Gazdasági évindítót tartott a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Kereskedelmi Fotó: Körös Hírcentrum

A közelmúltban megtartotta gazdasági évnyitó rendezvényét a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az esemény alkalmat adott egy 25 éves jubileum megünneplésére. A nagyszabású rendezvényen mutatták be a TOP100 Békés Megye Gazdasága 2019 című kiadványt is.

A rendezvényt dr. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg. Úgy látja, hasznosak ezek az alkalmak, mert felmérhetik, hol tart a megye gazdaságilag. Békés megye gazdasági fejlettsége továbbra is elmarad az országos átlagtól, leszakadása jelentős. Az elnök úgy fogalmazott, hogy összefogással ki lehtne mozdítani ebből a helyzetből. Vannak már biztató jelek. Például a foglalkoztatási mutatók alapján a középmezőnyben vagyunk. A bérek tekintetében mindenképpen fontos a felzárkózás, a bruttó bérek 90 ezer forinttal maradnak el az országos átlagtól. Békés megye népessége évente háromezer fővel csökken. A megyében mindössze 14 nagy – 250 dolgozónál többet foglalkoztató – cég van, és az országos befektetéseknek is csak 12 százaléka érkezik ide – hangsúlyozta dr. Orosz Tivadar.

hirdetés

Idén lett 25 éves mind az országos Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mind a megyei. Ezek alatt az évek alatt rengeteget változtak az intézmények. Egyre inkább szolgáltatói rendszerű lett a kamara. Egyre több feladat került a szervezethez.

Dr. Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott köszöntőjében kifejtette, az elmúlt években nem csupán megtanultak együttműködni a kamarákkal, hanem szeretnek is együtt dolgozni. Komoly eredményeket értek el akár a szakképzés, akár a munkaerőpiaci helyzet területén. A kormánymegbízott arról is beszámolt, hogy ismét átszervezik a kormányhivatal rendszerét. Három ütemben valósul meg a feladatok átadása-átvétele. Március 1-jétől a legnagyobb változás, hogy egyfokú lesz a hatósági döntési mechanizmus. A hatósági döntések esetében nem lesz lehetőség fellebbezésre. A döntés megtámadásáért keresettel a Gyulai Törvényszékhez fordulhatnak majd az ügyfelek.

A tavalyi évben összesen 1.412.000 ügyfél kereste fel a hivatalt. Rekordmagas volt ez a szám, éppen ezért még nem tudni, hogy ez a változtatás milyen hatást fog kiváltani. 1.162.000 hatósági döntés született. Ebből 710 került másodfokra, tehát ekkora számmal kalkulálhat a törvényszék is. Az építéshatósági és építésfelügyeleti ügyekben is történik változás, ez a jogkör az önkormányzatoktól a kormányhivatalhoz kerül. Az egyéni vállalkozókkal való foglalkozás, kapcsolattartás pedig a NAV-hoz.

Dr. Kovács Tamás, a NAV Békés megyei igazgatója beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években jelentősen átalakult az adórendszer. Kiemelt célok az adminisztráció és az adó csökkentése, a szolgáltatás- és a gazdaságfehérítés. A Békés megyei TOP 100 vállalkozás sokat tesz azért, hogy megmaradjon, helyben maradjon a megye lakossága. Úgy fogalmazott, nagy szakadék kezd kialakulni a TOP 100 vállalat és a többi vállalkozás között, több szempontból is. A TOP 100-as cégek 80 százaléka adózási szempontból megbízhatónak minősül.

Besesek Botond, a Pénzügyminisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára az adópolitikáról beszélt. A kormány az adók mértékét és számát is csökkenteni szeretné. 2016-ban közel 60 féle adót tartottak számon a minisztériumban, ezt 40-re szeretnék csökkenteni. A helyi iparűzési adó december 20-ai feltöltési kötelezettségének eltörléséről egyeztetnek az önkormányzatokkal, egyelőre marad. A társasági adó feltöltési kötelezettségének eltörlése mintegy 170-180 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, a szociális hozzájárulási adó (szochó) tavaly júliusi csökkentése pedig 300 milliárdot – mondta Besesek Botond.

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megosztotta, 20 éve tartanak gazdasági évnyitókat. A magyar kamarai rendszer 1850-ben indult el, tehát ez a 25 éves évforduló tekinthető csak egy számnak is. Az elmúlt évtizedekben számtalan fordulatot néztek végig az országban. Az aktuális állapotokkal kapcsolatban kifejtette, kérdéses, hogy tovább csökkenthető-e a szocho, a bérek emelkedése ugyanis lanyhul. További aggályként említette a növekedési ütem fenntartását, szerinte nincsenek már olyan új intézkedések, amelyek ehhez hozzájárulhatnak. Az iparkamara elnöke a várakozásoknál nagyobb inflációra számít. Felhívta a figyelmet a reálkamat szintjére, amely szerinte egy idő után visszafogja a beruházásokat. A kihívások között Parragh László aggályosnak nevezte az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus árnyékában kialakuló amerikai-európai kereskedelmi konfliktust, az elhúzódó orosz-ukrán konfliktust és a koronavírus megjelenését.