Újkígyóson is megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról

Fotó: Körös Hírcentrum

Az ünnepséget a Tengelic Énekegyüttes nyitotta, majd Szebellédi Zoltán, Újkígyós polgármestere ünnepi köszöntő beszédét hallgathatták meg az érdeklődők. A polgármester úr köszöntötte Herczeg Tamás országgyűlési képviselőt, s megköszönte, hogy együtt emlékezhetnek meg dicső hőseink forradalmi tetteire.

„Minden közösség életében fontos találkozási pont egy-egy ünnep, kiváltképp nemzeti ünnepeink, hiszen fontos a közös nemzeti emlékezet” – kezdte meg beszédét Szebellédi Zoltán.

„Nem mindegy, hogy egy nemzet történelmi eseményei megmaradnak-e, illetve hogyan maradnak meg a későbbi generációk tudatában. Tudták ezt a kommunizmus idején, tudjuk ezt mi is idehaza, és tudják ezt a bennünket körülvevő világban is. Nem véletlen, hogy a kommunizmus legsötétebb időszakában a közösségeket és a keresztény alapokon nyugvó valódi nemzettudatot támadták a leginkább. A napokban jártam Kárpátalján, a Beregszászi magyar konzulátuson találkoztam Szilágyi Mátyás főkonzul úrral, aki elmondta, hogy Ukrajnában, március 15-ét ukrán nemzeti ünnepé, munkaszüneti nappá nyilvánították. Vajon véletlen, hogy ennek alkalmából, ezen a napon a jelenlegi elnök az államfő választási kampány részeként a Huszt melletti Vörös Mező Emlékparkba látogatott? Az esemény az úgynevezett Kárpát-Ukrán köztársaság, Csehszlovákia 1939-es szétesését követően, a Kárpátalja megszerzésére irányuló Ukrán kísérlet keretében létrejött, kérészéletű, semmiféle legitimitással nem rendelkező, egyedül az ukránok által elismert állam és Magyarország csapatai között úgynevezett egyenlőtlen csatát hívott dicsőíteni.”

Egyébként – folytatta beszédében -, Huszt mellett volt a Kárpátaljai hadműveletek legjelentősebb fegyveres ütközete, melynek keretében március 16-án a Magyar Honvédség megfutamította a helyi magyar lakosságot terrorizáló ukrán soviniszták legnagyobb fegyveres erejét.

Ezután Fekete Pál – Csak a szél sír felettük című könyvéből idézett: „A magyar nemzet mióta él, mindig békességre törekedett szomszédjaival, ennek ellenére történelmünk szabadságharcok sorozata. Világhatalmak mérkőztek meg fölöttünk a mindenre képes hatalomért, földi javak birtoklásáért.”

„Így volt ez 1948-49-ben is, emberi, nemzeti kötelességünk a hiteles történelmi emlékezet, egyrészt azokért az emberekért, akik a nemzet és benne minden egyes ember szabadságáért küzdöttek, esetleg áldozták az életüket. De önmagunkért és a nemzet jövőjéért is emlékeznünk kell, hogy megtanuljuk, hogy nem futamodhatunk meg a nehézségek elől. Gyermekeink, unokáink érdekében, a magyar jövő érdekében áldozatokat is kell hoznunk” – zárta gondolatait Szebellédi Zoltán.

A beszédet követően a Széchenyi István Általános Iskola 8.b osztályos tanulóinak előadását nézhették meg a programon résztvevők, melyben felidézték a 171 éve történt eseményeket, Mikszáth Kálmán: A selyemkokárda című novellája alapján.

Herczeg Tamás / Fotó: Körös Hírcentrum

„A múlt a jövendőnek tükre” – mondotta Kossuth Lajos abban a márciusi hónapban, amely minden évben újjászületik a szívünkben. – Ezekkel a szavakkal köszöntötte a résztvevőket Herczeg Tamás országgyűlési képviselő az előadást követően.

„Ha feltesszük a kérdést, hogy melyik a magyarság legnagyobb ünnepe, a nagy többség határon innen és határon túl, gondolkodás nélkül vágja rá, hogy március 15-e. Ezt az ünnepet minden magyar ember, vidéki és fővárosi; tanár és gazdálkodó; istenfélő és ateista, mind magáénak vallja. 1848-49 sok ezer hősének nevét nem ismerjük, de tudnunk kell, hogy a szabadságot nem egy arctalan tömeg vívta ki. A szabadságot az alkotni képes, a közös célokért tenni tudó és tenni akaró egyének teremtették meg. A polgári forradalom lehetőségét az emberek összefogása vívta ki. Akaratukat összekovácsolta, erejüket megsokszorozta, hogy tudták, nagy dolgokra képesek ha összefognak. A nemzet összetartozásának tudata 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szellemi és érzelmi erőforrásunk.

Múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő – fogalmazta meg Széchenyi István. Biztosak lehetünk abban, hogy egységesen és meghatározó erővel csak egy nemzet léphet fel. Nemzetté pedig, a közös haza szeretetével válhatunk. Akkor ha mindannyian, akik itt élünk, itt ünnepelünk közösen, szeretjük ezt az országot, ezt a megyét, az otthonunkat, az erdőket, a mezőket és a szántóföldeket. Ebben rejlik a mi erőnk, hazánk, nemzetünk ereje és ebből fakad a hazaszeretetünk. Ha a jelent a múltból fakadó tudással éljük, nem kell félnünk a jövőtől. Erre tanít minket Széchenyi István, és erre tanít minket a forradalom és szabadságharc ünnepe.

1848-ban a forradalom elérte, hogy megalakulhasson a független magyar kormány, hogy saját védelme, pénzügyi függetlensége legyen az országnak és elindulhasson a magyar törvényhozás. Nemzedékek még csak álmodni sem mertek ilyen szabadságról se előtte, se utána, mert mindig egy birodalom, korábban az oszmán, majd az osztrák később a szovjet irányítása alatt éltek. A magyar szabadságot soha nem adták ingyen. A ’48-49-es forradalom és szabadságharc után másfél évszázadot kellett arra várni, hogy valóban független és szabad legyen a nemzet.

Talán emiatt van, hogy mi magyarok érzékenyebbek vagyunk, ha úgy érezzük, szabadságunkat korlátozni akarják bármilyen módon vagy mértékben. Mint 171 éve, most is felemeljük hangunkat a szabadságunk és függetlenségünk megőrzése érdekében. Felemeljük hangunkat, mert ahogy tegnap Rétvári Bence államtitkár fogalmazott egy ünnepségen: Mi egy büszke nemzet vagyunk, nem szeretünk birodalmi alattvalók lenni.

Európa történetében a nemzetek, mindig a szabadságot jelentik, a nemzetek tudták kivívni az emberek szabadságát akkor, amikor a saját függetlenségüket is garantálták. A birodalmak viszont azok, amelyek veszélyeztették az emberek szabadságát, azzal, hogy a nemzetek függetlenségét legyűrték. Nem megalkuvók vagyunk, hanem szabadságszeretők, akik nem tűrik az elnyomást és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést részesítik előnyben. A magyarok nem tűrik, ha birodalmi törekvések akarják a nemzet jogosítványait lopakodva vagy fenyegetve elvonni. Nem engedünk tehát a 48-ból és nem kérünk a 49-ből sem. Nem kérünk a fenyegetésekből és nem kérünk a retorziókból, amelyek megtörni szeretnék az országot – fogalmazott államtitkár úr.

„A mai magyar önrendelkezés alig 30 esztendős, ennyi ideje történt a rendszerváltás. Ma nyilvánvalóan újra ki kell állnunk érte. Ki hitte volna ezt 1990-ben. Újra fel kell lépnünk olyan törekvések ellen, amelyek döntéseink szabadságát, szuverenitásunkat akarják megkérdőjelezni. Most tehát újra meg kell védenünk az országot. A magyar népnek döntenie kell saját szuverenitásáról, saját sorsáról, a gyermekeink jövőjéről. Meg kell védenünk az országot, a határainkat, a magyar családokat, keresztény kultúránkat„ – fogalmazott Herczeg Tamás.

Végül az összefogás, a nemzeti egység fontosságának, a szabadság és a függetlenség szeretetének üzenetével kívánt mindenkinek szép ünnepet.

Képgaléria:

Szóljon hozzá!

 

Please log in to vote

You need to log in to vote. If you already had an account, you may log in here

Alternatively, if you do not have an account yet you can create one here.