Ma van a posta világnapja

posta A "vörös postakocsi" rekonstruált mása Óbudán, a Krúdy-ház előtt. Fotó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum

1874. október 9-én alapították az Általános Postaegyesületet, melyet később Egyetemes Postaegyesületnek neveztek.

Erre az eseményre emlékezünk a postai világnappal, a postás dolgozók nemzetközi ünnepével. A 22 alapító ország között volt Magyarország is. Az egyesület célja, hogy összehangolja a nemzetközi postaszolgálat tevékenységét és továbbfejlessze a szolgáltatásokat. Az egyesület 1948-tól az ENSZ szakosított intézménye, jelenleg több mint 160 ország a tagja – írja a Jeles Napok.

Hazánk postatörténete a honfoglalástól 2018-ig

Magyarországon is fontos állomásai voltak a posta, az üzenetküldés fejlődésének. A honfoglaláskor a magyarok ősei jól működő hírtovábbító rendszert hoztak magukkal a Kárpát-medencébe. A honfoglalástól a 16. századig Magyarországon a törzsfők és nemzetségfők üzeneteit futókövetek (cursores) vitték szét, a kisebb közösségek hírtovábbító eszköze pedig a lármafa, a jelzőtűz és a füst volt. Az írásbeliség terjedésével a hírközlés módjai is bővültek.

Károly Róbert uralkodása idején az utak mentén lóváltóállomásokat létesítettek, a futárok lóval és élelemmel való ellátását a községek és a városok feladatává tették. Hunyadi Mátyás uralkodása idején megjelent a gyors haladást lehetővé tevő kocsi, és 1459-ben a király kocsiposta-hálózatot is létesített, és ezzel lehetővé vált, hogy a fegyveres postalegény által kísért futár éjjel-nappal haladva gyorsabban teljesítse feladatát.

A futárszolgálat azonban csak királyi, állami célokat szolgált, emellett a megerősödő keresztény egyház koldulóbarátok és szerzetesek révén kiépítette saját hírszolgálatát, a vármegyék és a városok saját lovas futárokat tartottak, a főurak magánfutárokkal küldték üzeneteiket. Nagy Lajos király uralkodása idején meghonosodtak a céhposták, melyek a maguké mellett a magánemberek leveleit is továbbították.

A 16. századtól a három részre szakadt országban különböző postaszolgálatok alakultak ki. A törvényi szabályozások is eltérő módon alakultak. Később szabadságharca idején II. Rákóczi Ferenc a postaszolgálatot több rendelettel is szabályozta; a posta személyzete és nyelve magyar volt, és azonos elvek alapján működött Magyarországon és Erdélyben. Hálózata, szervezettsége és megbízhatósága messze felülmúlt minden addigi magyarországi postaszervezetet, hiszen hadiposta is volt és elsősorban a katonai szükségletekhez igazodott.

A Rákóczi-szabadságharc leverése után a III. Károly elrendelte, hogy a magyar postát az osztrák posta szabályai szerint kell igazgatni, majd 1723-ban törvényt hoztak a levéltitok védelméről is. Mária Terézia 1748-as postatörvénye felállította a levélszedő helyeket, és bevezette kocsipostát, a delizsánszot. Korábban a postamesterek az utasoknak lovat vagy kocsit biztosítottak, és az ebből származó bevétel a postamester jövedelme volt, ezzel szemben a delizsánszok menetrend szerint, meghatározott útvonalakon közlekedő kocsik voltak.

A 18. század második felében vált rendszeressé a hírlapszállítás, az ajánlott, a pénzes és a tértivevényes levél. A szabadságharc bukása után a magyar posta újra Habsburg fennhatóság alá került, postatisztviselő csak császárhű személy lehetett. A kiegyezés után a posta a közös egyetértéssel intézendő ügyek közé került. A kiegyezési törvény kimondta, hogy a két állam postája külön, de egységes elvek szerint irányítandó, belső ügyeiben mindkét fél önállóan dönthet.

A Magyar Királyi Posta a trianoni békekötés után elveszítette a zágrábi, a pozsonyi, a kassai, a nagyváradi, a kolozsvári és a temesvári postaigazgatóságot, illetve egyes részeit, eszköz- és pénzállománya nagy részét. A nagy nehézségekkel járó helyreállítási munkák után a húszas évek közepére sikerült újjászervezni a postaszolgálatot, korszerűsítették a kezelést, a készpénzforgalmat, nagyarányú gépesítésbe kezdtek.

A leglátványosabban a műsorszóró- és a távbeszélő-szolgálat fejlődött. 1957-ben megindult a Magyar Televízió adása, a technikai háttér biztosítása – a rádió műsorszórás mellett – a posta feladata volt. 1967-ben kezdődött meg a crossbar rendszerű telefonközpontok üzembe állítása. Az 1970-es évek végén bevezették az időosztásos multiplex-rendszert, és ekkor adták át az első konténeres távbeszélőközpontokat is. 1951-től a hírlapterjesztést is a posta látta el kizárólagos joggal, a levél- és csomagküldemények átfutási ideje felgyorsult. 1964-ben bevezették a bérházi csoportos levélszekrény használatát, 1971-től pedig a külterületi levélszekrényes kézbesítést. 1973-ban elrendelték az irányítószámok használatát, ami 1978-ra lehetővé tette az automata levélfeldolgozás bevezetését.

A rendszerváltozáskor, 1990-ben a posta három nagy szolgáltatási ága szétvált, három önálló vállalattá alakult, és létrejött a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat. A hagyományos postai szolgáltatásokhoz visszatérő Magyar Posta Vállalat a hálózat észszerűsítésével, technológiai korszerűsítésekkel, új szolgáltatásokkal igyekezett reagálni a megváltozott helyzetre. 2004-ben a szállítási-feldolgozási rendszer korszerűsítésére létrejött az Országos Logisztikai Központ, ami azt is jelentette, hogy megszűnt a vasúti szállítás, a postai küldeményeket azóta csak közúton szállítják. 1994-től részvénytársaságként, 2006-tól zártkörűen működő részvénytársaságként működik a magyar postaszolgálat. 2013-tól az Európai Unió szabályai szerint az egységes piac létrehozása érdekében Magyarországon is liberalizálták a postai szolgáltatásokat. Jelenleg a Magyar Posta Zrt. állami tulajdonban lévő vállalat, amely Magyarország postaforgalmát bonyolítja le.

Forrás: Wikipédia

Szóljon hozzá!

 

Please log in to vote

You need to log in to vote. If you already had an account, you may log in here

Alternatively, if you do not have an account yet you can create one here.