztek hétfőn Ukrajnából

Magyarország területére hétfőn az ukrán-magyar határszakaszon 5156 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4741-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1142 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik a rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK. Hozzátették, a rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől hétfőn 1140 ember, köztük 415 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tették hozzá. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 73 ember, köztük 49 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tudatták. Azt írták, a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A BRFK 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival. (MTI)

2022.03.28. 19.56
A G7 csoport nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért

A világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport kormányai felszólítják az országukban orosz energiahordozók importjával foglalkozó vállalatokat, hogy ne fizessenek rubelben az érvényes szerződések alapján Oroszországtól vásárolt földgázért – jelentette be a német gazdasági és klímavédelmi miniszter hétfőn Berlinben.

Robert Habeck elmondta, hogy a G7 csoport soros elnökségét betöltő Németország képviseletében összehívta a hetek energiaügyekben illetékes minisztereit, hogy egységes, összehangolt választ adjanak a Kreml által barátságtalannak minősített országokra vonatkozó rubelalapú elszámolási rendszer bevezetésére. Az online tanácskozáson teljes egyetértés volt arról, hogy Moszkva lépése az érvényes földgázszállítási szerződések „egyoldalú és egyértelmű megsértése” – mondta a miniszter.

Kiemelte: nyilvánvaló, hogy Vlagyimir Putyin a hetek megosztására tör, de a csoport egysége és határozottsága azt mutatja, hogy nem engednek az orosz elnöknek. A G7 csoport minden tagja továbbra is érvényesnek tartja az orosz partnerekkel kötött földgázszállítási szerződéseket, és azt az álláspontot képviseli, hogy az országuk érintett vállalkozásainak be kell tartaniuk a szerződéseket. Ezért felszólítják ezeket a vállalatokat, hogy „ne tegyenek eleget Putyin követelésének” – mondta Robert Habeck.

Vlagyimir Putyin március 23-án jelentette be, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben barátságtalannak minősített országoktól – köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától – rubelben fogadják el a földgáz árát. A G7 csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.

A legfejlettebb iparú országok informális egyeztető fóruma 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették. (MTI)

2022.03.28. 16.45
Ukrajna nem hajlandó feladni egyetlen területet sem

Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója jelentette ki a BBC Radio 4 World at One című műsorában. Alekszandr Rodnyanszkij úgy véli, az oroszok nem tudják évekig folytatni ezt a háborút, a katonák morálja alacsony, és a logisztikájukat, készleteiket sem lesznek képesek fenntartani.

„Ha megkérdezzük azokat az embereket, akik ezeken a területeken élnek, azt mondják, hogy nem kívánnak Oroszországban élni. Hogyan is hagyhatnánk őket? Nem is beszélve arról, hogy nem hagyhatjuk feldarabolni az országunkat” – mondta a tanácsadó. Rodnyanszkij szerint jelenleg már Oroszországra nehezedik a nyomás, Ukrajna pedig nem adja fel területi integritását. (hirado.hu)

2022.03.28. 15.21
Több száz Starlink műhold biztosít zavartalan internethozzáférést az ukrajnai kórházaknak

A SpaceX 590 Starlink műholdas internetállomásának köszönhetően az ukrajnai kórházak zavartalan hozzáférést kapnak a műholdas internethez – számolt be Facebook-oldalán az ukrán egészségügyi minisztérium.

A kapcsolat megszakadása esetén pedig az állomások képesek wifi-t terjeszteni. Ez lehetővé teszi azoknak a kórházaknak is a műholdas internet-hozzáférését, amelyek olyan területen vannak, ahol az aktív harcok miatt ideiglenesen nincs kapcsolat. (hirado.hu)

2022.03.28. 12.15
Sodródó aknát észleltek hétfő reggel Románia területi vizein a Fekete-tengeren, ezért a térségbe küldték a Viceamiral Constantin Balescu aknászhajót, hogy begyűjtse és hatástalanítsa a robbanószerkezetet – közölte a román védelmi minisztérium.

Az aknát az Olimpus 1 halászhajó vette észre 72 kilométerre a Midia-foktól, amely Konstancától 15 kilométernyire északra, a Duna – Fekete-tenger csatorna északi ágának torkolatánál található. A tájékoztatást követően a haditengerészet parancsnoksága riasztotta az aknászhajót, amely – fedélzetén egy aknabegyűjtésre kiképzett búváregységgel – azonnal a szerkezet felkutatására indult.

Szombaton Törökország ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amelyről azt feltételezte: az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna. Miután az aknát hatástalanították, a forgalom délután újraindult.

A román haditengerészet már múlt hétfőn is járőrözni küldte aknászhajóját, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) március 19-én azt közölte, hogy az ukrán haditengerészet elaknásította Odessza, Ocsakiv, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőjét. Az FSZB szerint a több mint 420 tengeri aknából néhány elszabadult a vihar miatt, és fenyegeti a fekete-tengeri hajózást. Az ukrán fél az oroszokat vádolta a tengeri aknák elhelyezésével. (MTI)

2022.03.28. 12.12
Kormányhivatal: több mint 1100 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton vasárnap

A BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 1133 menekülőnek segítettek; az éjszakát 144 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn az MTI-t. A majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – közölték. Jelezték, hogy a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a kormányhivatal közleményében. (MTI)

2022.03.27. 19.20
Kiderült, hogy mikor és hol folytatódnak az ukrán-orosz tárgyalások

Újabb tárgyalási fordulót tart hétfőtől az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség Törökországban – jelentette be vasárnap David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja.

A vasárnapi videóösszeköttetéssel tartott értekezleten az a döntés született, hogy a tárgyalások következő fordulóját március 28. és 30. között tartjuk Törökországban – közölte Facebook-oldalán Arahamija. A tárgyalások hírét az orosz küldöttség vezetője, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó is megerősítette Telegram-csatornáján. Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények.

Ukrajna február 24-én kezdődött orosz lerohanása után először a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban találkozott a két küldöttség február 28-án, ahol a polgári személyek evakuálásához és a humanitárius segélyek célba juttatásához szükséges biztonságos folyosókról tárgyaltak. Ezt követően még két személyes, majd több videokonferencián tartott fordulóra került sor, amelyek után Kijev „nagyon nehéznek” nevezte a tárgyalásokat. (MTI)

2022.03.27. 17.15
Több mint 3,8 millióan menekültek el eddig Ukrajnából, lassul a menekülés üteme

Több mint 3,8 millióan menekültek el Ukrajnából február 24., az orosz lerohanás kezdete óta az ENSZ vasárnapi összesítése szerint, de a menekültáradat március 22. óta egyértelműen lassult.

Összesen több mint tízmillióan – azaz több mint a lakosság egynegyede – kényszerült otthona elhagyására, ezek az emberek vagy külföldön, vagy az ország más részeiben kerestek menedéket. Az ENSZ becslése szerint a belső menekültek száma megközelíti a 6,5 milliót. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) vasárnapi adatai szerint a külföldre menekültek száma 3 821 049, ami 48 450-nel több, mint szombaton.

Március 22. óta a harcok és az egyre romló életkörülmények elől menekülők száma napi százezer, az utóbbi napokban pedig ötvenezer alá csökkent. Európában a második világháború óta nem volt ilyen mértékű menekülthullám. Az Ukrajnát elhagyók 90 százaléka nő és gyermek. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint a menekültek között több mint másfél millió gyermek van. A háború előtt Ukrajnában több mint 37 millió ember élt a Kijev ellenőrzése alatt lévő területeken – azaz az Oroszország által 2014-ben bekebelezett Krím félszigetet és a kelet-ukrajnai szakadár területeket nem számítva.

Lengyelország fogadta be az összes menekült több mint felét – az UNHCR adatai szerint 2 267 103-at. A válság előtt már mintegy 1,5 millió ukrán tartózkodott Lengyelországban, akik munkát vállalni utaztak az európai uniós tagállamba. Romániába az UNHCR adatai szerint 586 942-en menekültek március 26-ig. Számos menekült tovább kíván utazni az országból. A 2,6 millió lakosú Moldovába, Európa egyik legszegényebb országába 381 395 menekült érkezett, egy részük továbbutazik Romániába vagy Magyarországra.

A UNHCR adatai szerint Magyarország, amelynek öt határállomása van Ukrajnával, 349 107 ukránt fogadott március 26-ig. Szlovákiába 272 012 menekült érkezett. A legutolsó rendelkezésre álló – március 22-i – adat szerint 271 254 ukrán menekült Oroszországba. A UNHCR szerint február 21. és 23. között 110 ezer ember utazott a donyecki és luhanszki szakadár területekre. Fehéroroszország március 24-i adatok szerint 6341 embert fogadott.

A UNHCR már nem vezet statisztikát a többi európai országba távozókról. Azon Ukrajnával szomszédos országok esetében, amelyek tagjai a schengeni övezetnek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) a határt átlépők és az országokba belépők számáról készült jelentésekből dolgozik. A szervezet becslése szerint a menekültek nagy része továbbutazik más országok felé. A szervezet tájékoztatása szerint a statisztikákban azok sem szerepelnek, akik a szomszédos országok állampolgárai, és most Ukrajnából hazatértek. (MTI)

2022.03.27. 15.40
Putyin koreai mintára kettészakítaná Ukrajnát Kijev szerint

Miután az egész ország megszállására tett kísérletük meghiúsult, az oroszok most ketté akarják szakítani Ukrajnát, hogy egy Moszkva ellenőrzése alatt álló régiót hozzanak létre – állította vasárnap az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

Kijrilo Budanov a Reuters jelentése szerint azt mondta, Oroszország arra törekszik, hogy Észak- és Dél-Korea mintájára egy kettéosztott országot hozzon létre Ukrajnában. Hozzáfűzte, országa hamarosan gerillaháborút indít az oroszok által megszállt területeken. (hirado.hu)

2022.03.27. 14.05
A vetésnek nincs kritikus akadálya, az exportlogisztika viszont óriási veszélyben van

A vetési szezon már megkezdődött. Sikerült egyszerűsített hiteleket felkínálnunk a kis- és középvállalkozások számára. A bankok egy hét alatt több mint 1 milliárd hrivnyát (11,4 milliárd forint) bocsátottak ki a részükre – közölte Mikola Solszkij agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter, akit az Interfax hírügynökség idézett.

Solszkij szerint elegendő vetőmag és műtrágya áll rendelkezésre Ukrajnában, mivel azokat az állam előre megvásárolta, és a szállításuk nem bonyolult. A miniszter szerint a fő probléma az export logisztikájával van, mivel az ukrán kikötők le vannak zárva, így a termények elszállítása megoldhatatlan. A miniszter egy korábbi sajtótájékoztatón elmondta, hogy Ukrajna az idén mintegy 222 milliárd hrivnya (2 billó 543 milliárd forint) összegben tervezne gabonát exportálni. (hirado.hu)

2022.03.27. 9.15
BRFK: Közel 1500 menekültet fogadtak szombaton a fővárosban

A BRFK és a társszervek szombaton 1481 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.

Az ukrajnai háború elől 2022. március 26-án 1481 ember, köztük 550 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 64 ember, köztük 39 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hallgatóival Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A helyszíni kommunikáció elősegítése érdekében a BRFK 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival. (Police.hu)

2022.03.26.14.57
Több mint ezer kiskorú ukrán menekült jár iskolába Romániában

Hétről hétre emelkedik a romániai iskolák tanóráin részt vevő ukrán menekült diákok száma: jövő héttől számuk 1140-re emelkedik – jelentette be szombaton Sorin Cimpeanu román oktatási miniszter. Szombat hajnalig 546 223 ukrán állampolgár érkezett Romániába a háború kezdete óta. Az ország területén maradt csaknem 79 ezer menekült 43 százaléka (33 691) kiskorú, közülük több mint 24 ezren iskolás korúak – részletezte a tárcavezető.

A szülők több mint ezer ukrán diákot írattak már be a romániai iskolákba: ők a román tanrend szerint tanulnak. A menekültek túlnyomó többsége viszont azt szeretné, ha gyermeke az ukrán tanrend szerint tanulhatna tovább: ehhez még logisztikai támogatásra lesz szükség, elsősorban a román iskolák részéről, hogy tantermeket és online felszerelést biztosítsanak számukra, amellyel be tudnak csatlakozni az ukrajnai iskolák tanóráiba – magyarázta Cimpeanu. Szerinte ez utóbbi kategória magas aránya azzal áll összefüggésben, hogy az ukrán hatóságok idén felfüggesztettek az összes év végi vizsgát, így az ukrajnai diákoknak csak arra van szükségük az adott tanulmányi év elvégzését tanúsító igazolás megszerzéséhez, hogy online részt vegyenek a tanórákon.

Az ukrajnai háború elől Romániába menekülő külföldiek szociális ellátásáról szóló, március 7-i sürgősségi kormányrendelet
szerint minden, román területen maradó gyermeknek a román állampolgárokéval azonos joga van az ingyenes oktatásra, az Ukrajnából érkező felnőtteket pedig immár munkavállalási vízum nélkül is alkalmazhatják a munkaadók. (MTI)

2022.03.26.14.14
Ukrán tűzszerészek 81 robbanótöltetet gyűjtöttek be szombaton Kijev térségében

A szombati nap folyamán Kijev és a kijevi régió területén az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat szakemberei 81 robbanótöltetet sikeresen semmisítettek meg és foglaltak le – számolt be a szolgálat Twitter-oldalán.

A katasztrófavédelmi szolgálat továbbá a térség lakosait is figyelmeztette arra, hogy a fel nem robbant rakétákat kerüljék, illetve ne gyűjtsék azokat “trófeaként”. (hirado.hu)

Протягом доби, на території Києва та Київської області, саперами ДСНС вдалося вилучити та знищити 81 вибухонебезпечний предмет.

?Пам’ятайте! Оминайте снаряди, які не розірвались та ні в якому разі не підбирайте такі «трофеї». pic.twitter.com/LMrCWtleUX

— DSNS.GOV.UA (@SESU_UA) March 26, 2022

2022.03.26.14.11
Katasztrófavédelem: tizenhárom megyében segítik a menekültek érkezését, elhelyezését

Már tizenhárom megyében segítik a menekültek érkezését, elhelyezését – tájékoztatta szombati, az MTI-nek megküldött közleményében a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Azt írták: a katasztrófavédelem pénteken 205 ember, köztük 131 gyermek és 67 nő elhelyezésében működött közre, négy gyűjtőpontról nyolc befogadóhelyre vitték a háború elől menekülőket.

Pénteken Somogy megyében is megkezdte a működösét az operatív törzs, így országosan már tizenhárom megyében segítik a menekültek érkezését, elhelyezését. Az elmúlt 24 órában a katasztrófavédelem nyolcvannégy munkatársa működött közre a háború elől menekülők elhelyezését célzó munkában – írták. (MTI)

2022.03.25. 22.24
Az ukrán külügyminiszter szerint teljesen semmiben sem egyeztek meg Moszkvával

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken cáfolta, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalásokon bármiféle konszenzusra is jutottak volna a felek, mint ahogy azt Recep Tayyip Erdogan török államfő állította egy aznapi nyilatkozatban. Az Anadolu hivatalos török hírügynökség idézte pénteken Erdogant, aki azt mondta, hogy szerinte már a tárgyalások négy pontjában konszenzusra jutott az ukrán oldal az orosz féllel. Ezek között említette Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, rámutatva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az utóbbi időben tett kijelentései szerint erről Kijev lemondana. Erdogan szerint emellett Kijev kész beleegyezni abba, hogy az orosz legyen második hivatalos nyelv Ukrajnában. Pénteken Erdogan és Zelenszkij telefonon beszéltek egymással.

Kuleba az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott kommentárjában leszögezte, hogy „Ukrajnában egyetlen hivatalos nyelv van és lesz, ez pedig az ukrán”. Kifejtette, hogy a küldöttségek alcsoportjaiban sok különböző kérdésről tárgyalnak egyszerre. A tárgyalási folyamat szavai szerint nagyon nehezen megy.

A külügyminiszter kiemelte, hogy az ukrán delegáció határozott álláspontot képvisel, és nem mond le a követeléseiről. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindenekelőtt ragaszkodik a tűzszünet életbe léptetéséhez, valamint biztonságának és területi egységének garantálásához.

Kuleba egyúttal köszönetét fejezte ki Törökországnak és Erdogan elnöknek a politikai és humanitárius segítségnyújtásért, valamint a háború befejezésére tett diplomáciai erőfeszítésekért. Hozzátette: Ukrajna folytatja a párbeszédet Törökországgal és minden érdekelt féllel annak érdekében, hogy „ukrán földön helyreálljon a béke”.

„Reméljük, hogy Ukrajna barátjaként és stratégiai partnereként Törökország is változatlanul minden irányban támogat minket. Megragadva az alkalmat, arra is szeretnék emlékeztetni, hogy az Oroszország elleni újabb szankciók bevezetése és Ukrajna védelmi képességének megerősítése sem kevésbé fontos tényezők az orosz hadigépezet megállítása, illetve a tárgyalásokon a kívánt előrelépés elérése érdekében. Senki sem kérdőjelezheti meg ezt a háromoldalú stratégiát, amelynek részei a szankciók, a katonai támogatás és tárgyalások” – összegezte Kuleba.

Olekszandr Hruzevics dandártábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: nem felelnek meg a valóságnak azok a híresztelések, amelyek szerint Oroszországnak csökkennének a hadi tartalékai, beleértve a rakétákat. „Van-e ereje az ellenségnek? Természetesen van. Mindazok a hangos kijelentések, amelyek szerint kifogytak a rakéták, az ágyúzások intenzitását megfigyelve, nem igazak. Az ellenség aktívan lő, különösen a katonai infrastruktúrára” – fogalmazott a magas rangú katonai vezető.

Hruzevics megjegyezte, hogy az orosz hadsereg taktikát váltott, nyomon követi az ukrán légvédelmet, légierőt és a tüzérséget. A dandártábornok szavai szerint az ukrán fegyveres erőknek olyan információik vannak, hogy Oroszország Dagesztánban mozgósít, és új erőket von be az Ukrajna elleni háborúba. (MTI)

2022.03.25. 20.12
Biden: meg kell állítani a háborús bűnöst

Meg kell állítani a korábban háborús bűnösnek is nevezett orosz elnök által irányított rombolást – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök pénteken a dél-lengyelországi Rzeszówban, újabb szankciókat helyezve kilátásba Moszkvával szemben. Kétnapos lengyelországi látogatásának első napján Joe Biden Andrzej Duda lengyel elnökkel együtt az ukrajnai menekülteknek humanitárius segítséget nyújtó szervezetek képviselőivel találkozott Rzeszówban.

A találkozót megelőző közös sajtókonferencián Biden a jelenleg legfontosabb teendőnek a demokratikus világ egységének megőrzését nevezte. Fenn kell tartani a közös erőfeszítést az „azon ember által elkövetett rombolás megállítására, akit háborús bűnösnek neveztem” – utalt az amerikai elnök korábbi kijelentésére, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnököt illette. Hozzátette: úgy gondolja, hogy az illető „megfelel e meghatározás minden feltételének”.

Ukrajna megtámadása miatt Biden a múlt héten nevezte háborús bűnösnek Putyint. A kijelentést Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „teljesen elfogadhatatlannak és megbocsáthatatlannak” nevezte. Szerdán viszont Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok értékelése szerint orosz katonák háborús bűncselekményeket követhettek el Ukrajnában. Biden a rzeszówi sajtóértekezleten felidézte: a Nyugat „a világtörténelem legszigorúbb szankcióit” vetette ki Oroszországra. „És lesznek újabbak” – fűzte hozzá.

Közölte: azért is érkezett Lengyelországba, hogy személyesen lássa az ukrajnai orosz agresszió által kiváltott humanitárius válságot. Sajnálatát fejezte ki, hogy biztonsági okokból nem tekintheti meg a határ ukrán oldalán fennálló helyzetet, és ígéretet tett a humanitárius segítségnyújtást célzó erőfeszítések további fokozására. Andrzej Duda az amerikai támogatás és a szövetségesek egysége jelének nevezte Biden látogatását. Biden szombaton a lengyel fővárosban hivatalos megbeszélést folytat Dudával. Ellátogat a varsói Nemzeti Stadionban a menekültek számára létesített tranzitközpontba is, látogatása végén pedig beszédet mond a fővárosi Királyi Vár udvarán. (MTI)

2022.03.25. 14.28
OKF: egy nap alatt 167 menekülő elhelyezését segítette a katasztrófavédelem

Budapest, 2022. március 25., péntek (MTI) – A katasztrófavédelem az elmúlt 24 órában 167 ember, köztük 107 gyermek és 41 nő elhelyezésében működött közre – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) pénteken az MTI-vel.

Azt írták, hat gyűjtőpontról tizenhét befogadóhelyre szállították a háború elől menekülőket. Úgy látják, hogy továbbra is elegendő helyszín áll rendelkezésre a menekültek elhelyezésére, ráadásul folyamatosak az ezzel kapcsolatos felajánlások is.

Jelezték, hogy csütörtökön Jász-Nagykun-Szolnok megyében is megkezdte a működését az operatív törzs, így országosan már tizenkét megyében segítik a menekültek érkezését, elhelyezését. A katasztrófavédelem rögzíti a Magyarországon áthaladó nemzetközi segélyszállítmányok útdíjmentességét is, a kérelmek száma a háború kitörése óta jelentős mértékben megnövekedett. (MTI)

2022.03.25. 14.28
Biden: Washington és az EU új partnerséget köt Európa orosz energiafüggőségének csökkentésére

Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújára válaszul, valamint a biztonságos és fenntartható energiaellátás érdekében az Egyesült Államok és az Európai Unió új partnerséget hoz létre, hogy csökkentse Európa függőségét az orosz energiahordozóktól – jelentette be Joe Biden amerikai elnök Brüsszelben, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélését követően pénteken.

Közösen tartott sajtótájékoztatójukon Joe Biden közölte, az Egyesült Államok arra fog törekedni, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve idén további, legalább 15 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgáz leszállítását (LNG) biztosítsa az európai piac számára. Az energiaellátás biztonsága és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére a felek közös energiabiztonsági munkacsoportot hoznak létre, amely meghatározza az együttműködés kereteit és felügyeli annak végrehajtását – tette hozzá.
Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság erőfeszítéseket fog tenni az új LNG-infrastruktúra és a kapcsolódó csővezetékek kiépítésére, hogy lehetővé tegye 2027-ig az EU függőségének megszüntetését az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól – tette hozzá az amerikai elnök.

Ursula von der Leyen azt közölte, hogy az Európai Bizottság és az Egyesült Államok új megállapodást kötött a személyes adatok megosztásáról, amely, mint fogalmazott „megerősíti a magánélet védelme, az adatvédelem és a jogállamiság iránti közös elkötelezettséget”. Aláhúzta: a megállapodás serkenteni fogja a kereskedelmet, ezzel hozzájárul Európa energiabiztonságához, valamint a tiszta energiára való globális átállás felgyorsításához. Az Európai Bizottság elnöke és az amerikai elnök közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték: úgy az EU, mint Ukrajna energiabiztonsága és fenntarthatósága alapvető fontosságú az európai béke, szabadság és demokrácia szempontjából.

Megerősítették együttműködésüket a zöld energiára való átállás felgyorsítása terén és abban, hogy stabil, megfizethető, megbízható és tiszta energiaellátást biztosítanak az EU és a szomszédos partnerországok lakosai és vállalkozásai számára. Az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy együtt fog működni az uniós tagállamokkal, hogy legalább 2030-ig stabil, évente mintegy 50 milliárd köbméter keresletet biztosítson az amerikai LNG-termékek iránt. Emellett korszerűsített szabályozási keretet készít elő az ellátásbiztonság és a tárolási igényekkel kapcsolatos kiszámíthatóság növelésére.

Kötelezettséget vállalt arra is, hogy előmozdítja azokat az intézkedéseket, melyek a megújuló forrásból származó energiatermelés és -felhasználás maximalizálása révén csökkentik a gázfogyasztást. A vezetők közölték, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság eltökélt szándéka, hogy az acél- és alumíniumkereskedelmet érintő globális megállapodást hozzanak létre, amely ösztönzi az ipar dekarbonizációját és csökkenti az energiaigényt. (MTI)

2022.03.25. 9.07
ORFK: több mint 12 ezren érkeztek csütörtökön Ukrajnából

Magyarországra csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 5824 ember lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6411 nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 1848 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken azt közölte a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől csütörtökön 1392 ember, köztük 582 gyermek érkezett a fővárosba vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tájékoztatott a rendőrség A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 78 ember, köztük 47 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.

Közölték azt is, a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hallgatóival Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK-csarnokban segíti az Ukrajnából érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A BRFK 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot – írták.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

2022.03.25. 8.22
Johnson: Ukrajna megnyerheti a háborút

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút, legalábbis abban az értelemben, hogy Oroszország nem lesz képes Ukrajna teljes elfoglalására

Johnson, aki csütörtökön részt vett a NATO Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozóján, a tárgyalások után a BBC brit közszolgálati televízió Newsnight című esti hírmagazinjának nyilatkozva kijelentette: Ukrajna jelenleg „komor, nyomorúságos helyzetben van”, de Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „szó szerint fogalma sem volt arról”, hogy az ukránok ilyen mértékű ellenállást tanúsítanak az orosz invázióval szemben. A brit kormányfő szerint Putyinnak messze nem sikerült felszámolnia Ukrajnát mint nemzetet, sőt éppen ő az, aki a háborúval megszilárdítja Ukrajna nemzeti mivoltát.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna megnyerheti-e ezt a háborút, Boris Johnson úgy fogalmazott: Ukrajna egyértelműen győzhet, bár ez nem lesz könnyű. Hozzátette: az ukrán győzelem lehetősége nem elsősorban úgy értendő, hogy Ukrajna a csatatereken felmorzsolja az orosz hadsereget, hanem nagyobb valószínűséggel úgy, hogy Oroszország számára lehetetlennek bizonyul az ország elfoglalása. Johnson szerint Putyin egyszerűen nem tudja leigázni Ukrajnát, ilyen értelemben nem tud győzelmet aratni. (MTI) Bővebben itt.

2022.03.25. 8.18
Orbán Viktor miniszterelnök elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Európai Tanácsban Magyarországgal szemben megfogalmazott követeléseit, mert azok ellentétesek hazánk érdekeivel – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken.

Elmondta: Ukrajna elnöke két dolgot kért Magyarországtól, illetve Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az első, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és hazánk ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába.

Havasi Bertalan közölte: Orbán Viktor mindkét kérést elutasította, mert azok ellentétesek Magyarország érdekeivel. Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ugyanakkor minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik – húzta alá a sajtófőnök. Ismertetése szerint csütörtökig már félmillió ukrajnai menekült érkezett Magyarországra, és hazánk 2 milliárd forintnyi segélyt juttatott el Ukrajnába.

A kőolaj- és a gázcsap elzárása egyet jelentene azzal, hogy a magyar családok fizessék meg a háború árát. A magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik, és a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik – emlékeztetett a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, kiemelve: a kőolaj-finomítókat csak három-négy év előkészítés után lehet átállítani máshonnan beszerzett kőolaj feldolgozására, a jelenleg felhasznált orosz földgázmennyiség pedig fizikailag sem szerezhető be másik forrásból.

Havasi Bertalan megismételte a kormányzati álláspontot, mely szerint Magyarország nem engedheti meg, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg. Ezért minden európai fórumon ahogy eddig, a jövőben is ellenezni fogjuk a szankciók kiterjesztését az orosz energiahordozókra – mondta. (MTI)

2022.03.24. 19.39
Biden: Amerika válaszolni fog, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna

Az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában – jelentette ki az amerikai elnök Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ. Kijelentette: a NATO még sosem volt olyan egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében. Közölte: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat.

Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz. Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz – fogalmazott. Ezzel kapcsolatban az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak. (MTI)

2022.03.24. 19.37
Öt ország jelezte eddig a magyar zászlóalj-harccsoporthoz való csatlakozási szándékát – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a csütörtöki brüsszeli rendkívüli NATO-csúcs után a közösségi oldalán.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta: Magyarország legfontosabb célja továbbra is, annak garantálása, hogy az ország “nem kavarodik, nem sodródik bele” a szomszédban zajló háborúba. A NATO csütörtöki csúcstalálkozója ebből a szempontból a magyar várakozásoknak és érdekeknek megfelelő eredményt hozott – értéket a magyar diplomácia vezetője. (MTI) Bővebben itt.

2022.03.24. 13.31
Egy hónap alatt 43 ezer embernek segített a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Az ukrajnai háború kitörése óta eltelt egy hónapban 43 129 menekülőnek nyújtott segítséget, 234 millió forint értékű adományt osztott ki és 110 tonna árut szállított Ukrajnába a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a szeretetszolgálat Beregsurányban, Budapesten, Debrecenben, Miskolcon és Győrben fogadja az ukrajnai háború elől menekülő családokat. A határátkelőnél naponta átlagosan 1200 ember érkezett az első segítségpontra. A fővárosban vasárnapig a Keleti pályaudvaron dolgoztak, hétfőtől pedig a BOK csarnokban fogadják a segítségre szoruló embereket. Az egy hónap alatt, február 24. és március 24. között a segélyszervezet mintegy 16 ezer embert vitt el az úti céljáig vagy szervezte meg az utazásukat.

Több mint hétezer menekülőt helyeztek el saját vagy partnerszervezetek, támogatók által felajánlott szállásokon. A szeretetszolgálat dolgozói 60 ezer órát, önkéntesei 18 ezer órát dolgoztak egy hónap alatt a menekülők ellátása során. A tartós élelmiszerek és higiéniai termékek fogadására megnyitott adománygyűjtő pontok az ország minden területén, 68 helyszínen működnek. Kiemelték, hogy fokozott figyelmet fordítanak az idősekre, a fogyatékossággal élő emberekre, a várandós kismamákra és a kisgyermekkel érkezőkre. A nehezen mozgó emberek határon átkelését kerekesszékekkel is segítik.

A szervezet három kiemelt feladatot határozott meg az ukrajnai háború kitörését követően: segíti a Magyarországra érkező menekülőket az érkezésükkor, adományokkal hozzájárul a Kárpátalján várakozó több tízezer ember ellátásához a beregszászi szeretetszolgálat közreműködésével, és támogatja a hosszabb időn át Magyarországon maradó családok beilleszkedését, integrációját – olvasható a közleményben. (MTI)

2022.03.24. 8.21
Nagy-Britannia több ezer páncéltörő rakétát ad Ukrajnának

Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek. Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök jelenti be a hét vezető ipari hatalom (G7) és a NATO csütörtöki csúcstalálkozóján Brüsszelben.

A londoni miniszterelnöki hivatal előzetes csütörtöki ismertetése szerint az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS). (MTI) Bővebben itt.

2022.03.23. 19.58
Justin Trudeau: Putyin megsértette a nemzetközi jog alapvető szabályait, ártatlan civileket gyilkol

Vlagyimir Putyin orosz elnök megsértette a nemzetközi jog alapvető szabályait, és most ártatlan ukrán civileket gyilkol meg kórházak és lakóépületek lebombázásával – jelentette ki Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén.

„A törvény és az emberi élet ilyen égbekiáltó semmibevétele hatalmas fenyegetést jelent Európára és a világra nézve” – hangsúlyozta.
A kanadai miniszterelnök elmondta: „Putyin bűnös inváziót indított egy demokratikus, szuverén ország, Ukrajna ellen, mindezt olyan aggályos időkben, amelyet a koronavírus-járvány és a klímaváltozás is megnehezít.” Mint fogalmazott: „ezekben az időkben az emberek vezetőre és megoldásokra vágynak, de kiemelkedtek az olyan cinikus populista vezetők, akik az aggályokból hasznot akarnak húzni”. Véleménye szerint az emberek jobb jövőre, és a külső destruktív erők elleni védelemre vágynak, de a rendet és a védelmet szabályozó intézményrendszereket Putyin fenyegeti.

Trudeau hangsúlyozta: „Putyin tévedett, amikor azt hitte, hogy meg tudja gyengíteni a NATO-t és az EU-t, mivel most sokkal egységesebbek és eltökéltebbek vagyunk, mint valaha, mert tudjuk, hogy a demokrácia fenntartásáért erőfeszítéseket kell tenni.” Hozzátette: „Putyin azt gondolta, hogy demokráciáink gyengék, de rosszul hitte, mert nem érti, hogy a mi demokráciáinkat a vita ereje és a polgári részvétel teszi erőssé.”

A kanadai miniszterelnök támogatásáról és barátságáról biztosította az európaikakat. Elmondta, hogy Kanada mindent megtesz Európa védelméért, négyezer fős NATO-erőt küldött Lettországba az orosz határra elrettentés céljából. Trudeau felszólított a katonai felszerelések további biztosítására Ukrajna számára, és még keményebb szankciók alkalmazására Oroszországgal valamint Fehéroroszországgal szemben.

Trudeau arról is beszélt, hogy a demokráciákat csak úgy lehet még ellenállóképesebbé tenni, ha a középosztályt kiszélesítik és megerősítik. Példának hozta fel Kanadát, ahol a kormány komoly eredményeket ért el a rasszizmus elleni küzdelem, az esélyegyelőség és a LMBTI- közösség jogérvényesülése, és olyan beruházások terén, amelyet az EU és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás is elősegített. (MTI)

2022.03.23. 17.36
Oroszország nem hajlandó „kompromittált devizában” – így dollárban és euróban – elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a barátságtalan országoktól és áttér a rubelelszámolásra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerdai kormányülésen Moszkvában.

„Egy intézkedéscsomag mielőbbi végrehajtásáról döntöttem, miszerint az úgynevezett barátságtalan országokba szállított földgázunkért járó fizetésben – kezdjük ezzel – az orosz rubelre térünk át” – szögezte le az orosz elnök. Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik, és utasította a kormányt, hogy instruálja a Gazpromot a meglévő szerződések módosítására. (MTI) Bővebben itt.

2022.03.23. 13.44
NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) elmondott szerdai előadásában.

„Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába). Remélem, értik, miről van szó. Ez a legközvetlenebb összeütközés lesz Oroszország és a NATO fegyveres erői között, amelyet mindenki nemcsak hogy el akart kerülni, de azt hangoztatta, hogy elvileg soha nem történhet meg” – jelentette ki Lavrov. Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja álláspontját.

„Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy őket (Ukrajnát) amerikai kollégáik tartják fogva, akik számára, a politikai elemzőket olvasva, egyszerűen nem előnyös, ha ez a folyamat [a tárgyalások] gyorsan véget ér. Arra számítanak, hogy továbbra is fegyvereket pumpálnak Ukrajnába” – hangoztatta Lavrov. „Úgy tűnik, hogy a lehető leghosszabb ideig akarnak bennünket a hadműveletek állapotában tartani” – tette hozzá. (MTI) Bővebben itt.

2022.03.23. 10.46
Az orosz légierő egy nap alatt 97 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, köztük két Tocska-U rakétakilövőállást Kijev közelében – közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai hadijelentésében.

Beszámolója szerint az orosz haderő kedd este tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisített egy nagy arzenált az ukrajnai Rivne városától északnyugatra, Orzsev községben. Konasenkov azt mondta, hogy orosz Ka-52-es és Mi-28N típusú helikopterek éjszakai bevetésen elpusztították az ukrán fegyveres erők nyolc tankját és öt páncélozott harcjárművét, az orosz légvédelem pedig lelőtt egy Szu-24-est és 16 drónt. A tábornok közölte, hogy a Donyec-medencében a harcok jelenleg Novomihajlivka településért folynak.

Összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 184 repülőgépet és helikoptert, 246 drónt és 189 légvédelmi rendszert, 1558 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 156 rakéta-sorozatvetőt, 624 tábori tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1354 speciális katonai járművet veszítettek. (MTI)

2022.03.23. 10.40
Kedden 1638 menekültet fogadott a rendőrség a társszervekkel együtt a fővárosban – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán a police.hu oldalon.

A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Az érkezők között 572 gyermek volt – írták. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 99 ember, köztük 72 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.

A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti hallgatóival Kőbánya felsőn segíti az Ukrajnából érkező menekülteket. A főkapitányság 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot – ismertették. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a katasztrófavédelem, az idegenrendészet, a MÁV, a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, a fővárosi kormányhivatal, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben. (MTI)

2022.03.22. 20.34
Kijevi polgármester: soha nem adjuk meg magunkat

A legrosszabb esetben meghalunk, de soha nem adjuk meg magunkat – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester Strasbourgban, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülésén kedden.

Klicsko az önkormányzati kongresszus tanácskozásához videokapcsolaton keresztül kapcsolódva elmondott beszédében kijelentette: az oroszok soha nem lépnek be Kijevbe. „Soha nem adjuk meg magunkat” – szögezte le Klicsko. „Minden épületet, minden utcát, a város minden szegletét megerősítettük. Harcolni fogunk, hogy megvédjük városunkat és jövőnket. Nem borulunk le Oroszország előtt” – fogalmazott. A polgármester arra szólította fel az európai államokat, hogy támogassák Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag.

„Fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk” – tette hozzá Klicsko. A tanácskozáshoz szintén videohíváson keresztül csatlakozó Olekszij Csernisov ukrán területfejlesztési miniszter arra kérte az Oroszországban működő európai cégeket, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel az országban. „Azok a cégek, melyek még ma is Oroszországban működnek, és amelyek megtöltik az államkasszát, támogatják ezt a barbárságot” – fogalmazott Csernisov, és hozzátette: valahányszor egy pénzérme az orosz államkasszát gyarapítja, az bombákat jelent, amelyekkel ukrán civileket ölnek meg.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva azt közölte, hogy kedden orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét. Információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült. Manőverező robotrepülőgép csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az orosz-ukrán tárgyalóküldöttség kijevi tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában közölte: naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben. (MTI)

2022.03.22. 17.55
Magyar szervezéssel uniós egészségügyi segítség indul Moldovába – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kedden az MTI-vel.

A közleményben azt írták: az Európai Unió Veszélyhelyzet-kezelési Koordinációs Központja március 18-án a Magyarországon tárolt uniós egészségügyi RescEU készletből lélegeztetőgépet és infúziós pumpákat kért Moldova részére. Az eszközöket Magyarország még aznap felajánlotta, Moldova pedig hétfőn elfogadta. A katasztrófavédelem budapesti raktárbázisáról kedden 16 órakor indult el egy kamion és egy kisteherautó az összesen 266 millió forint értékű, 34 raklapnyi segélyszállítmánnyal – jelezték.

Az 50 lélegeztetőgép, 20 infúziós állvány, 20 volumetrikus infúziós pumpa, valamint 80 fecskendős infúziós pumpa várhatóan 36 óra múlva érkezik meg Moldova fővárosába, Kisinyovba. Hozzátették: a segélyszállítmány a nagylaki határátkelőhelyen át, Románián keresztül jut célba. A rescEU projektet az Európai Bizottság kezdeményezte, annak eredményeként európai uniós finanszírozásból közös stratégiai mentési célú készlet jött létre. (MTI)

2022.03.22. 13.54
Ferenc pápa telefonon beszélt Zelenszkij ukrán elnökkel

Ferenc pápa azt mondta, mindent megtesz a háború befejezése érdekében – számolt be az egyházfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetéséről Ukrajna szentszéki nagykövete a közösségi oldalán kedden.

A Vatikánnál akkreditált nagykövet, Andrij Jurash a Twitter-fiókján közölte, hogy Ferenc pápa felhívta az ukrán elnököt.
A diplomata „sokat ígérőnek” nevezte a beszélgetést, amelynek során Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ferenc pápa a leginkább várt vendég Ukrajnában. Az ukrán elnök kedden délelőtt húszperces beszédet mondott a római parlamentben videó-összeköttetésben. Ebben a többi között Mariupol városáról is szólt, s mint fogalmazott, „olyan, mintha Genovát rombolták le volna teljesen”. (MTI)

2022.03.22. 9.36
Orbán Viktor felkereste a humanitárius tranzitpontot

Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel ellátogatott a budapesti BOK csarnokban létesített humanitárius tranzitpontra, amelyet a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve nyitott meg hétfőn az ukrajnai menekültek számára – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hétfőn közölte, a Keleti és a Nyugati pályaudvaron ezután csak információs pontok működnek, a háború elől menekülőket pedig buszokkal szállítják át a két pályaudvarról, illetve Kőbánya felső vasútállomásról a BOK csarnokba, ahol kulturált körülményeket alakítottak ki.

A csarnokban többek között étel, ital, orvosi ellátás, tisztálkodási lehetőség várja a menekülteket, a kisgyermekes anyák számára baba-mama-sarkot, a gyermekeknek játszósarkot alakítottak ki, valamint az emberek információt kaphatnak a szállás- és további utazási lehetőségekről – tette hozzá. (MTI)

2022.03.21. 20.26
Egy Ukrajna irányából érkező légijármű miatt riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) hétfő este az MTI-vel.

Közleményük szerint délután a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja azért rendelte el a magyar vadászgépek felszállását, mert a radaron feltűnt egy azonosítatlan légijármű a keleti országrészben és Szlovákia irányába haladt. A Gripenek ellenőrizték a jelzett légteret, ott járőrözési feladatot hajtottak végre, majd miután meggyőződtek a légtér biztonságáról, visszatértek a kecskeméti bázisra – írta a HM. (MTI) Bővebben itt.

2022.03.21. 20.13
Románia aknászhajót küldött a Fekete-tengerre

A román haditengerészet parancsnoksága hétfőn járőrözésre küldte a Fekete-tenger román felségvizeire a Viceamiral Constantin Balescu aknászhajót, miután a Tengeri Vízrajzi Intézet (DHM) pénteken aknaveszélyre adott ki figyelmeztetést a Fekete-tenger észak-nyugati térségére – közölte hétfőn a román védelmi minisztérium.

A DHM a (Földközi-tengert és Fekete-tengert magába foglaló) NAVAREA III térség hajózásának biztonsága felett őrködő spanyol haditengerészeti vízrajzi intézettől vette át a riasztást, amely az orosz Novorosszijszk NAVTEX-üzenetére hivatkozott. A tárca közlése szerint a román haditengerészet az utóbbi években fejlesztette a víz alatti fenyegetések elleni harci képességeit, mind a műszaki felszerelés korszerűsítése, mind a tengerészek és búvárok ilyen irányú kiképzése révén. Egyelőre sem a járőröző aknászhajó, sem a – veszélyre figyelmeztetett – kereskedelmi hajók nem észleltek a konstancai kikötő térségében aknákat.

A román média beszámolói szerint az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt a – Románia legfontosabb tengeri kapujának számító – konstancai kikötő forgalma, miután átvette az orosz hadihajók által fenyegetett odesszai kikötő áruforgalmának jelentős részét. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szombaton közölte, hogy az ukrán haditengerészet elaknásította Odessza, Ocsakiv, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőjét. Az FSZB szerint a több mint 420 tengeri aknából néhány elszabadult a vihar miatt, és fenyegeti a fekete-tengeri hajózást. Az ukrán fél az oroszokat vádolta a tengeri aknák elhelyezésével. (MTI)

2022.03.21. 19.06
További fegyverszállítmányokkal is támogatja majd Németország Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben – jelentették be hétfőn Berlinben.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő tájékoztatóján kifejtette, hogy a német hadseregnek (Bundeswehr) nemigen vannak nélkülözhető fegyverei vagy egyéb felszerelése, ezért a kormány német gyártóktól vásárolt új fegyverekkel támogatja Ukrajnát. Aláhúzta: a különböző fegyverrendszerek alkalmazásáról szóló viták közben nem szabad megfeledkezni arról, hogy Ukrajnában „orosz invázió zajlik, egy támadás, amely sérti az ország területi épségét és szuverenitását, egy rettenetes háború, amely sok halottal, sok sebesülttel és sok szenvedéssel jár”. (MTI) Bővebben itt.

2022.03.21. 16.57
Folytatódtak hétfőn az ukrán és az orosz küldöttségek közötti béketárgyalások – közölte David Arahamija, az ukrán elnök mögötti Nép Szolgája párt frakcióvezetője, a kijevi delegáció tagja.

Arahamija elmondta, hogy a hivatalos küldöttségek hétfőn délig másfél órán át tárgyaltak egymással, a nap további részében pedig munkacsoportokban folytatják az egyeztetéseket. A megbeszélések állásáról a politikus semmilyen részletet nem hozott nyilvánosságra. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az utóbbi időben a küldöttségek szakértői csoportok szintjén minden nap tartanak megbeszéléseket.

Közben az orosz erők által megszállt dél-ukrajnai Herszonban erővel zavarták szét a helyiek Ukrajna-barát tüntetését, a jelentések szerint többen megsérültek, számuk egyelőre nem ismert. A Moszt helyi hírportál szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy a több száz tüntető ellen tömegoszlató gránátokat vetettek be az orosz csapatok. Az Ukrajinszka Pravda saját forrásokra hivatkozva azt írta, hogy tüzet is nyitottak a demonstrálókra, a Moszt szerint a levegőbe lőttek. Herszonban a város elfoglalása óta szinte mindennap tüntetnek a helyiek az orosz megszállás ellen. A nyugat-ukrajnai Rivne megyében két rakétacsapást mértek hétfőn egy katonai lőtérre. Áldozatokról egyelőre nincs információ. A dél-ukrajnai Odesszában hajókról nyitottak az orosz haditengerészet alakulatai tüzet a városra. A városi katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy több lakóházban károk keletkeztek, de áldozatok nincsenek.

Az Ukrajinszka Pravda a megyei katonai adminisztrációk vezetőinek közléseiből készített délelőtti összeállításában azt írta, hogy folyamatosak a harcok a főváros, Kijev környékén, a Zsitomirba vezető autópálya mentén. Bucsa térségében, az orosz erők által megszállt településeken humanitárius katasztrófa fenyeget. Hétfőre virradón folytatódtak a harcok Kijev megyében Bucsánál, Irinynél, Hosztomelnél és Brovarinál is. A megye északi részén fekvő Szlavutics település teljesen el van vágva a külvilágtól.

Az orosz erők a déli országrészben lévő Mikolajiv megyeszékhely környező falvait lőtték, az előzetes adatok szerint három könnyebb sérültje van a támadásoknak. Heves robbanásokról érkezett hír a szomszédos Herszon megyében, a mikolajivi régió közigazgatási határához közeli térségben.

Az északi Csernyihiv megyeszékhely környékét is változatlanul lövik az orosz erők. A nagyvárosban csaknem két hete nincs áram, vezetékes víz és fűtés, a gázszolgáltatás is szinte mindenhol megszakadt. Az éjjel az orosz erők megint lőtték a kelet-ukrajnai Harkiv város lakónegyedeit. A megyében Izjum városánál folytatódtak a harcok. Zaporizzsja megyében a helyzet változatlan. Hétfőn az ukrán hatóságok egy buszkonvojt készülnek indítani a megyeszékhelyről Bergyanszkba azok számára, akiknek sikerült a városig magánautókon eljutniuk Mariupolból, őket szeretnék továbbszállítani Zaporizzsjába. Oleh Szinyehubov, a Harkiv megyei katonai adminisztráció vezetője nap közben arról adott hírt, hogy az ukrán fegyveres erők mobil egységei Csuhuiv város fölött lelőttek egy orosz vadászgépet.

Donyeck megyében Marjinka, Ocseretine és Avgyijivka térségében folytatódtak a tüzérségi támadások és légi csapások. Marjinkába folyamatosan próbálnak benyomulni az orosz erők, egyelőre sikertelenül. Luhanszk megyében az éjjel Novodruzseszk, Liszicsanszk és Rubizsne településeket lőtték az orosz csapatok. A kelet-ukrajnai megyében az elmúlt 24 órában csaknem húsz objektumban keletkeztek károk, köztük három, többlakásos épületben és még további kilenc lakóházban. (MTI)

2022.03.21. 15.10
Bennett: Előrelépés történt Kijev és Moszkva között, de még mindig nagy köztük a szakadék

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szerint előrelépés történt Kijev és Moszkva között a közvetítés során, de még mindig nagy köztük a különbség, és a holokausztot nem szabad semmihez sem hasonlítani – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál hétfőn, Volodomir Zelenszkij ukrán államfő hétfő esti, az ukránok helyzetét az üldözött zsidókhoz hasonlító beszédét követően.

„Más országokkal együtt továbbra is megpróbálunk véget vetni a háborúnak” – mondta az izraeli kormányfő hétfőn a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet által szervezett konferencián. „Még hosszú út áll előttünk, mert vannak vitás kérdések, közöttük néhány alapvető jelentőségű. Az utóbbi időben történt előrelépés a felek között, de még mindig nagyon nagyok a különbségek” – hangsúlyozta.

„Az oroszok eredetileg Zelenszkij eltávolítását és Ukrajna hadseregének lefegyverzését követelték, de mindkettő lekerült a napirendről” – mondta Bennett. „Ukrajna alapvető követelése volt a csatlakozás a NATO-hoz, de erről is lemondtak, s így van némi előrelépés. De, mint mondtam, még hosszú út áll előttünk” – tette hozzá. (MTI) Bővebben itt,

2022.03.21. 13.48
Borrell: “súlyos háborús bűncselekmény” Mariupol támadása

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve „súlyos háborús bűncselekménynek” nevezte az ukrajnai Mariupol város elleni orosz támadást.

„Ami most Mariupolban történik, az súlyos háborús bűncselekmény. Az oroszok mindent lerombolnak, lebombáznak és válogatás nélkül mindenkit megölnek” – jelentette ki Borrell a jelen lévő újságíróknak. Elmondta, hogy a külügyminiszterek hétfői tanácskozásukon megvitatják az Ukrajnának nyújtandó további támogatást, valamint azt, hogy a már bevezetett gazdasági büntetőintézkedések sorát kiegészítsék-e az orosz energiaágazatot célzó újabb szankciókkal. (MTI) Bővebben itt.

2022.03.20. 18.50
ENSZ: 902 halott Ukrajnában, köztük 75 gyermek

Az ENSZ legfrissebb, vasárnap délután közzétett adatai szerint a háború kezdete óta legalább 902 civil vesztette életét eddig az orosz-ukrán konfliktusban.

A március 19-i adatok szerint legalább 902 civil meghalt és 1459-en megsebesültek Ukrajnában – közölte vasárnap az ENSZ emberi jogi hivatala (OHCHR). A veszteségeket leginkább a légi- és a tüzérségi támadások okozták. A tényleges adatok ennél jóval magasabbak lehetnek – olvasható a jelentésben.

A világszervezet vasárnap délután számos, a halálos áldozatokra és sérültekre vonatkozó adatát módosította vasárnap az újabb információknak megfelelően. (hirado.hu)

2022.03.20. 16.50
Érkeznek Szlovákiába a Patriot légvédelmi rendszer elhelyezését megvalósító egységek

Folyamatosan érkeznek Szlovákiába a Németország és Hollandia által az ország rendelkezésére bocsátott Patriot légvédelmi rendszer elhelyezését megvalósító egységek – jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák védelmi miniszter közlésére hivatkozva vasárnap.

Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter erről a közösségi hálón tett bejelentésében számolt be, hozzátéve: az egységek érkezése a következő napokban folytatódni fog. A Patriot légvédelmi rendszert Németország és Hollandia bocsátotta ideiglenesen Szlovákia rendelkezésére az ukrajnai konfliktussal összefüggésben a NATO keleti szárnyának megerősítése céljából. Az atlanti katonai blokk megerősítése érdekében a tervek szerint 2100 NATO katona érkezik Szlovákiába.

Nad közlése szerint a Patriot rendszert ideiglenesen a szliácsi (Sliac) légi katonai támaszponton helyezik el. A védelmi miniszter közölte azt is, hogy a Patriot légvédelmi rendszer nem az ország által már tulajdonolt orosz S-300-as légvédelmi rendszer felváltását szolgálja, hanem annak telepítésének célja, hogy tovább erősítse Szlovákia légterének védelmét.

A szlovák védelmi miniszter szerint országa a jövőben az S-300-as rendszert tekintettel annak korára, műszaki állapotára, illetve „nem elégséges képességeire” mással tervezi helyettesíteni. Jaroslav Nad a napokban úgy nyilatkozott, hogy Szlovákia hajlandó lehet átadni S-300-as légvédelmi rendszerét Ukrajnának, ám csak akkor, amennyiben más légvédelmi rendszert kap annak pótlására. (MTI)

2022.03.20. 13.40
Török külügyminiszter: fontos kérdésekben közelednek az álláspontok

Döntő fontosságú kérdésekben közeledett az orosz és az ukrán fél álláspontja – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter vasárnap a Hürriyet című török napilapban megjelent interjújában. A tárcavezető elmondta, hogy a felvetett hat ügy közül négyben megegyezés született. És úgy vélte, tűzszünetre is van kilátás, amennyiben a felek nem gondolják meg magukat a már eddig eldöntött kérdéseket illetően.

Kalin korábban azt mondta, a megbeszéléseken Ukrajna semlegessége, a demilitarizálás és kölcsönös biztonsági garanciák, az orosz fél által „nácitlanításnak” nevezett eljárás, az orosz nyelv használata Ukrajnában, valamint a Donbasz és a Krím státuszának megállapítása van terítéken.

2022.03.20. 8.55
Szupergyors és halálosan pontos: így működik az orosz hiperszonikus rakéta

A NATO tehetetlenül áll az orosz hadiipar legújabb fejlesztése, a Kinzsal hiperszonikus rakéta előtt, amelyet először pénteken vetett be az orosz légierő a délnyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk mellett. A nyugati katonai szakértők egyelőre annyit tudnak az új csodafegyverről, hogy hihetetlenül gyors és precíz, és jelenleg nincs rá ellenszerük.

A moszkvai védelmi minisztérium szombaton megerősítette, hogy az orosz légierő Kinzsal hiperszonikus rakétával megsemmisített egy föld alatti lőszerraktárat a délnyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk térségében, Deljatin városa mellett. Ez az első alkalom a háború kezdete óta, hogy Oroszország bevetette új, levegő-föld ballisztikus rakétáját. Az új típusú fegyvert eddig csak hadgyakorlatokon használták, legutóbb februárban, néhány nappal az ukrajnai invázió előtt – számolt be a német Focus Online.

A hiperszonikus fegyverek az elmúlt évtized legnagyobb haditechikiai fejlesztésének számítanak. Oroszország már 2018-ban sikeresen tesztelte az Avangard hiperszonikus rakétát, amelyet Vlagyimir Putyin akkor „gyakorlatilag legyőzhetetlennek” neveztett.

A Kinzsal előnyei: gyorsaság és pontosság

A Ch-47M2 Kinzsal – magyarul: Tőr – két szempontból is jelentősen eltér a hagyományos rakétáktól. Még a „hagyományos” szuperszonikus fegyvereknél is gyorsabb, és – ellentétben a ballisztikus rakétákkal, amelyek a puskagolyóhoz hasonlóan egy kiszámítható pályán mozognak – repülés közben is nagy pontossággal manőverezhető.

A moszkvai hadügyminisztérium szerint a Kinzsal hatótávolsága 2000 kilométer, sebessége pedig akár a 10 machot (több mint 12 000 kilométer/órát) is elérheti. Nyugati katonai szakértők szerint a Kinzsal „csak” 6000 kilométer megtétele után tart a célra, azonban még ebben az esetben is 10–30 perc alatt elérheti Európa nagyvárosait attól függően, hogy honnan lövik ki.

A Kinzsal rakétákat MiG–31-es vadászrepülőgépek indítják, a ledobás után egy rövid, meghajtás nélküli szakasz következik. A rakétahajtómű csak azután kapcsol be, hogy a rakéta biztonságos távolságba került a repülőgéptől. A Kinzsal ezután 18–20 kilométeres magasságba emelkedik, ahol az irányítását egy úgynevezett inerciás navigációs rendszer és az orosz védelmi minisztérium GLONASS műholdas rendszere biztosítja.

A célpont csak az utolsó pillanatban derül ki

Az orosz hiperszonkus rakéta olyan gyors, hogy támadás esetén perceken belül célba ér, nem hagyva időt az ellenség légvédelmének a reagálásra – írja a Focus Online. Ráadásul félig ballisztikus pályán mozog, ezért végig manőverezhető marad. A Föld légkörében bármikor képes magasságot változtatni és kitérő manővereket tenni.

A hiperszonikus rakéták használatának fő veszélye tehát szintén a felkészülési idő rövidségében rejlik. „Ez fokozza az idegességet, ami növeli annak lehetőségét, hogy támadási riasztás esetén azonnal beindítsák az atomfegyvereket, ami téves riasztás esetén nukleáris háborút is kiválthat” – mondta Jürgen Altmann fizikus, a Dortmundi Tudománygyetem munkatársa.

Oroszország mellett Kína és Észak-Korea is rendelkezik hasonló rakéta-prototípusokkal, a Nyugat viszont lemaradt a hiperszonikus fegyverek elleni védelem fejlesztésében. Az Egyesült Államok az elmúlt években sok milliárd dollárt költött a hiperszonikus fegyverek fejlesztésére – eddig sikertelenül.

A mérnökök számára a legnagyobb kihívást a repülés közben fellépő rendkívül magas hőmérséklet jelenti. A Bulgarian Military katonai portál becslése szerint az Egyesült Államok a hiperszonikus rakétarendszerek terén – típustól függően – 5–9 éves lemaradásban van Oroszországhoz képest. Az USA valószínűleg csak 2023-ban állíthatja hadrendbe első hiperszonikus fegyvereit – írja a Focus Online. (hirado.hu)

2022.03.20. 7.20
Mariupol az összeomlás szélén áll

Hírügynökségi jelentések és helyi források szerint szombaton is heves harcok zajlottak Mariupolban, a támadó orosz csapatok egyre közelebb jutnak a városközponthoz.

Mariupol polgármestere arról beszélt, hogy a délkelet-ukrajnai kikötővárost továbbra is intenzív tűz alatt tartják az oroszok, a folyamatos bombázások és utcai harcok miatt pedig a lerombolt színház alagsorában rekedt több száz ember mentése is akadozik. Vadim Bojcsenko azt is hozzátette, hogy az ostromlott városból több ezer lakost hurcoltak Oroszországba, ám ezt az állítását egyik hírügynökség és médium sem tudta megerősíteni.

Az ukrán hírforrások szerint 300 ezer ember rekedt az eredetileg négyszázezres városban, miközben az élelmiszer-készletek és orvosi felszerelések elfogytak. Oroszország pedig blokkolja a humanitárius segélyek bejutását Mariupolba.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint szombaton 6623 embert sikerült kimenteni az ostromlott területekről, ebből 4128 ember Mariupolból menekült el. Az orosz támadások egy kórházat, egy templomot és – a közzétett drónfelvételek alapján – számtalan lakóházat sújtottak, a helyi tisztviselők becslése szerint a lakóépületek mintegy 80 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült, egyharmaduk pedig javíthatatlan.

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója még pénteken, a város helyzetét értékelve úgy fogalmazott: Jelenleg nincs katonai megoldás Mariupolra. Ez nem csak az én véleményem, ez a hadsereg véleménye.

Mint korábban írták, az Azovi-tengeri kikötőváros elhelyezkedése stratégiai fontosságú Oroszország számára, mivel bevételével létrejönne a szárazföldi folyosó Donyeck és Luhanszk keleti régiói, valamint a 2014-ben annektált Krím-félsziget között. Noha a város még nem esett el, a déli frontvonalak alakulásáról szóló jelentések alapján kijelenthető, hogy az orosz területek szárazföldi összeköttetése már megvalósult. (hirado.hu)

2022.03.19. 20.39
Mariupolban csecsen harcosok támadják a város védőit

Hiperszonikus, azaz a hangsebességnél ötször gyorsabb rakétákat vetett be egy katonai raktár elpusztítására Nyugat-Ukrajnában – állítja Moszkva. Mariupol központjában csecsen harcosok támadják a város védőit. Közben Lengyelország teljes kereskedelmi blokáddal sújtaná Oroszországot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig személyes találkozót sürget Vlagyimir Putyinnal. Az RTL Híradó összeállítása:

 

2022.03.19. 17.05
Kijárási tilalmat rendeltek el Zaporizzsjában

Másfél napos, hétfő reggel hat óráig tartó kijárási tilalmat rendeltek el a közép-ukrajnai Zaporizzsjában. A város vasútállomásán is szünetel a vonatok közlekedése ebben az időszakban – közölte az ukrán vasúttársaság. Az elmúlt napokban sokan menekültek Zaporizzsjába az ország más területeiről, többek között az ostrom alatt álló Mariupol azovi-tengeri kikötővárosból.

A zaporizzsjait megelőzően Kijevben rendeltek el kijárási tilalmat keddtől csütörtök reggelig, az ukrán főváros lakói csak azért hagyhatták el otthonaikat, hogy biztonságos óvóhelyekre juthassanak. (MTI)

2022.03.19. 15.58
Lavrov reméli, hogy az Ukrajna elleni háború békeszerződéssel zárul

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter abban reménykedik, hogy az Ukrajna elleni háború a békeszerződés aláírásával ér véget. Szerinte ezeknek átfogó dokumentumoknak kell lenniük – számolt be róla az rbc.ua ukrán hírportál.

Az orosz külügyminiszter szerint Moszkva kész biztonsági garanciákat keresni, és azokat összehangolni Ukrajna, Európa és saját maga érdekeivel. Hangsúlyozta azt is, hogy Kijevnek rendelkeznie kell „civilizált jogszabályi kerettel” az orosz nyelv, az oktatás és média, valamint a „nácizmus” törvényi tilalma tekintetében. (MTI)

2022.03.19. 13.38
Románia személyi számot és tartózkodási engedélyt ad az ukrajnai menekülteknek

Románia személyi számot és tartózkodási engedélyt ad az ukrajnai menekülteknek a háború elől menekülők átmeneti védeleméről szóló, március 4-én elfogadott európai uniós határozat alapján.

A bukaresti kormány péntek esti ülésén hozott határozat értelmében Románia átmeneti védelemben részesíti (menedékesként ismeri el) a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat – függetlenül attól, hogy mikor érkeztek -, és azokat az Ukrajnából február 24-e után érkezett hontalanokat, vagy harmadik országbeli állampolgárokat, akik jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában. Az ukrajnai menekülteknek személyi számot ad és fényképes tartózkodási engedélyt bocsát ki a román bevándorlási hivatal (IGI), akárcsak azoknak a külföldieknek, akik menedéket kérnek Romániától. Ez utóbbiaktól eltérően azonban az átmeneti védelmet nem kell kérvényezni, az automatikusan minden ukrajnai menekültet megillet – mutat rá a bukaresti kormány közleménye.

A menedékes személyi adatait az átmeneti védelemről szóló európai uniós határozat hatályának megszűnése után egy évvel automatikusan törlik a román idegenrendészeti rendszerből, kivéve, ha közben az illető további tartózkodási jogosultságot szerzett Romániában, vagy ilyen irányú kérelme elbírálásra vár. Az ukrajnai háború elől Romániába menekülő külföldiek szociális ellátásáról, és az őket segítő szervezetek támogatásáról már korábban döntött a román kormány. A március 7-i sürgősségi rendelet szerint minden, román területen maradó gyermeknek a román állampolgárokéval azonos joga van az ingyenes oktatásra, az Ukrajnából érkező felnőtteket pedig immár munkavállalási vízum nélkül is alkalmazhatják a munkaadók.

A román oktatási minisztérium csütörtökön ismertetett adatai szerint csaknem 400 ukrajnai diákot írattak be a romániai iskolákba, a munkaügyi minisztérium szombati közlése szerint pedig a háború kezdete óta 346-tal emelkedett az ukrán állampolgárokkal kötött, hivatalosan bejegyzett munkaszerződések száma.

Az Európai Unió Tanácsa március 4-én egyhangúlag fogadott el végrehajtási határozatot az ukrajnai háború miatt menekülni kényszerülők ideiglenes védelméről, amelynek alapján egyéni kérelmek vizsgálata nélkül is ideiglenes védelmet lehet biztosítani az unióba tömegesen beáramló, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereknek. A határozat egyéves kezdeti időszakról szól, amely szükség esetén legfeljebb kétszer egy évre meghosszabbítható. Az Európai Bizottság (EB) azonban bármikor javasolhatja az ideiglenes védelem megszüntetését is, ha azt az ukrajnai helyzet lehetővé teszi.

Az EB pénteken iránymutatást tett közzé az Ukrajnából érkezők jogainak biztosítására, amely szerint az átmeneti védelemben részesülők tartózkodási engedélyének olyan dokumentumként kell szolgálnia, amely igazolja az illető jogállását más hatóságok előtt, például a munkaügyi hivataloknál és szolgálatoknál, az iskoláknál és a kórházaknál. Tartózkodási engedély birtokában az átmeneti védelemben részesült ukrán állampolgárok szabadon mozoghatnak az Európai Unióban. (MTI)

2022.03.19. 9.06
Magyarország és Szerbia békét akar

Belgrádban tárgyalt Alekszandar Vucic szerb államfővel Orbán Viktor miniszterelnök szombat reggel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A megbeszélésen, amelyen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, az orosz ukrán háborúról, Európa biztonsági helyzetéről, a Nyugat-Balkán uniós perspektíváiról valamint a szerb-magyar gazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről volt szó.

Orbán Viktor és Aleksandar Vucic leszögezte: Magyarország és Szerbia is békét szeretne. Országaink érdeke, hogy kimaradjunk a háborúból, mert háborúban nem lehetséges a gazdasági fejlődés. A két vezető szombaton közösen részt vesz a Budapest-Belgrád vasútvonal Belgrád-Újvidék szakaszának ünnepélyes átadásán, Újvidéken. (MTI)

2022.03.18. 17.47
Zelenszkij szerint Kijev környékén már több mint harminc települést foglaltak vissza

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki videoüzenetében azt mondta, hogy az Ukrajna elleni teljes körű háború kezdete óta mostanáig az ukrán erők Kijev megyében több mint harminc települést foglaltak vissza, amelyeket ideiglenesen megszálltak az orosz csapatok.

Az államfő nem részletezte, hogy mely településekről van szó. Olekszandr Hruzevics, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese az ukrajnai médiaközpontban tartott pénteki tájékoztatóján kifejtette, hogy az ukrán csapatok már a harmadik védelmi gyűrűt építik ki a főváros, Kijev körül. Szavai szerint a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partján, a fővárostól csaknem 70 kilométerre állították meg az orosz erőket, amelyek ezáltal csakis rakétatámadásokat tudnak végrehajtani Kijev ellen. Hozzátette, hogy a bal parton is megállították a támadók előrenyomulását – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A katonai vezető kifejtette, hogy korábban már létrehoztak két védelmi kört, aminek köszönhetően Brovari és Boriszpil irányában az ellenség felhagyott a támadó hadműveletekkel. Kiemelte ugyanakkor, hogy az orosz erők „cinikus módon” a polgári infrastruktúra ellen mérnek csapásokat. Minden város viszont „védelmi erőddé” vált a régióban – fogalmazott.

Hruzevics kiemelte, hogy jól működik a légvédelem a főváros és környéke felett, ugyanakkor elismerte, hogy ennek ellenére csapódnak be rakéták a településeken lakóházakba és infrastrukturális létesítményekbe. „Két fő irányból hajt végre az ellenség rakétacsapásokat: a Fekete-tenger és Fehéroroszország felől” – mutatott rá. Szavai szerint a ukrán légvédelem megfelelő hatékonysággal semmisíti meg a rakétákat még a levegőben, de jelenleg dolgoznak egy olyan rendszeren, amely még jobban minimalizálja a rakétáknak a civil objektumokba történő becsapódását.

A parancsnokhelyettes közölte, hogy hatékony szabotázsellenes rendszert hoztak létre Kijevben. Azt mondta, hogy az elmúlt napokban több mint száz szabotőrt lepleztek le és semmisítettek meg a fővárosban, a háború kitörése óta pedig több mint 35 szabotázs- és felderítőcsoportot likvidáltak. (MTI)

2022.03.18. 17.47
Olaf Scholz német kancellár pénteken ismét felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy gondoskodjék a tűzszünetről az Ukrajna elleni háborúban – közölte a német kormányfő szóvivője.

Steffen Hebestreit közleménye szerint a két vezető csaknem egyórás telefonos megbeszélése kizárólag az Ukrajna elleni orosz agresszióról és az annak leállítását szolgáló erőfeszítésekről szólt. Olaf Scholz három követelést terjesztett elő. Sürgette az orosz elnöknél, hogy legyen mielőbb tűzszünet, javuljon a humanitárius helyzet és történjen előrelépés a konfliktus diplomáciai megoldásának keresésében – áll a közleményben.

A német kancellár ugyancsak pénteken a legfejlettebb ipari országokat összefogó G7 csoport soros elnöki tisztségét betöltő ország kormányfőjeként rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze március 24-re. Ezt német kormányzati források közölték. Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetőinek találkozóját nem Berlinben, hanem Brüsszelben tartják meg, ahol NATO- és EU-csúcsot is rendeznek március 24-25-én.

Scholz legutóbb pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egy csütörtök esti rendezvényén fejtette ki részletesebben és nyilvánosan a véleményét az ukrajnai háborúról. A Nyugat és Moszkva közötti hidegháborús viszony normalizálását szolgáló hetvenes évekbeli úgynevezett német keleti politika egyik kidolgozójaként számon tartott SPD-s politikus, Egon Bahr születésének századik évfordulójának alkalmából tartott fórumon kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin vissza akarja forgatni az idő kerekét.

Az orosz elnök vissza akar térni abba a letűnt korba, amelyben a nagyhatalmak felosztották egymás között a világot, és Putyin a közép- és kelet-európai térség országait „csupán ütközőzónának és befolyási övezetnek tekinti” – idézték német hírportálok a kancellárt.
Scholz hangsúlyozta, hogy támogatja a vérontás megállítására irányuló ukrán-orosz tárgyalásokat, de a párbeszéd, különösen

Vlagyimir Putyin Oroszországával soha nem lehet öncélú, és csak az erő pozíciójából szabad folytatni. Megjegyezte: meglehet, hogy az orosz elnök csak azért törekedik a Fehéroroszországban elkezdett tárgyalások folytatására, hogy megkönnyítse az inváziós erők előrenyomulását.

Kiemelte, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni az orosz nép és az orosz elnök közé. Ukrajna megtámadása nem az orosz nép, hanem az orosz államfő döntése volt, „ez a háború Putyin háborúja” – mondta. Kifejtette, hogy fontos ez a különbségtétel, mert nem szabad veszélyeztetni a második világháború utáni német-orosz megbékélést. De fontos azért is, mert Németországban orosz és ukrán közösség is él, valamint mert meg kell mutatni azoknak a bátor orosz férfiaknak és nőknek, akik súlyos kockázatot vállalva utcára vonulnak Putyin háborúja ellen tiltakozni, hogy „nem vagytok egyedül, kiállunk értetek”. Ez a „másik Oroszország” gondoskodik a jövőbeni német-orosz kapcsolatok alapjairól – mondta Olaf Scholz. (MTI)

2022.03.18. 15.06
222 kijevi halt meg a háborúban a városvezetés szerint

A háború kezdete óta 222 ember, közülük 60 civil és négy gyermek vesztette életét Kijevben – írja a Sky News az ukrán főváros vezetésének bejelentésére hivatkozva.

A közlemény szerint további 889 ember, köztük 241 civil és 18 gyermek sebesült meg a fővárosban. Kijevben a háború kezdete óta 757 gyermek született. (MTI)

2022.03.18. 12.41
Meghaladta a 2 milliót a háború kitörése óta Lengyelországba érkezett ukrajnai menekültek száma – közölte a lengyel határőrség a Twitteren pénteken, hozzátéve, hogy zömmel nőkről és gyermekekről van szó.

Korábbi hivatalos közlések szerint nem ismert azok száma, akik a belső schengeni határokon át továbbutaztak Európa más országaiba. A menekültek száma az utóbbi napokban csökkent, az előző naphoz képest csütörtökön 14, szerdán pedig 11 százalékkal kevesebben érkeztek Ukrajnából Lengyelországba.

Sokak számára a délkelet-lengyelországi Przemysl pályaudvara jelenti az első lengyelországi állomást. A város polgármestere, Boguslaw Swiezy pénteki sajtóértekezletén elmondta: a lengyel határ közelében fekvő ukrajnai Javoriv gyakorlótér elleni vasárnapi orosz légitámadás után nem észlelték a menekültek számának jelentősebb megugrását, és nem tudni, ebből a szempontból milyen hatással lesznek a Lviv (Lemberg) térségéből péntek hajnalban jelentett orosz rakétatámadások.

A lengyel oktatási tárca pénteki közleménye szerint eddig mintegy 700 ezer ukrán iskoláskorú gyermek érkezett, nagyjából a 10 százalékuk már lengyel iskolákban tanul, egy részük pedig lengyel nyelvi előkészítő csoportokba jár. Waldemar Kraska egészségügyi miniszterhelyettes pénteken a közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta: a lengyelországi kórházakban jelenleg mintegy 1500 ukrán állampolgárt, köztük 840 gyermeket ápolnak. A háborús menekültek térítésmentes egészségügyi ellátásban részesülnek.

A múlt szombaton Lengyelországban hatályba lépett az ukrajnai menekültek befogadásáról szóló, az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodása és munkavállalása rendezését célzó különleges törvény. Ennek értelmében az ukrajnai menekültek szerdától kérvényezhetik a lengyelországi ügyintézést megkönnyítő személyazonosító számot. E célból a helyhatóságok mobil irodákat is létesítenek, a mostani hét végén a varsói Nemzeti Stadionban is nyitnak egy nagyobb kapacitású ügyintéző központot. (MTI)

2022.03.17. 19.28
Franciaország 300 millió eurós támogatást nyújt Ukrajnának a február 24-én kezdődött orosz offenzívával szembeni ellenállásra – jelezte csütörtökön a francia külügyi tárca. A tájékoztatás szerint Jean-Yves Le Drian külügyminiszter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával folytatott telefonbeszélgetésén megerősítette a 300 millió eurós pénzügyi segítség beindítását, amelyet még Emmanuel Macron államfő ígért meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.

Franciaország ezenkívül védelmi eszközöket és üzemanyagot is szállít az ukrán erőknek. Jean-Yves Le Drian azt is jelezte, hogy a francia diplomácia folytatja az erőfeszítéseket európai szinten annak érdekében, hogy Oroszország számára egyre költségesebbé váljék a katonai műveletek folytatása – tette hozzá a tárca.

A külügyminiszter arra is kitért, hogy „fontos a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) égisze alatt megkezdett tárgyalásokat folytatni az Ukrajnában található polgári nukleáris létesítmények biztonságáról”.

Ukrajna azzal vádolja az orosz erőket, hogy két alkalommal is megrongálták a nagyfeszültségű vezetékeket a csernobili atomerőműnél, s emiatt egy időre megszakadt a létesítménynél a külső áramellátás, valamint hogy korábban robbantásokat hajtottak végre a zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktorának közelében. Mindkét létesítmény március elején orosz irányítás alá került. (MTI)

2022.03.17. 17.27
Az ukrán védelmi miniszter szerint országának több katonai támogatásra van szüksége

Ukrajnának több katonai támogatásra van szüksége, az Európai Uniónak pedig további, rendkívül erős, a gazdaságot megbénító szankciókkal kell sújtania Oroszországot – jelentette ki az ukrán védelmi miniszter az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának ülésén csütörtökön.

Olekszij Reznyikov, az EP szakbizottságának üléséhez videón keresztül kapcsolódva elmondott beszédében hangsúlyozta: olyan robusztus megszorító intézkedésekre van szükség Oroszországgal szemben, amelyek arra kényszerítik Moszkvát, hogy „megállítsa az Ukrajna elleni agressziót”.

A miniszter ismételten ukrajnai repüléstilalmi zóna bevezetését szorgalmazta, és sürgette az uniós országokat, hogy bürokratikus akadályok nélkül szállítsanak fegyvereket országának. Reznyikov kérdéssel fordult az EP-képviselőkhöz: vajon a helyzet elmérgesedésére van-e szükség ahhoz, hogy az Unió határozottabban lépjen fel Oroszországgal szemben és Ukrajna megsegítésére? – fogalmazott. Közölte továbbá: Ukrajna készen áll arra, hogy mihamarabb fogadja és felhasználja az Európai Unió felajánlotta pénzügyi segítséget.

Az EP tájékoztatása szerint a képviselők elkötelezték magukat amellett, hogy felszólítják az uniós kormányokat: „tegyenek többet Ukrajna megsegítésére az orosz agresszióval szemben”. Leszögezték, támogatni fogják a további szankciós csomagokat, hogy Oroszország illetékesei tárgyalóasztalhoz kényszerüljenek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el az orosz szóhasználatban „különleges katonai műveletnek” nevezett háború megindítását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is, támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. (MTI)

 

2022.03.17. 14.50
Putyin nem fog reagálni Biden minősítésére

Vlagyimir Putyin orosz elnök bölcs és művelt nemzetközi szereplő, ezért nem reagál Joe Biden amerikai elnök róla tett megengedhetetlen kijelentéseire – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak. „Elnökünk nagyon bölcs, előrelátó és művelt nemzetközi szereplő és az Oroszországi Föderáció vezetője” – hangoztatta a szóvivő, amikor arról kérdezték, miért nem reagált Putyin arra, hogy Biden „háborús bűnösnek” nevezte őt. „Biden úr ilyen kijelentései teljesen megengedhetetlenek, elfogadhatatlanok, megbocsáthatatlanok” – hangsúlyozta Peszkov.

A szóvivő szerint olyan állam vezetőjének, amely sok évig világszerte bombázta az embereket, amely Hirosimában és Nagaszakiban értelmetlenül dobott le atombombát a már legyőzött Japánra, „egyáltalán nincs joga ilyen szavakat mondani”. „Ez a mi mély meggyőződésünk” – tette hozzá. Biden újságírói kérdésre válaszolva szerdán azt mondta, hogy Putyint „háborús bűnösnek” tartja.

Szinte napra pontosan egy évvel korábban, 2021. március 17-én az amerikai elnök igenlő választ adott arra a kérdésre, hogy „gyilkosnak” tartja-e az orosz államfőt. Az orosz elnök szerint amerikai hivatali partnere utóbb felhívta őt és tisztázták a dolgot. Putyin azt mondta, hogy kielégítette a Biden által adott magyarázat. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bejelentette, hogy az orosz külügyminisztérium külön rovatot indít a honlapján az amerikai és a brit háborús bűncselekmények bemutatására.

Zaharova és a Kreml szóvivője egyaránt elfogultsággal és dezinformációval vádolta meg a nyugati sajtót a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háborúval kapcsolatban. Mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a La Stampa című olasz lap a címlapfotóját, amelyen a Donyeck belvárosa elleni hétfői ukrán rakétacsapás áldozatai, valamint gyászolók és mentők láthatók, azzal a képaláírással látta el, hogy „Kijevet az utolsó ostrom fenyegeti”. Peszkov „szörnyű hamisítványt”, Zaharova „cinizmust” emlegetett.

A külügyi szóvivő egyébként szerdai sajtóértekezletén azt mondta, hogy a háborúnak nem célja az ukrán államiság megsemmisítése. Arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások nem hozzák el a békét, hanem destabilizáló tényezővé válnak és veszélyes következményekkel járhatnak. Megerősítette, hogy videókonferencia-formátumban folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások. Mint mondta, ezek katonai, politikai és humanitárius síkon folynak.

Kifejezte reményét, hogy Kijev felismeri: elkerülhetetlen feladat békésen megoldani Ukrajna demilitarizálását és „nácitlanítását”, valamint az ország semleges státusának biztosítását. „Minél előbb megértik ezt a kijevi rezsim képviselői, annál hamarabb véget ér a különleges hadművelet” – fogalmazott a külügyi szóvivő.

A Maia Sandu moldovai elnök által megfogalmazott követeléssel kapcsolatban, hogy Moszkva vonja ki a csapatait a Dnyeszter folyó bal partjáról, Zaharova emlékeztetett rá, hogy az orosz „korlátozott létszámú kontingens” a Dnyeszter-menti fegyveres konfliktus békés rendezésének elveiről szóló, 1992. július 21-én aláírt egyezmény értelmében, békefenntartói minőségben tartózkodik a területen.

Emellett pedig három évtizede őrzi a szovjet korszak óta a régióban maradt, 20 ezer tonnányi készletet tartalmazó lőszerraktárakat. Az orosz diplomata rámutatott, hogy az orosz csapatkivonás a Dnyeszter-menti konfliktusról szóló megállapodástól függ, amelynek elérése nem utolsósorban Chisinaun múlik. (MTI)

 

2022.03.17. 13.04
A mariupoli színház egyik óvóhelye kibírta a bombázást

Szerda este óvóhelyül szolgáló színházépületet ért bombatámadás a helyi ukrán hatóságok szerint. Az ott tartózkodó több száz ember sorsa bizonytalan, mert az óvóhely bejáratát elzárta a törmelék.

Szerhij Taruta ukrán parlamenti képviselő elmondta, hogy a mariupoli Drámai Színház egyik óvóhelye ellenállt a légicsapásnak, és az emberek túlélték azt, a törmelék eltávolítása megkezdődött – idézi az UNIAN független hírügynökség Taruta Facebook-bejegyzését.

A háború 22. napjának reggelén, szörnyű éjszakai feszültség után végre jó hírek Mariupolból! Az óvóhely túlélte. Elkezdték eltávolítani a törmelékeket, az emberek élve jönnek ki!

– jelentette Taruta.

 

2022.03.17. 12.58
Orbán Viktor dokumentumokkal látott el egy menekült családot

Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást adott át Orbán Viktor miniszterelnök Csengersimán egy Ukrajnából menekült családnak, a kormányfő közösségi oldalára feltett videó tanúsága szerint.

A kisfilmből kiderül, hogy a kétgyermekes család Olaszországba készül tovább utazni. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerda este arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szemlét tartott a csengersimai magyar-román határállomáson.

A miniszterelnök Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Kovács Sándor, a térség országgyűlési képviselője, és Kovács József nemzeti információs államtitkár társaságában hallgatta meg a rendőri vezetők jelentését a határszakasz helyzetéről és az ukrajnai menekülthullámnak a térségben tapasztalható folyamatos növekedéséről. (MTI)

2022.03.17. 11.01
Az amerikai hírszerzés szerint 7 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában

Az orosz hadsereg három hét alatt több mint hétezer katonát veszített amerikai hírszerzési becslések szerint, ami több az Irakban és Afganisztánban húsz év alatt elhunyt amerikai katonák számánál – írja a New York Times.

A lapnak nyilatkozó tisztviselők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a becslés alapjául a sajtó és az ukrán vezetés hivatalos adatainak elemzése szolgált, így feltehetően nem pontos.

Orosz jelentések szerint ennél lényegesen kevesebb, csupán 498 orosz katona vesztette életét, míg az ukránok azt állítják, hogy több mint 12 ezer ellenséges katonával végeztek az offenzíva kezdete óta. (hirado.hu)

 

2022.03.17. 9.50
Ezernél is többen voltak a lebombázott mariupoli színházban

A helyi ukrán hatóságok szerint több mint ezren voltak abban a mariupoli színházépületben, amelyet szerdán bombatámadás ért – derül ki Vadim Bojcsenko polgármester éjszakai közléséből. Ukrán oldalról az országot február 24. óta támadó orosz erőket vádolták a bombázással, az orosz védelmi minisztérium szerint azonban a színházat az ukrán nacionalista Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobejegyzésében megerősítette, hogy az épület óvóhelyül szolgált. Nyugati műholdas felvételek tanúsága szerint a színház mellé jól látható, hatalmas betűkkel a Gyermekek feliratot festették fel. A városvezetés korábbi közlése szerint a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el.

Bojcsenko azt is jelezte, hogy az elmúlt két napban 6500 személyautó tudott távozni Mariupolból, jóllehet a város környékén nem volt tűzszünet.

Zelenszkij is arról számolt be, hogy a lakosság kimenekítését célzó humanitárius folyosók szerdán nem működtek sehol az országban. Az elnök közlése szerint 24 óra alatt 6 ezer mariupolit sikerült más településekre vinni. (MTI)

 

2022.03.16. 20.48
Ukrán vezérkar: Mariupolból menekülők konvoját vették tűz alá az orosz erők, sérültek

Az orosz erők tüzet nyitottak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városából menekülő lakosok egyik autókonvojára, legalább öten, köztük egy kisgyermek súlyosan megsérült – közölte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye katonai adminisztrációjára és az ukrán vezérkarra hivatkozva.

A jelentés szerint a Zaporizzsja megyében lévő Sztepnohorszk településnél az autópályán érte „ellenséges tüzérségi támadás” a konvojt, szerda délután négy óra körül. A megyei vezetés egyelőre öt sérültről tud. Az ukrán vezérkar szerint halálos áldozatai is vannak a támadásnak, de számokat egyelőre nem közöltek.

Alig egy órával később a mariupoli városi tanács arról adott hírt, hogy az orosz erők bombázták a város központjában lévő drámaszínház épületét, amely jelenleg óvóhelyként szolgál több száz helyi lakosnak. A városvezetés közlése szerint egyelőre lehetetlen felmérni a légicsapás okozta károkat, mert folyamatosan ágyúzzák Mariupolt, így az áldozatok száma sem ismert. Annyit közöltek, hogy a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el. A várost védő Azov ezred azt közölte, hogy akár ezer ember is tartózkodhatott az épületben. Közleményükben hozzátették, az orosz erők tudatában voltak annak, hogy a színház óvóhelyként üzemel, hiszen az épület hivatalosan kijelölt menedékhely azoknak, akik a támadások következtében elvesztették otthonukat és megélhetésüket.

Az orosz védelmi minisztériumnál a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint rögtön cáfolták, hogy az orosz erők mértek volna csapást a színházépületre. Állításuk szerint azt az Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel. Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy szerda este lövedékek csapódtak be több lakóházba Kijev Pogyil kerületében, amely a Dnyeper folyó (Dnyipro) jobb partján fekszik, és viszonylag közel van a városközponthoz. A tüzeket lokalizálták, de az oltási munkálatok még tartanak. Egyelőre nem találtak áldozatokat – írta a polgármester.

Közben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője és helyettese, Kirilo Timosenko arról számolt be, hogy „különleges művelettel” kiszabadították az orosz erők fogságából a néhány napja túszul ejtett Ivan Fedorov melitopoli polgármestert. Jermak hozzátette, hogy a Zaporizzsja megyei város vezetője Volodimir Zelenszkij elnökkel egyeztet. (MTI)

 

2022.03.16. 17.12
Volt orosz kormányzati tanácsadó szerint az orosz gazdaság 20-30 évet eshet vissza

Az orosz gazdaág 20-30 évet eshet vissza, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját rezsimjét sodorta veszélybe Ukrajna megtámadásával – mondta kedden az AFP hírügynökségnek adott interjúban Szergej Gurijev közgazdász, az orosz kormány volt gazdasági tanácsadója, aki 2013-ban Franciaországba menekült.

„Putyinnak sikerült romba döntenie az orosz gazdaságot néhány hét alatt” – jelentette ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezető közgazdásza, aki jelenleg a párizsi Science Po politikatudományi egyetem oktatója. Úgy vélte, a nyugati szankciók miatt „hatalmas recesszió” következik Oroszországban, és az ország „várhatóan” fizetésképtelenné válik. (MTI) Bővebben itt.

 

2022.03.16. 14.14
Lavrov: van remény a kompromisszumra

Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva.

Lavrov szerint Oroszország a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen „hozzáadott értéket” képvisel. Azt mondta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem terjesztett elő új elképzeléseket kettőjük múlt csütörtöki, antalyai tárgyalásán. A tárcavezető sürgette, hogy az orosz és ukrán tárgyaló félnek adják meg a lehetőséget arra, hogy nyugodt légkörben, a „hisztéria fokozása nélkül” dolgozzanak. Azt mondta, hogy vannak olyan megfogalmazások, amelyekben a felek közel állnak a megegyezéshez, és kifejezte reményét, hogy sikerül megállapodni Ukrajna semleges státusáról.

Kifejezte Moszkva készségét a megegyezésre arról, hogy milyen fegyverek lehetnek Ukrajna területén. Leszögezte, hogy ezek nem jelenthetnek veszélyt Oroszország biztonságára. Hozzátette, hogy ezt a kérdést az ukrán NATO-tagságtól függetlenül kell kezelni, mert az Egyesült Államok vagy mások kétoldalú alapon akkor is szállíthatnak csapásmérő eszközöket Kijevnek, ha az ország nem lép be a katonai tömbbe. (MTI) Bővebben itt.

 

2022.03.16. 11.19
Boris Johnson:Ukrajna semmiképpen sem fog a közeljövőben csatlakozni a NATO-hoz

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd késő este felvetette, hogy Ukrajna elállhat a NATO katonai szövetséghez való csatlakozásra irányuló kérelmétől – ami Oroszország egyik legfontosabb követelése – írták a SkyNews cikkében.

Ezekre a megjegyzésekre utalva Boris Johnson brit miniszterelnök a műsorszolgáltatóknak nyilatkozott, amikor elárulta, hogy a minap ismét beszélt az ukrán elnökkel, és megérti, hogy mit mond a NATO-ról és a helyzet realitásáról.

„És mindenki mindig is azt mondta – és ezt Putyinnak is világossá tettük –, hogy Ukrajna semmiképpen sem fog a közeljövőben csatlakozni a NATO-hoz” – tette hozzá a brit miniszterelnök, majd megjegyezte, hogy a döntés Ukrajnáé és a választott vezetőjéé, és az Egyesült Királyság támogatni fogja őket. (hirado.hu)

 

2022.03.16. 10.18
Két épületet is találat ért Kijevben, fotókon a pusztítás

Több forrásból megerősített sajtóhírek szerint szerdán reggel robbanások hallatszottak az ukrán fővárosban, Kijevben.

A város katasztrófavédelmi szolgálata legfrissebb Facebook-bejegyzésében azt állította, hogy reggel 6 óra körül egy 12 emeletes lakóépületet ért orosz lövés a Sevcsenko negyedben. Egy szomszédos kilencemeletes épületet szintén találat ért – közölték a hatóságok. Két ember megsérült, és 35 embert evakuáltak az épületből – tették hozzá. A lerombolt épületekről képeket is közzétettek. (hirado.hu)

2022.03.16. 10.14
Az ukrajnai háború elől 2022. március 15-én 2571 ember, köztük 849 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 46 ember, köztük 26 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség erői a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.íthatják. (Police.hu)

 

2022.03.15. 22.23
Újabb civil célpontot ért rakétatámadás Kijevben: több a halálos áldozat

Hajnalban újabb civil célpontot ért rakétatámadás Kijev központjában: egy 15 emeletes lakóházat és egy metróállomást is találat ért, a támadásnak több halálos áldozata is van. Az RTL Híradó összeállítása:

 

2022.03.15. 20.10
Az orosz erők „túszul ejtettek” egy kórházat Mariupolban

Az orosz hadsereg „túszul ejtette” az Azovi-tengeri Mariupolban a megyei intenzív terápiás kórház orvosait és betegeit – közölte kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint Pavlo Kirilenko, a Donyeck megyei katonai adminisztráció vezetője.

„Lehetetlen elhagyni a kórházat. Hevesen lőnek, mi a pincében ülünk. Két napja nem érik el a mentőautók a kórházat. Sokemeletes épületek égnek körös-körül. Az oroszok 400 embert szállítottak át a szomszédos házakból a kórházunkba. Nem tudunk kijutni” – idézte a tisztségviselő a Telegram üzenetküldő portálon az egyik bennrekedt alkalmazottat, aki kijuttatta hozzá az információt.

Kirilenko hozzátette, hogy a napokban az orosz erők gyakorlatilag lerombolták ezt a kórházat. A főépületben csempék hullottak a bombázástól, de a személyzet folytatta a munkát, és az átalakított pincében látják el a betegeket. A megyei vezető nemzetközi emberi jogi szervezetekhez fordult azzal a követeléssel, hogy válaszoljanak „a háborús normák és szokások rosszindulatú megsértésére, a kirívó, emberiesség elleni bűncselekményekre”. Hangsúlyozta, hogy meg kell ezért büntetni Oroszországot és minden egyes ukrajnai bűncselekményben érintett állampolgárát.

Az UNIAN ukrán hírügynökség közben azt jelentette, hogy a dél-ukrajnai Mikolajiv környékén az ukrán erők megfutamították az orosz csapatokat, amelyek menekülnek vissza a Krím félsziget irányába. A Telegram üzenetküldő portálon videófelvételt is közzétettek állítólag elvonulóban lévő orosz harcjárművekről. Vitalij Kim, a megyei katonai-polgári adminisztráció vezetője arról tájékoztatott, hogy „új megközelítéseket” terveznek alkalmazni a város védelmében. „A város védelmének erősítésével kapcsolatban van egy ötlet, amely mindenkinek tetszeni fog. Most műszaki szempontból vizsgálom, egyeztetek a katonai és mérnöki hálózatokkal. Valószínűleg segítséget kérek Odessza lakóitól” – mondta az UNIAN szerint a helyi vezető.

Egy fehérorosz újságíró a Telegramon arról írt, hogy újabb orosz, illetve fehérorosz csapatokat és haditechnikát észleltek Fehéroroszországban az ukrán határ felé haladni. Minszk közelében egy vasútállomáson fehérorosz gyalogsági harcjárműveket rögzítettek videofelvételre egy tehervonaton, a Pripjaty folyónál fekvő Kalinkavicsi felé vezető autópályán „V” jelzésű Sz-400-as légvédelmi rakéták szállítását észlelték, egy másik autópályán pedig hét teherautót láttak Iszkander-rakétákkal.

Az UNIAN szerint az Ukrajna elleni nyílt háború kezdetétől Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megengedte Oroszország fegyveres erőinek, hogy országa területét katonai célokra használják, így az Ukrajnával határos fehérorosz területekről is hajtanak végre rakétatámadásokat ukrán települések ellen. (MTI)

2022.03.15. 17.20
Stoltenberg: Oroszország akár vegyi fegyvert is bevethet Ukrajnában

Oroszország egy megtévesztő hadművelet részeként akár vegyi fegyvert is bevethet ukrajnai háborújában – jelentette ki a NATO főtitkára kedden Brüsszelben, kifejezve a szövetség emiatti aggodalmát.

Jens Stoltenberg, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdára tervezett rendkívüli tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangoztatta: vegyi fegyverek használata teljes mértékben elfogadhatatlan, és szembe megy a nemzetközi kötelezettségekkel. A NATO a vegyi fegyverek mellőzésére szólítja fel Oroszországot – fűzte hozzá.

A főtitkár kiemelte: „Oroszország hónapok óta hangoztatott hazugságai lelepleződtek”. Moszkva azt állította, hogy nem áll szándékában megtámadni Ukrajnát, mégis megtette. Azt állította, hogy kivonja csapatait a térségből, még többet szállított oda. Azt állította, hogy megvédi a civileket, azonban az orosz hadsereg civileket gyilkol. Most abszurd állításokat tesz az ukrajnai biológiai laboratóriumokról és vegyi fegyverekről, „ami szintén csak egy újabb hazugság” – mondta Stoltenberg.

Kérdésre válaszolva kijelentette: Kínának csatlakoznia kell a világ többi részéhez, és határozottan el kell ítélnie Oroszország „brutális ukrajnai invázióját” és mindenfajta katonai támogatást, amely segítené Oroszországot abban, hogy halált, szenvedést és pusztítást okozó háborút vívjon egy független és szuverén nemzet ellen. Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként köteles betartani a nemzetközi jogot – tette hozzá. A főtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnának alapvető joga van az önvédelemhez, amelyet az ENSZ alapokmánya is rögzít. A NATO tagországai és partnerei pedig továbbra is segíteni fognak Ukrajnának ennek a jognak a fenntartásában – közölte.

Szavai szerint Oroszország inváziója Ukrajnában és katonai jelenléte Fehéroroszországban új biztonsági helyzetet teremt az európai kontinensen. A szövetségnek hozzá kell alakítania védelmi rendszerét „az új valósághoz” – mondta. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a NATO alapvető feladata az összes szövetséges védelme és biztonságának szavatolása. Közölte: a NATO hadereje fokozott készültségben van, körülbelül 40 ezer katona teljesít szolgálatot a szövetség keleti szárnyán, és legkevesebb százezer amerikai katona van jelen Európában. Az európai légvédelem megerősítése pedig „félreérthetetlen üzenetet hordoz” – húzta alá. Egy szövetséges elleni támadásra az egész szövetség határozott választ fog adni – emelte ki.

Stoltenberg elmondta, a védelmi miniszterek szerdai találkozójukon megfontolják egyebek mellett a légi és haditengerészeti jelenlét jelentős növelését, az integrált légi- és rakétavédelem és a kibervédelem megerősítését. Hangsúlyozta továbbá: a kollektív védelem jelentős megerősítése a beruházások növelését teszi szükségessé. A főtitkár üdvözölte, hogy Németország és más szövetséges országok védelmi kiadásaik emelését jelentették be. „Arra biztatok minden szövetségest, hogy a GDP-jük legalább 2 százalékát fordítsák a védelemre” – fogalmazott.

Stoltenberg végezetül közölte, a szerdán tervezett találkozóhoz videóhíváson keresztül csatlakozik Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. (MTI)

2022.03.15. 15.45
Orosz katonai szóvivő: orosz ellenőrzés alá került Herszon megye egész területe

Ellenőrzésük alá vonták az orosz fegyveres erők a dél-ukrajnai Herszon megye egész területét – jelentette be kedden Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A Konasenkov által ismertetett hadijelentés szerint orosz ejtőernyősök elfoglalták a „nacionalisták” és a külföldi zsoldosok erődítményét Huta-Mezsihirszka (Guta-Mezsigorszkaja) település közelében, ahol egyebek között tíz Javelin rakétarendszert zsákmányoltak. Ezeket, mint mondta, a többi külföldi fegyverekkel együtt átadják a szakadár „népköztársaságok” csapatainak, amelyek folytatták előrenyomulásukat.

A beszámoló értelmében az orosz erők Kramatorszk közelében ukrán hangárokat semmisítettek meg, bennük négy Szu-25-ös harci repülővel, valamint egy Mi-24-es és öt Mi-8-as helikopterrel. Közölte, hogy az orosz légierő és légvédelmi erők a nap folyamán két ukrán repülőgépet, egy helikoptert és 13 drónt lőttek le, valamint 136 ukrán katonai létesítményt megtámadtak. A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 156 drónt, 1306 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 127 rakéta-sorozatvetőt, 471 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1054 speciális katonai járművet veszítettek.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettes a Rosszija 24 hírcsatornán bejelentette, hogy a szakadár terület Moszkva segítségét kérte a hétfőihez hasonló rakétatámadások elhárításában. Egy Donyeck felett lelőtt, kazettás robbanótöltetet hordozó Tocska-U rakéta darabjai hétfőn húsz ember halálát okozták és több mint harmincat megsebesítettek. A támadásért az orosz védelmi tárca az ukrán hadsereget tette felelőssé.

Baszurin szerint a szakadár erők által bekerített Mariupol lakói a súlyos harcok miatt továbbra sem tudnak szabadon távozni a humanitárius folyosón keresztül. Az evakuálás megvalósíthatatlansága miatt az ukrán felet hibáztatta. A donyecki hatóságok közleménye szerint ukrán belövés miatt kedden 294 bányász rekedt a Szkocsinszij bányában. A helyszínre bányamentőket vezényeltek.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos Telegram-bejegyzésben közölte, hogy kész bármilyen formátumban együttműködni az Ukrajnában fogságba esett orosz katonák hazajuttatása érdekében. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ukrán hivatali partnere Ljudmila Deniszova elzárkózott a tárgyalásoktól.

Moszkalkova a fogságba esett orosz katonák rokonaira hivatkozva azt állította, hogy a foglyok ellen a zsarolás és megfélemlítés eszközét alkalmazzák, és arra kényszerítik őket, hogy oroszellenes gyűléseken vegyenek részt. Azt is mondta, hogy az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten fogva tartott ukrán katonákkal szembeni bánásmód megfelel az 1949-es genfi egyezménynek. Korábban Irina Venegyiktova ukrán főügyész nem zárta ki egy fogolycsere lehetőségét.

A TASZSZ hivatalos forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a Moszkva által függetlennek elismert szakadár területekről „és Ukrajnából” csaknem 260 ezer menekült, köztük 56,5 ezer gyerek érkezett Oroszország területére. A tájékoztatás szerint 33 ezren nem a Donyec-medencei „népköztársaságokból” jöttek. A menekültek elhelyezésébe 32 oroszországi régiókba vonták be, ahová vonattal szállítják el őket a határövezetből.

Az Interfax hírügynökség szerint vizsgálat indult az orosz Pervij Kanal orosz csatornánál, miután a hétfő esti híradó élő adásában egy nő a műsorvezető háta mögött feltartott egy háború megállítását követelő plakátot, amelynek szövege arra is felhívta a nézőket, hogy ne higgyenek a „propagandának” és a „hazugságoknak”. Az adást a megszakították és a stúdiókép helyett felvételeket játszottak be.

Sajtóértesülések szerint a tiltakozó akciót Marina Ovszjannyikova, a Pervij Kanal Vremja című híradóműsorának szerkesztője hajtotta végre. Az adás megszakítása előtt az orosz és ukrán szülőktől származó Ovszjannyikova videoüzenetet rögzített, amelyben az Ukrajna elleni inváziót bűncselekménynek, Oroszországot agresszornak, Vlagyimir Putyin orosz elnököt felelősnek minősítette. Sürgette a testvérgyilkos háború azonnali leállítását és tiltakozó megmozdulásokra hívott fel. Emellett sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a tévécsatornánál dolgozva sokáig terjesztette a Kreml „propagandáját”.

Az amerikai Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldala szerint a szerkesztőnőt a rendőrség őrizetbe vette. Moszkvában egyébként hétfőn a háború kezdete óta első ízben vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) valakit hazaárulás címén. A férfit, a TASZSZ jelentése szerint J. N. Abramovot húsz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Az ügy részleteit titkosították. (MTI)

2022.03.14. 23.57
Eddig legalább hatszáz civil vesztette életét az orosz-ukrán háborúban

Körülbelül 600 civil, köztük 50 gyerek halt meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatalos adatai szerint a háború kezdete óta Ukrajnában, de ez a szám helyi közlések szerint jóval magasabb lehet. Vasárnap meghalt a frontvonalban egy amerikai haditudósító is. Az RTL Híradó összeállítása:

 

2022.03.14. 18.25
Kreml: az orosz hadvezetés nem zárja ki az ukrán nagyvárosok teljes ellenőrzés alá vonását

Az orosz védelmi minisztérium nem zárja ki, hogy teljesen átvegye az ellenőrzést Ukrajna nagyobb, lakott települései felett – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn a sajtóval.

„A védelmi minisztérium, miközben maximális biztonságot biztosít a civilek számára, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy teljes mértékben ellenőrzése alá vonja a nagy, lakott településeket, amelyeket most gyakorlatilag körbezártak, kivéve a humanitárius evakuálásra használt területeket” – hangsúlyozta Peszkov.

„Az orosz fegyveres erők korszerű, nagypontosságú fegyvereket alkalmaznak, kizárólag a hadsereg és az információs infrastruktúra létesítményeit találják el” – állította a szóvivő, hozzátéve, hogy az orosz vezetésnek az ukrajnai „különleges hadműveletre” vonatkozó összes terve „az előre jóváhagyott időkereten belül, teljes egészében meg fog valósulni”.

Peszkov szerint Moszkvában „felfigyeltek rá”, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Josep Borrell az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a közelmúltban azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csalódott, amiért csapatai nem úgy nyomulnak előre a nagyvárosokban, köztük Kijevben, emiatt pedig megnövelte a támadott célpontok számát, hogy megpróbáljon kárt okozni az ország minden részében. Ezeket Peszkov provokatív kijelentéseknek nevezte, amelyek megpróbálnak ukrán városok polgári áldozatok sokaságát okozó ostromára sarkallni.

Hangot adott véleményének, miszerint a civilek élete iránti érzéketlenség és az indokolatlan csapások elrendelése éppen az amerikai vezetésre jellemző, amit szerinte a jugoszláviai, közel-keleti és afganisztáni példák sora támaszt alá. Az állította, hogy a Donyeck elleni hétfői rakétacsapást „a tengerentúli gazdái” sugalmazták az ukrán hadseregnek. (MTI)

2022.03.14. 17.30
Megnyílt a humanitárius folyosó, elhagyhatják a lakosok Mariupolt

Az orosz erők beszüntették a Donyeck megyei Mariupolból kifelé vezető humanitárius folyosó blokádját, így az ott lakók elhagyhatják az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárost Bergyanszk-Zaporizzsja irányába – erősítette meg az UNIAN ukrán hírügynökség szerint Petro Andrjuscsenko, a település polgármestere.

Később a városvezetés azt közölte, hogy már több mint 160, magántulajdonban lévő személyautó el is hagyta Mariupolt és már Bergyanszk felé tart. Több mint 50 autó pedig már Bergyanszkba is ért, és folytatja útját Zaporizzsja felé, ahol elsősegélynyújtással és szállással várják a menekülteket. A polgármester ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy Mariupol vezetése továbbra sem tudja szavatolni az útvonal biztonságát.

Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy Mariupol az elmúlt napokban teljesen el volt zárva, sem a menekülők nem tudták elhagyni a várost, sem segélyszállítmányok nem érkezhettek oda. Az egyik, Mariupolba tartó segélykonvoj például vasárnap kénytelen volt visszafordulni Bergyanszkba. Hétfő reggel az ukrán rendőrség közölte, hogy egy konvoj segélyszállítmánnyal, és evakuációs buszok indultak el a városba.

Közben az ukrán fegyveres erők vezérkara saját értesülésre hivatkozva közölte, hogy megérkezett Oroszoroszágba négyszáz szíriai zsoldos, akit Ukrajna ellen készülnek bevetni. „A rendelkezésre álló információk szerint Szíriában zsoldosok toborzóközpontjait nyitották meg, ahol az elmúlt napokban több, mint ezer embert toboroztak, közülük már mintegy 400 ember megérkezett Oroszországba. Az ukrán határ közelében lévő Rosztov és Gomel régiókban táborokat hoztak létre az elhelyezésükre és a képzésükre” – írta közleményében a kijevi vezérkar.

Az UNIAN arra emlékeztetett, hogy Oroszország 14 toborzóközpontot nyitott Szíriában, ahová Líbiából is érkeznek fegyveresek kiképzésre. Az ukrán hírszerzés korábban azt közölte, hogy információi szerint 300 és 600 dollár közötti havi fizetést ad Oroszország a külföldi zsoldosoknak. (MTI)

2022.03.14. 15.00
Donyeckben csapódtak be egy lelőtt ukrán rakéta szilánkjai – többen meghaltak

Legkevesebb húsz ember életét vesztette és 28 megsebesült Donyeck belvárosában egy lelőtt, Tocska-U típusú ukrán rakéta szilánkjainak becsapódása következtében – jelentette be Gyenyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője hétfőn az orosz médiának nyilatkozva.

Pusilin szerint a halottak között gyerekek is vannak, a sebesültek közül többnek súlyos az állapota. A tisztségviselő azt is közölte, hogy a Donyeck városközpontja felett lelőtt Tocska-U kazettás töltetet hordozott. Kijelentette, hogy a donyecki városközpontban nincsenek katonai objektumok. A vezető gyászt rendelt el a „népköztársaság” területén.

A Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni felvételein kiégett autóbusz, több megsérült gépkocsi és üzlet volt látható, valamint több, a lángok elfojtásán dolgozó tűzoltó. A jelentés szerint voltak, akiket a bankautomatánál sorban állva ért a támadás és a helyszínen életüket vesztették. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn azt mondta, hogy az ilyen típusú rakétafegyver bevetéséről a döntést minimum hadseregcsoport-parancsnoksági szinten kellett meghozni, az ukrán fegyveres erők kijevi vezetésének jóváhagyását követően. Közölte, hogy a rakétát az ukrán ellenőrzés alatt álló Krasznoarmijszkból indították.

Konasenkov szerint a Tocska-U rakéta kazettás töltete azt bizonyítja, hogy a csapás célja minél több donyecki civil megölése volt. A történteket háborús bűncselekménynek minősítette. A Tocska egy szovjet fejlesztésű harcászati rakétarendszer. A korszerűsített Tocska-U változatának hatótávolsága elérheti a 120 kilométert. Hivatalos bejelentés szerint az orosz szárazföldi erők 2019-ben fejezték be az átállást a Tocska-U komplexumokról a fejlettebb Iszkander-M-re. A típus az ukrán hadseregnél még rendszerben áll.

Pusilin szerint a donyecki „népi milícia” légvédelme eddig 15 Tocska-U rakétát semmisített meg. Hangsúlyozta, hogy ha a donyecki városközpontra kilőtt rakétát nem lőtték volna le, az elszenvedett veszteség még súlyosabb lett volna. (MTI)

2022.03.14. 11.53
Találat ért egy kijevi lakóházat, halottak is vannak

Lövedék csapódott egy kijevi lakóépületbe hétfőre virradóan, legkevesebb két ember meghalt és heten megsebesültek – jelentette az ukrán televízió az ország belügyminisztériumára hivatkozva. Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója közölte, hogy a sebesülteket kórházba vitték.

A támadás a város északi részén lévő Obolony kerületet érte. A kijevi városvezetőség azt közölte, hogy a tűzoltóság a helyszínen van, a kilencemeletes épületből mintegy 70 embert menekítettek ki, a tüzet pedig sikerült eloltani. A katasztrófavédelem túlélők után kutat. A NEXTA fehérorosz ellenzéki hírportál Twitteren arról adott hírt, hogy az épület félig összeomlott. (MTI)

2022.03.13. 20.58
Lengyel határ közelében lévő ukrán katonai támaszpontot támadtak az oroszok, 35-en meghaltak

Legalább 35 ember meghalt és több mint százan megsérültek, amikor reggel orosz légicsapás ért egy ukrán katonai támaszpontot a lengyel határ közelében. A bázison nyugati kiképzőtisztek is dolgoztak, A bázison nyugati kiképzőtisztek is dolgoztakegyelőre viszont nem lehet tudni, hogy a támadás pillanatában ott voltak-e. Ez eddig a legnyugatibb pont Ukrajnában, amit orosz támadás ért.

Az RTL Híradó összeállítása:

 

2022.03.13. 20.54
Zsoldosok és nyugati fegyverek megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Mintegy 180 külföldi zsoldos és egy nagy nyugati fegyverszállítmány megsemmisítéséről számolt be a Lviv megyei Sztaricsi közelében található jarovivi katonai létesítmény elleni vasárnapi orosz légicsapással kapcsolatban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A vezérőrnagy leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők folytatni fogják az Ukrajnába érkező zsoldosok megsemmisítését. A jarovivi gyakorlótéren korábban NATO-országokból érkezett kiképzők oktattak ukrán katonákat. Konasenkov azt mondta, hogy az objektumon fegyverraktár működött és külföldi zsoldosok felkészítése is folyt az orosz erők elleni bevetésük előtt. A vasárnap esti orosz hadijelentés szerint a háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 3736 létesítménye vált működésképtelenné. Konasenkov szerint Ukrajna eddig 100 repülőgépet, 139 pilóta nélküli légijárművet, 1234 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 122 rakéta-sorozatvetőt, 452 tüzérségi ágyút és aknavetőt valamint 1013 speciális katonai járművet veszített.

A tábornok szerint az elmúlt egy napban az orosz légierő és légvédelem az ukrán légierő egy Szu-24-es repülőgépét és 11 drónt, köztük két Bayraktar TB2-est lőtt le. A tájékoztatás értelmében az orosz erők újabb öt települést foglaltak el néhol 9 kilométert nyomultak előre. A luhanszki „népi milícia” vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy Popaszna város „felszabadítása” során, a vasút közelében a visszavonuló ukrán erők által „tömegesen” agyonlőtt polgári lakosok holttestére bukkant. Az áldozatok számát egyelőre nem közölték, csak annyit, hogy az incidensnek lehetnek túlélői.

A milíciára hivatkozó orosz jelentések szerint az ukrán hadsereg élő pajzsként használta a pincékből kihajtott lakosokat és agyonlőtte azokat, aki nem engedelmeskedtek. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke elrendelte a „népi milícia” jelentette tömeggyilkosság körülményeinek kivizsgálását.

A Moszkva által függetlennek elismert donyecki „népköztársaságban” a helyi hatóságok szerint folytatódtak a polgári célpontok elleni ukrán támadások és veszélybe került a régió vízellátása. A tájékoztatás szerint a helyzetben csak azt követően állhat be javulás, ha az orosz haderő által támogatott milícia „felszabadítja” a Horlivka (Gorlovka) melletti Majorszk községet és a donyecki víztisztító állomás környékét az ukránok által ellenőrzött átemelő-állomásokat.

Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője pénteki Telegram-bejegyzésében közölte, hogy csecsen egységek Kijev közvetlen közelségében „folytatják a munkát” és hogy „az orosz erők visszavonulására vonatkozó híresztelések erősen eltúlzottak”. Kadirov szerint a cél továbbra is változatlanul a „nacionalisták” megsemmisítése Ukrajnában.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy hétfőn online folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások. Az orosz delegációt, ugyanúgy, mint az eddigi három fehéroroszországi személyes tárgyalási fordulón, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti. A Kreml sajtószolgálatának szombati beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron francia államfővel és Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során elmondta, hogy „az orosz és ukrán képviselők között az elmúlt napokban videóformátumban tárgyalássorozat” zajlott le. (MTI)

2022.03.13. 17.28
Ukrán közlés: Több mint 2100 mariupoli lakos vesztette életét az offenzíva kezdete óta

Több mint 2100 mariupoli lakos vesztette életét az orosz offenzíva kezdete óta – közölte vasárnap a dél-ukrajnai kikötőváros polgármesteri hivatala. „A megszállók cinikusan és szándékosan lakóépületeket, sűrűn lakott övezeteket támadnak, gyermekkórházakat és városi infrastruktúrákat rombolnak le. A mai napig (vasárnapig) 2187 mariupoli lakos halt meg az orosz támadásokban” – közölte Telegram-csatornáján a polgármesteri hivatal.

A hivatal közleménye szerint a 400 ezer lakosú város utolsó élelmiszer- és víztartalékait éli fel, nincs áram-, és vízszolgáltatás és fűtés, szinte teljesen leállt a mobilszolgáltatás. (MTI)

2022.03.13. 17.25
Szijjártó: a Lviv melletti támadás kiemeli a fegyverszállítás kockázatait

A Lviv közelében történt rakétatámadások kiemelik a magyar kormány azon korábbi döntésének jelentőségét, amely szerint nem engedi halált okozó fegyverek átszállítását Magyarország területén Ukrajna felé – mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a Facebookon.

Szijjártó Péter élő videóbejentkezésében hangsúlyozta, Magyarország – minden nyomásgyakorlás ellenére – kitart a területéről Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok tilalma mellett. Kiemelte, egyre súlyosabbak a háborús cselekmények Ukrajna területén, azok egyre inkább nyugati irányba tolódnak. Legutóbb Lengyelországtól néhány tíz kilométerre történt rakétatámadás, katonai szakértők szerint pedig ezeknek a támadásoknak az egyik demonstrációs célja az lehet, hogy az oroszok meg akarják semmisíteni azokat a fegyverszállítmányokat, amelyeket nyugati irányból kap Ukrajna – fejtette ki a tárcavezető. Kijelentette, az orosz harci cselekmények világosan megmutatják, hogy ezek a fegyverszállítmányok Magyarországra és Ukrajna magyarok lakta Kárpátalja megyéjére is milyen komoly kockázatot jelentenének.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, telefonon beszélt az ideiglenesen Lvivben tartózkodó Íjgyártó Istvánnal, Magyarorzság ukrajnai nagykövetével, aki elmondta, a városában nyugalom van a korábbi légi riadó ellenére. A miniszter közölte, a magyar nagykövetség továbbra is Lvivben marad annak érdekében, hogy segítséget tudjon nyújtani a bajba kerülő magyaroknak, illetve a magas szintű párbeszéd lehetősége érdekében. Szijjártó Péter megjegyezte, mostanra kevesebb mint tíz uniós tagország tartja fenn nagykövetségét Ukrajnában. „Tehát akik oly hangosan szoktak érvelni amellett, hogy Ukrajna barátai, ők egyre inkább és egyre gyorsabban elhagyták Ukrajna területét és nem tartották fenn a nagyköveti képviseletüket” – fogalmazott a tárcavezető. (MTI)

2022.03.13. 17.24
Légibomba maradványaira bukkantak a Zágrábban lezuhant drónon

A szovjet gyártmányú repülőgépeken használt légibomba maradványait találták meg annak a drónnak a roncsai között, amely lezuhant Zágrábban – közölte Mario Banozic védelmi miniszter vasárnap.

A tárcavezető kiemelte: robbanószerkezet nyomaira, légibomba darabjaira bukkantak annak a csütörtök este lezuhant pilóta nélküli repülőgépnek a roncsai között, amelyet a becsapódás helyszínén, háromméteres kráterből emeltek ki. Banozic szerint nem felderítő repülőgépről van szó.

„Az elemzés után meg tudjuk mondani, mi volt a küldetése. A bombát repülőgépeken használják” – mondta a miniszter. Hozzátette: a repülőszerkezet szovjet gyártmányú, de még mindig kérdéses, orosz vagy ukrán oldalról érkezett-e. Jelezte: a becsapódás helyszíne jelenleg biztonságos, a roncsokat eltakarították. Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette: a bomba felrobbant, de még nem tudják mikor, a becsapódás előtt vagy utána.

Találtak egy sérült feketedobozt is, amelyből várhatóan kinyerhetik a repülési adatokat. „Ezt összehasonlítjuk azokkal a vizsgálatokkal, amelyet közösen végzünk a NATO-tagállamokkal és a radarképek alapján rekonstruálhatjuk, pontosan honnét érkezett a drón” – húzta alá Banozic.

A pilóta nélküli repülőgép csütörtökön este 23 óra után néhány perccel, egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a Jarun tó térségében. A területet még az éjjel lezárták. Az eset kapcsán személyi sérülés nem történt, károk a környéken parkoló gépkocsikban keletkeztek. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében. A szövetségesek szorosan együttműködnek a vizsgálatok során – írja az MTI.

2022.03.13. 11.34
Így fest jelenleg a háborús felek veszteséglistája

A BBC News újra lastromba vette, saját hivatalos közlésük szerint milyen veszteségeket okoztak egymásnak a háborús felek az orosz offenzíva kezdete óta.

Az orosz védelmi minisztérium szerint csapatai eddig

3687 ukrán katonai létesítményt
99 repülőgépet
1194 tankot és páncélozott harci járművet
443 tüzérségi ágyút
semmisítettek meg.

Eközben az ukrán hadsereg azt állítja, hogy a harcok kezdetétől

több mint 12 ezer orosz katonát
374 tankot
1226 páncélozott harci gépet
140 tüzérségi rendszert
semlegesített.

Miként azt a BBC is megjegyzi: külső felek által a fenti adatok hitelességét képtelenség ellenőrizni. (hirado.hu)

2022.03.13. 11.32
Lakóházakat ért légitámadás Csernyihivben

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat jelentése szerint orosz légitámadás következtében lakhatatlanná vált egy többemeletes lakóház az észak-ukrajnai Csernyihivben. A bombázásban egy ember életét vesztette, többen megsérültek, hét lakót pedig sikerült kimenekíteni az épületből. (hirado.hu)

2022.03.13. 11.29
Az ukrajnai háború elől szombaton 3730 ember, köztük 1247 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vasárnap a police.hu oldalon.

A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 135 ember, köztük 80 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá. Emlékeztettek: a BRFK és a Készenléti Rendőrség munkatársai a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.

Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival. (MTI)

2022.03.12. 21.53
Videón, ahogy orosz tankok panelházakat lőnek

Egyre intenzívebb harcok dúlnak Kijev környékén. Több települést már porig romboltak. A közművek nem működnek sok városban. Mariupolban ennivaló is alig maradt. Bár hivatalos adatot nem hoztak nyilvánosságra, az ukrán elnök szerint évtizedek óta nem volt ekkora vesztesége az orosz hadseregnek. Putyin állítólag tisztogatásba kezdett a KGB egyik utódszervezeténél, mert a háború előtt nem mérték fel jól az ukrán helyzetet.

Az RTL Híradó összeállítása:

 

2022.03.12. 17.05
A héten 3077 embernek segített Magyarország hazajutni hét országba

Ezen a héten is maximális fordulatszámon pörgött a munka annak érdekében, hogy valamennyi Magyarországra menekült külföldi állampolgár mielőbb visszajusson hazájába, a héten 3077 embernek segített Magyarország hazajutni hét országba – jelezte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a közösségi oldalán.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a legnagyobb számban most is az indiai állampolgárok utaztak Magyarországon keresztül, az elmúlt napokban 2067-en repültek el a mentesítő járatokkal. Jó hírnek nevezte, az indiaiak evakuációs akciója lezárult és összesen 5615 ember kihozatalát követően a folyamatokat felügyelő miniszter, Hardeep Szingh Puri is visszarepülhetett Újdelhibe. (MTI)

2022.03.12. 16.44
Macron és Scholz tűzszünetre szólította fel Oroszországot

Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök azonnali tűzszünetre szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, miután több mint egy órán át egyeztettek telefonon – számolt be a BBC online hírfolyama szombaton.

„A beszélgetésre az ukrajnai háború befejezésére irányuló nemzetközi erőfeszítések részeként került sor” – közölte Steffen Hebestreit, a kancellár szóvivője a Twitteren. Megjegyezte: Macron és Scholz megállapodott abban, hogy nem árulnak el többet a megbeszélések részleteiről. Scholz kancellár korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett a háborús helyzetről – tette hozzá a szóvivő.

Közben a Kreml bejelentette, hogy Putyin elnök elítéli az általa „a nemzetközi emberi jogok kirívó megsértésének” nevezett ukrajnai túlkapásokat, amelyeket azonban nem részleteztek a közleményben. (hirado.hu)

2022.03.12. 16.40
Az orosz csapatok bevették Mariupol külterületét

Az ukrán hadsereg nemrég közölte, hogy az orosz csapatok elfoglalták Mariupol keleti külterületét – írta a Sky News.

A stratégiai jelentőségű délnyugati kikötővárost már több mint egy hete ostromolják az orosz erők, a városban pár nappal ezelőtt megszűnt az áram- és a vízellátás is, illetve nincs fűtés sem. Mariupolból eddig többször is megkísérelték a civil lakosság kimenekítését, de az rendre meghiúsult, ami miatt Oroszország és Ukrajna egymást okolja. (hirado.hu)

2022.03.12. 16.23
Az oroszok katonai célpontnak tartják az Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat

Oroszország legitim katonai célpontnak tekinti azokat a fegyverszállítmányokat, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei küldenek Ukrajnába – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Rjabkov szerint ezt az amerikai fél számára is világossá tették – írta a Fox News.

Rjabkov arról is beszélt, hogy a nyugati szankciók példátlan kísérletnek minősülnek arra, hogy az orosz gazdaság különböző ágazatait teljesen befagyasszák, Oroszország azonban kimérten fog cselekedni, úgy, hogy ne ártson saját magának. (hirado.hu)

2022.03.12. 11.50
Több kárpátaljai településen is légriadó volt

Több ukrán városban megszólaltak a légvédelmi szirénák kora reggel, miután egész éjszaka tartottak az orosz támadások. A beszámolók szerint légiriadó volt Kijevben, a nyugati Lvivben, Odesszában, Harkivban és Szumiban is. Ma hajnalban több kárpátaljai településen is megszólaltak a légvédelmi szirénák. A Zakarpattya.net hírportál értesülései szerint Ungvár egyes kerületeiben és néhány városban hallatszott a riasztás, más helyeken a jelzőkészülékek némák maradtak. A regionális vezetés felszólította a lakosokat, hogy vonuljanak az óvóhelyekre – hangzott el az M1 Híradójába.

Tizenhetedik napja tart Ukrajnában a háború, ma hajnalban pedig már a legtöbb megyében megszólaltak a légi szirénák is. Kárpátalja települései sem voltak ez alól kivételek. A vészhelyzet több órán át volt érvényben, míg végül 7 óra környékén lefújták azt – fogalmazott K. Debreceni Mihály, a közmédia ungvári tudósítója. A lakosságot arra kérik ilyenkor, hogy zárja el a gázt, ne tartózkodjon az ablaknál, és menjen óvóhelyre – tette hozzá a tudósító. (hirado.hu)

2022.03.12. 9.07
BRFK: mintegy négyezer menekültet fogadtak pénteken a fővárosi pályaudvarokon

Az ukrajnai háború elől pénteken 3936 ember, köztük 1170 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szombaton a police.hu oldalon.

Azt írták, hogy a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 51 ember, köztük 30 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá. Emlékeztettek: a BRFK és a Készenléti Rendőrség munkatársai a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.

Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival. (MTI)

2022.03.11. 22.04
A kamionsávot használhatják az ukrán menekültek autói Hegyeshalomnál

A gépjárművel érkező ukrán menekültek az Ausztriába való átlépéshez a kamionok számára fenntartott sávot használhatják Hegyeshalomnál – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu oldalon. Azt írták: az Ukrajnából, a háború viszontagságai elől menekülők biztonságos közlekedése érdekében hozták ezt a döntést. A kamionok, tehergépjárművek a határátlépésre a személygépkocsik áthaladósávját vehetik igénybe. (MTI)

2022.03.11. 19.24
Közelebb ért a háború Kárpátaljához

Újabb városokat támadtak meg az orosz csapatok Ukrajnában. Három olyan városra hullottak bombák, amikre az invázió kezdete óta eddig még nem. Kettő ezek közül Ukrajna nyugati részében van. Az RTL Híradó összeállítása:

 

2022.03.11. 14.39
Az Ukrajnának biztosított fegyverek európai finanszírozásának megduplázását javasolta pénteken Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóján Versailles-ban.

Borrell a sajtó képviselőinek elmondta: „javaslatot tett az 500 millió eurós, fegyverbeszerzést támogató uniós hozzájárulás megduplázására az ukrán hadsereg számára az orosz invázióval szemben”. „Biztos vagyok benne, hogy a tagállami vezetők támogatni fogják” – mondta a külügyi főképviselő a találkozó második napi tanácskozása előtt. A finanszírozást az Európai Unió az Európai Békekeretből biztosítja.

Az egy évvel ezelőtt létrehozott 5,6 milliárd eurós összegű, költségvetésen kívüli eszköz célja, hogy az EU fokozottan képes legyen a konfliktusok megelőzésére, a béke megteremtésére és a nemzetközi biztonság megerősítésére azáltal, hogy lehetővé teszi a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében végrehajtott, katonai vagy védelmi vonatkozású operatív intézkedések finanszírozását.
A finanszírozás felhasználásáról egyhangúlag döntenek a tagállamok, de azon kormányoknak, amelyek nem kívánnak háborús országnak fegyvereket szállítani, lehetőségük van „konstruktív tartózkodásra” annak érdekében, hogy ne blokkolják a döntést.

A Külügyek Tanácsa február végén már elfogadott egy 500 millió eurós összegű támogatási csomagot az ukrán fegyveres erők képességeinek és ellenálló képességének a megerősítéséhez Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megvédése, valamint a polgári lakosság védelme érdekében. Ezt az összeget javasolja most Brüsszel egymilliárd euróra emelni.

A támogatás révén különböző felszereléseket és készleteket, többek között – az eddigi legelső alkalommal – halált okozó fegyvereket és felszereléseket finanszíroznak majd az ukrán fegyveres erők számára. Ukrajna konkrétan olyan felszereléseket kért, mint például légvédelmi rendszerek, páncéltörő rakéták, amelyekkel sikeresen megfékezhető az orosz harckocsik előretörése Ukrajnában, valamint csökkenthető az orosz erőfölény az ukrán légtérben. Az eszközöket összehangolt módon Lengyelországba szállítják, amely az ukrán kormánynak nyújtandó katonai segítség központja lett. Innen indulnak a szállítmányok Ukrajna felé.

A 27 tagállam viszont megosztott Ukrajna európai uniós csatlakozását illetően. A találkozó zárónyilatkozatában az szerepel, hogy „Ukrajna európai családunkhoz tartozik”, de az esetleges integrációt még távlati perspektívában sem említi meg a dokumentum.
„Késedelem nélkül tovább fogjuk erősíteni a közöttünk lévő kötelékeket és el fogjuk mélyíteni a partnerségünket, így támogatva Ukrajnát előrehaladásában az európai úton. Ukrajna európai családunkhoz tartozik” – írták a tagállami vezetők a tanácskozás első napjának nyilatkozatában.

Az Ukrajna uniós csatlakozását támogató országok közül Szlovénia miniszterelnöke, Janez Jansa nyilvánosan is hangot adott csalódottságának. „(A tagállami vezetők) jelentős többsége olyan erős politikai üzenetért emelt szót, amely szavatolja az uniós csatlakozást, de természetesen nem holnap” – mondta a szlovén kormányfő. Ukrajna a társulási megállapodást már 2014-ben megkötötte az EU-val. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint ezt a megállapodást kell megerősíteni. „A kapcsolatok szorosabbra fűzésén fogunk dolgozni, például politikai téren” – fogalmazott a brüsszeli politikus.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország által indított háború kitörése után, február 28-án írta alá Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, s videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
A tagállami vezetők tárgyaltak az Oroszország elleni újabb szankciókról is. A balti államok és Lengyelország embargót szorgalmaztak az orosz gázszállításokra, amelyektől Németország, Olaszország és Magyarország elzárkózott.

Az állam- és kormányfők azonban megvizsgálták az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint az EU már az év vége előtt kétharmaddal csökkentheti az orosz gáz iránti keresletét. Az uniós bizottság nem orosz beszállítóktól szerezné be a földgázt, egyúttal növelné a biometán, a megújuló hidrogén, valamint a cseppfolyósított gáz importját. Ezzel egyidejűleg csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok háztartási felhasználását is. Továbbá előmozdítaná az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a villamosítás növelését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra is javaslatot tett, hogy az Európai Unió kötelezze el magát: 2027-re teljesen leválik az orosz fosszilis energiákról, de ebben sem született egyetértés a tagállamok között. (MTI)

2022.03.11. 10.02
Középkori állapotok uralkodnak Mariupolban 

Az orosz erők fokozták Mariupol bombázását, több százezer ember rekedt csapdában, ahol gyógyszer-, élelmiszer- és vízhiány van, és a Vöröskereszt jelentése szerint már egymásra támadnak az emberek az éhségtől. A város alpolgármestere szerint annyira sok a halott, hogy van, akit azonosítatlanul kell eltemetni, de kimenekíteni csütörtökön senkit nem sikerült a kikötővárosból, aminek több része is orosz kézre került az oroszok szerint. (Telex.hu)

A Guardian friss videója szerint középkori állapotok uralkodnak itt:

2022.03.11. 9.56
Orbán Viktor: Magyarország energiaellátását biztosítottuk

A legfontosabb ügyet számunkra kedvező módon rendeztük el: nem lesznek szankciók, amelyek kiterjednének az olaj és a gáz területére, vagyis Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők versailles-i csúcstalálkozója után feltöltött Facebook-videójában, péntek hajnalban.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az ukrán-orosz háború helyzete “több mint drámai”. “Meghallgattuk a Putyinnal tárgyaló francia elnököt és a német kancellárt. Nem zárható ki, hogy az összecsapások el fognak húzódni. Úgy döntöttünk, hogy Európa is bekapcsolódik a tűzszüneti tárgyalásokba” – mondta Orbán Viktor. (MTI) Bővebben itt.

2022.03.11. 9.11
Magyarország tízezer vérvételi zsákot küld Ukrajnába – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán.

A miniszter azt írta: látva mindazt, ami Ukrajnában történik, nem kérdés, hogy ilyenkor a legfontosabb nem lehet más, mint az emberi élet védelme, ezért az Országos Vérellátó Szolgálattal soron kívül tesznek eleget az ukránok segítségkérésének és tízezer vérvételhez szükséges zsákot küldenek az országba.

„A kormány döntése értelmében segélyszállítmányt küldünk a magyar kapacitásokból, amely adomány órákon belül a határon lesz, hogy az illetékesek tovább vigyék oda, ahol arra a legnagyobb szükség van” – olvasható a bejegyzésben, amely szerint a tízezer vérvételi zsák, akár harmincezer sebesült ellátására is elég lehet. Szijjártó Péter közölte, a jelentések szerint a háború rendkívüli mértékben megnövelte a véradási hajlandóságot Ukrajnában, de a levett vér tárolásához és hasznosításához speciális vérzsákokra van szükség, amiből jelenleg komoly hiány van.

„Borzalmas és szívszorító mindaz, amin az embereknek keresztül kell menniük Ukrajnában, immáron tizenhat napja. Mi, ahol csak tudunk, segítünk, hiszen több mint 200 ezer menekültet fogadtunk a határainkon, amivel párhuzamosan jelenleg is zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyakciója” – fogalmazott a miniszter. A segélyszállítmányt Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete és Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára közösen indította útnak péntek reggel. (MTI)

2022.03.10. 23.37
Brit külügyminiszter: még tovább kell erősíteni a Moszkva elleni szankciókat

A nemzetközi közösség „hatalmas horderejű intézkedéseket hozott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni invázió miatt”, de az eddig megtett lépések sem elégségesek, tovább kell fokozni a Moszkvára gyakorolt nyomást – mondta csütörtökön Liz Truss brit külügyminiszter.

Truss, aki az Atlantic Council nevű washingtoni elemzőműhely és tanácskozó fórum hallgatósága előtt szólalt fel, a londoni külügyminisztérium által ismertetett beszédében kijelentette: további szankciókkal el kell érni Oroszország teljes kizárását a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, be kell fagyasztani minden orosz banki vagyoneszközt, és még több országot kell arra biztatni, hogy csatlakozzon ehhez az erőfeszítéshez.

A brit külügyminiszter szerint London olyan helyzetet akar teremteni, amelyben Oroszország nem férhet hozzá pénzeszközeihez, nem tudja elvégezni fizetési tranzakcióinak elszámolását, nem tudja fenntartani kereskedelmi forgalmát, hajói nem tudnak kikötni és repülőgépei nem tudnak leszállni. Elmondta: a brit kormány az ország történetének eddig legkeményebb szankciós intézkedéscsomagját léptette érvénybe Moszkvával szemben, kétszáznál több személyt és vállalatot sújtott büntetőintézkedésekkel, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Truss hozzátette: a brit szankciók 300 milliárd font (több mint 135 ezer milliárd forint) értékű orosz banki vagyoneszközt érintenek, többet, mint bármely más ország szankciói. (MTI) Bővebben itt.

2022.03.10. 20.52
Uniós tisztségviselők: az EU a elítéli a mariupoli gyermekkórház elleni támadást

Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli az orosz fegyveres erőknek a mariupoli gyermekkórház ellen elkövetett támadását – hangsúlyozta csütörtöki közös sajtóközleményében Josep Borrell, kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő és Janez Lenarcic, válságkezelésért felelős uniós biztos.

„Elborzadva látjuk, hogy az orosz fegyveres erők egyre több atrocitást követnek el, és a legvédtelenebb és legkiszolgáltatottabb embereket veszik célba. A megszálló erők magatartása szégyenletes, elítélendő és teljesen elfogadhatatlan. Ezért a szörnyű bűncselekményért felelősségre fogják vonni az elkövetőket” – írta sajtóközleményében a két uniós tisztségviselő.

Szerda este Kijev, egy mariupoli gyermekkórház elleni bombatámadással vádolta meg a térséget ostromló orosz erőket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, ukrán kollégájával Dmitro Kulebával folytatott csütörtöki megbeszélése után, azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy ezek az állítások hamisak. Lavrov szerint a szóban forgó épületben már nem tartózkodtak egészségügyi dolgozók és szülőanyák, hanem valójában az azoviak néven ismert ukrán ultranacionalista zászlóalj fegyveresei táboroztak ott.

Sajtóközleményében Borrell és Lenarcic elítélte Mariupol és más ukrán települések orosz bombázást is. Mint hangoztatták, a nemzetközi humanitárius jog e súlyos megsértésének azonnal véget kell vetni. Emellett ismételten felszólították Oroszországot, hogy tegyen eleget a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeinek, hagyja abba a katonai műveletet, tartsa tiszteletben a humanitárius folyosókat és tegye lehetővé a polgári lakosság evakuálását Ukrajna más részeiben. „Oroszország teljes felelősséget visel ezért a katonai agresszióért, valamint az általa okozott pusztításért és emberveszteségért” – húzták alá közleményében a két uniós tisztségviselő. (MTI)

2022.03.10. 19.56
Hárman – köztük egy hat éves gyerek – halt meg, és 17-en sebesültek meg a mariupoli szülészeti és gyermekklinikát szerdán ért támadásban.

Az RTL Híradó összeállítása:

 

2022.03.10. 19.09
Magyarország földgáz- és villamosenergia-ellátása zavartalan

Magyarország földgáz- és villamosenergia-ellátása zavartalan, a határkeresztező vezetékeken továbbra is rendben zajlik a gázforgalmazás, az ország földgáztartalékai megfelelőek Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese szerint.

A hivatal csütörtöki közleménye szerint az elnökhelyettes egy budapesti, a hidrogéniparral foglalkozó konferencián beszélt erről csütörtökön, ahol elmondta: a magyarországi tárolókban 1,4 milliárd köbméter földgáz van, ami 22 százalékos töltöttséget jelent.
A MEKH nevében együttérzését fejezte ki az Ukrajnában zajló háború és annak tragikus következményei miatt. Ságvári Pál elmondta, hogy a hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri az Ukrajnában zajló konfliktus fejleményeit, különös tekintettel az energetikai és egyéb közmű-szolgáltatásokban bekövetkező zavarokra. Hangsúlyozta, hogy a magyar-ukrán határkeresztező földgázvezetéken rendben zajlik a gázforgalmazás, a vezetéken február 1-je óta garantált exportkapacitások állnak rendelkezésre, és a forgalmazás jellemzően Ukrajna irányába történik – írták.

A MEKH elnökhelyettese elismeréssel szólt arról, hogy az utóbbi két hétben az ukrán villamosenergia-rendszer – külső kapcsolatok nélkül – úgynevezett szigetüzemmódban működött. A MEKH, valamint a hazai rendszerirányító MAVIR Zrt. az európai partnereikkel együtt folyamatosan keresik a megfelelő megoldásokat ahhoz, hogy Ukrajna áramellátását lehetőségeik szerint támogathassák – áll a közleményben. (MTI)

2022.03.10. 13.56
Orbán Viktor a rendkívüli EU-csúcsra utazik; az olajra és a gázra kivetendő szankciók ellen lép fel

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délután Franciaországba utazik; az uniós állam- és kormányfők Versailles-ban fognak összeülni, hogy nem hivatalos találkozó keretében megbeszélést folytassanak az ukrajnai háborúról valamint annak következményeiről – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A sajtófőnök emlékeztetett: Orbán Viktor már a rendkívüli uniós csúcsot előkészítő nemzetközi tárgyalásain is azt az álláspontot képviselte, hogy a háború miatt kivetett szankciók gazdasági következményei súlyosak, de ha a szankciók kiterjednének az orosz olaj- és gázbehozatalra, akkor ezek a következmények sokkal súlyosabbak lennének. A miniszterelnök világossá tette, hogy Magyarország nem tudja követni az Egyesült Államok példáját, amely a héten kivetette a szankciókat ezekre a termékekre.

„Ez Magyarország számára elviselhetetlen terhet jelentene, ezért nem lehet szó arról, hogy mi csatlakozzunk ezekhez a szankciókhoz, továbbra is szükségünk van a gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik” – fogalmazott a kormányfő. Hasonló, az orosz energiahordozókra kivetendő szankciókat ellenző álláspontot foglalt el az elmúlt héten több más uniós tagállam vezetője, valamint gazdasági érdekképviseletek is. (MTI)

2022.03.10. 12.13
Visszafordult a Mariupolba tartó humanitárius konvoj

A Mariupolba tartó humanitárius konvoj a harcok miatt visszafordulni kényszerült – közölte Mihajlo Fedorovra, Ukrajna miniszterelnök-helyettesére hivatkozva a Sky News.

Mint arról néhány perccel ezelőtt beszámoltunk, Mariupol városi tanácsa arról adott ki tájékoztatást, hogy a délkeleti kikötővárost légicsapásokkal támadják az orosz erők. (hirado.hu)

2022.03.10. 12.00
Eredménytelenül zárult az orosz és az ukrán külügyminiszter találkozója

Az orosz és az ukrán külügyminiszter, Szergej Lavrov és Dmitro Kuleba csütörtöki, törökországi találkozója nem hozott érdemi előrelépést a tűzszünet és a mariupoli humanitárius folyosó kialakítása ügyében – számolt be róla a The Guardian.

A Reuters jelentése szerint az ukrán külügyminiszter a tárgyalást követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy nem történt megegyezés a tűzszünet ügyében, és az orosz külügyminiszter nem vállalt kötelezettséget egy humanitárius folyosó létrehozására Mariupolban, ahol Kuleba szerint a legnehezebb a helyzet. Hozzátette, hogy a találkozó megszervezése nem volt könnyű, de kész ugyanilyen formátumban újra tárgyalóasztalhoz ülni. (hirado.hu)

2022.03.10. 10.56
Ukrajna több városban is tűzszünetre vár, csütörtökön hét humanitárius folyosót nyithat meg

A CNN értesülései szerint Ukrajna csütörtökön hét humanitárius folyosót nyithat meg a civil lakosság számára, hogy az elhagyhassa az orosz csapatok által ostromlott városokat – közölte az ukrán miniszter miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk. Az ország jelenleg tűzszünet kihirdetésére vár, hogy megkezdhesse az evakuációt.

A hét új humanitárius folyosó közül egy Mariupolból nyílna Zaporizzsja felé, Szumi megyéből pedig három menekültekből álló oszlopot indítanának el: egyet a mintegy 160 kilométerre lévő, Ukrajna középső részén található Poltavába, egyet Trosztyanec és Poltava, egyet pedig Krasznopillja és Poltava között.

Továbbá folyosó nyílna meg a keleti Izjum városától a harkivi régióban fekvő Lozováig, ezen kívül még a Kijevtől északra fekvő járásokból: Bucha, Borodjanka, Irpiny és Hosztomel. (hirado.hu)

2022.03.10. 10.21
Megkezdődött a külügyminiszterek törökországi találkozója

Csütörtök délelőtt Dmitro Kuleba ukrán, majd Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is megérkezett a törökországi Antalyába, hogy megkezdje az ukrán válság február 24-i kirobbanása óta az eddigi legmagasabb szintű orosz-ukrán egyeztetéseket – közölte a Fox News.

Az Orosz Külügyminisztérium Twitter-oldalán megjelentek az első képek is a találkozóról. (hirado.hu)

???? In #Antalya, Russian Foreign Minister Sergey #Lavrov held a meeting with Turkish Foreign Minister @MevlutCavusoglu.#RussiaTurkey pic.twitter.com/dDG4TYTYGU

— MFA Russia ?? (@mfa_russia) March 10, 2022

2022.03.10. 10.17
A repüléstilalmi zóna bevezetése közelebb hozná a háború végét a kijevi lengyel nagykövet szerint

Bartosz Cichocki, Lengyelország kijevi nagykövete a TVN24 kijevi tévécsatornának nyilatkozva jelentette ki, hogy a repüléstilalmi zóna bevezetése Ukrajna felett életeket mentene meg és elősegítené a konfliktus mielőbbi lezárását – írja a Sky News.

A brit hírportál emlékeztet: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte arra a NATO-t, hogy vezessen be repüléstilalmi zónát az ukrán légtérben. A nyugati vezetők többsége eddig elutasította a kérelmet, mivel ez azt jelentené, hogy a vadászgépek közvetlen konfliktusban állnának az orosz repülőgépekkel, ami közvetlen háborúhoz vezetne a NATO és Oroszország között.

A hét elején az Egyesült Államok elutasította Lengyelország meglepetésszerű ajánlatát, hogy orosz gyártmányú MiG-29-eseket a németországi Ramstein amerikai támaszpontjáról, ukrán pilóták irányításával az ukrajnai harcokba bocsássanak. (hirado.hu)