Több mint, 3 milliárd forintból erősítik meg, többek között a Hármas-Körös Gyomaendrőd valamint Mezőtúr közötti töltéseinek egyes részeit. Az utak építésén felül a Peresi gátőrházat és a hozzá tartozó épületeket újjáépítik. A beruházást követően pedig megnő a védvonal kiépítettsége.

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttműködve 2017-2021 közötti időszakban valósítja meg az „Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Körösökön” elnevezésű beruházást.

Ezzel kapcsolatban a KÖVIZIG igazgatóját, Szabó Jánost kérdeztük, aki elmondta, hogy 1995-től egyre magasabb árhullámok vonultak le a Körösök esetében. Valamint megdőltek az eddig regisztrált legnagyobb vízállás-értékek. A legnagyobb ilyen emelkedés 2006-ban történt a térségben, amikor a Hármas-Körösön több mint 30 centiméterrel emelkedett a vízszint.

A 2013-as Dunai árvizet követően, az ország egész területére új mértékadó árvízszintek kerültek meghatározásra. Ez a Körösöket is érintette, ami 1 – 1,5 méterrel megemelte a mértékadó árvízszintet. Ez azt jelenti, hogy a fővédvonalak szinte sehol nem érik el a megfelelő mértéket. Ezt megelőzően 53%-ban voltak megfelelően kiépítve a töltések, ami most gyakorlatilag lenullázódott, így egy országos program keretén belül, megkezdik a felújításokat.

Elsőként a legkritikusabb szakaszt választották ki, és Európai Uniós pályázatból kezdik meg a felújítást a Gyomaendrőd és Mezőtúr közötti 909 négyzetkilométeres területen. A magasság növelésén kívül a szivárgások elkerülésére is figyelnek, megerősítik az altalajt és szivárgók is telepítésre kerülnek.

A közel 100 éves peresi gátőrházat elbontották és egy újat húznak fel a helyére, valamint a telepen található munkáspihenő és szertárépület is felújításra kerül. A járulékos beruházások keretén belül a bekötőutak is megújulnak 8,2 kilométeren, valamint az új töltéskoronán is kiépítésre kerül egy szilárd burkolatú út. A vízmércéket áthelyezik és a töltéstartozékokat is kicserélik, valamint eszközbeszerzésre is lehetőséget kaptak, amiből teherautókat valamint kompresszort vásárolnak.

A hőmérsékletet, talajvizet és a vízállásokat 100 éve regisztrálják, azóta állnak rendelkezésre az adatok. Bár soknak tűnik, de egy statisztika készítéséhez kevés, azonban ebből is látszódik, hogy a 100 év alatt a vízszintek emelkedése évről évre folyamatos volt, és nem csak a Körösök esetében, hanem a nagyobb folyókat is érintve. Nyomon követhető tehát a klímaváltozás hatása, ami szükségessé tette az árvízszintek meghatározásának újratervezését.

Szabó János elmondta, hogy a klímaváltozás hatásán túl, sok helyen az erdők kivágása is problémákat okoz. A Tisza esetében például megváltoztak a lefolyási viszonyok, ami a fák hiányának, és a kanyarulatok levágásának hozadéka is. A klímaváltozás leginkább abban érezhető, hogy hirtelen esik le sok csapadék, avagy van aszályos idő. Nem oszlik el egyenletesen az évben, hanem szélsőséges módon a többszöröse zúdul ránk egyszerre. Így a folyók nagy tehernek vannak kitéve.

A Szabó János igazgató úrral készült teljes interjút itt meghallgathatják: