ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni 2030-ig

vízhiány, föld Fotó: Pixabay

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ ismertetett javaslattervezete szerint.

A természet és a fajok pusztulásának megállítását a majdnem 200 ország részvételével októberben megtartandó biodiverzitási csúcstalálkozón vitatják meg, ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Mostanáig a politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt az ENSZ nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait.

A cselekvésre sosem volt ilyen sürgető szükség: az ENSZ tavalyi – két évtized után első – jelentése a természet állapotáról megállapította, hogy egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás. Minden tekintetben az emberi tevékenységet találták felelősnek. A legutóbbi évtizedekig a Homo sapiens szaporodása, táplálkozása, orvvadászata sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről.

A múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánította kihaltnak a tudomány. A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.
A tervezet úgynevezett nulladik vázlata arra szólít fel, hogy a faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld szárazföldi és vízi felszínének legalább 30 százalékát kell védelem alá, legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni.

A javasolt számokról az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni, a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett. Környezetvédők azt remélik, a kínai Kunming városában októberben tartandó csúcstalálkozó a biodiverzitás “párizsi csúcsa” lehet, noha a faji sokszínűség védelme sokkal kevesebb figyelmet és pénzt kapott eddig, mint a globális felmelegedés.

A tervezet felszólít a klímavédelem természetes módjaira, mint az erdők visszatelepítése, a vizenyős területek és talajok helyreállítására, utalva arra, hogy ezek legalább 30 százalékkal járulhatnak hozzá a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez a következő 30 évben. Azt is javasolják, hogy 2030-ig csökkentsék felére az invazív fajok elterjedtségét, valamint a rovarölőkből és a műanyagból származó szennyezést.

Kapcsolódó tartalom: