Békéscsabán is a Bauhaus alapítását ünneplik

bauhaus Gyarmati Gabriella és Löbl Krisztina. Fotó: Körös Hírcentrum

A napokban új időszaki kiállítás nyílt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlat azt hivatott bemutatni, hogy mai fotóművészek számára mit jelent az éppen 100 éve indult Bauhaus. A kiállításról Löbl Krisztinával, a Bauhaus Contemporary című tárlat kurátorával és Gyarmati Gabriellával, a múzeum művészettörténészével és a kiállítás társkurátorával beszélgettünk a Körös Hírcentrum stúdiójában.

Ahogy mi is beszámoltunk már róla, 2019-ben ünneplik a Bauhaus iskola megalapításának centenáriumát. Ez a XX. század egyik legjelentősebb művészeti forradalma volt. A Munkácsy Mihály Múzeum ezáltal csatlakozik a világszerte folyó megemlékezés-sorozathoz. Löbl Krisztina megosztotta, hogy nagyon érdekes az itt bemutatott anyag. Elsőként a Művészetek Palotájában láthatták az érdeklődők a kiválasztott fotókat. Ezután egy országjáró turnéra indult, külföldi helyszínekkel is vegyítve. Bázelben mutatták be másodszor, az Art Baselen, ami a világ legnagyobb képzőművészeti vásársorozata. Ezután érkezett Békéscsabára.

A címét azért kapta, mert kifejezetten kortárs reflexiókat mutat be. Hirdettek annak idején egy pályázatot, ahova neves vagy még nem befutott magyar fotóművészeket hívtak meg, tizenötöt összesen. Mindegyikük három-három munkája szerepel a kiállítás anyagában. Annyi megkötés volt a pályázatban, hogy lehetőleg ne új képek legyenek. Az volt a feltevés, vagy az elképzelés emögött, hogy a Bauhaus százéves hagyománya a mai magyar alkotók és a fotóművészek között kifejezetten egy élő folyamat. Ezt kívánták bebizonyítani, megjeleníteni. Azokat a képeket küldték be az alkotók, amit ők maguk “bauhausosnak” tartanak.

Gyarmati Gabriella arra a kérdésre, hogy mitől “bauhausos” egy alkotás, azt válaszolta, hogy tulajdonképpen nem egy képen akarták ábrázolni a Bauhaust magát. Egy kép nem ad erre választ. Valójában az volt a cél, hogy azt láttassák, hogy az alapvetően dizájnközpontú stílusirányzat miképpen tud hatni bármilyen művészeti ágra. Most éppen a fotóművészetre. Hogy minden látogató könnyebben megértse a Bauhaus-jelenséget, több, a történetét feldolgozó filmet is vetítenek a kiállításban. Mert ez is egy olyan tárlat, aminél érdemes utánajárni a háttérnek is.

Löbl Krisztina kiemelte, hogy már a pályázat kiírásánál sem kötötték ki, hogy számukra mitől lesz “bauhausos” egy kép. Sejtették, hogy erre ugyanis nem adható egyértelmű válasz. Az alkotók döntötték el, szerintük mi az. Igazuk is lett, legalább három-négyféleképpen reflektáltak a művészek arra, hogy Bauhaus.

Azt is fontos megemlíteni, hogy a Bauhaus iskola megalapításában több magyar művész is részt vett. Moholy-Nagy Lászlót például Walter Gropius, az alapító hívta ki Németországba, hogy legyen egy tanszék vezetője. Ő lett a magyar “bauhausos” művész. Breuer Marcell is részt vett a munkában, több magyar szakemberrel egyetemben. Tehát ez az irányzat nem csak egy nyugati vagy német iskola, hanem egy kifejezetten magyar alkotók által is létrehozott intézmény.

Löbl Krisztina szerint azért érdemes látni ezt a tárlatot, mert kevés olyan lehetőség van, ahol a magyar fotósok különböző generációi egy helyen állíthatnak ki. Most betekinthetnek a látogatók ebbe a világba, egyszerre több művész munkáját ismerhetik meg. Gyarmati Gabriella pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a téma nagyon aktuális. Európa- és világszerte ünneplik a Bauhaust. Jó ehhez az ünnepléshez kapcsolódni.

A Löbl Krisztinával és Gyarmati Gabriellával felvett teljes interjút itt meghallgathatják:


Kövessen minket Facebookon!

Szóljon hozzá!