Ferenc pápa Európában a szolidaritást, a világban azonnali és globális fegyverletételt, a nemzetközi szankciók és a szegényebb államok adósságának enyhítését szorgalmazta húsvétvasárnapi üzenetében, amelyet a járványhelyzetben az üres Szent Péter-bazilikában mondott el a központi lodzsa helyett.
Ferenc pápa a hívők nélküli bazilika központi oltára előtt, egyedül állva olvasta fel olasz nyelvű húsvéti üzenetét. A beszéd hagyományos témája, a béke helyett az egyházfő az új koronavírus-járvány kihívásáról szólt, amely „a többi korszakváltó kihívás közepette újabb kemény próbára teszi az emberiséget”. „Ez nem a közöny ideje, mivel az egész világ szenved. Egységre kell találnia a pandémiával szemben. (…) Ez nem az egoizmus ideje, mivel ez a kihívás nem tesz különbséget. (…). Ez nem is a megosztottság ideje” – hangoztatta Ferenc pápa.
„Közöny, egoizmus, megosztottság, feledés, ezeket a szavakat nem akarjuk most hallani. Örökre száműzzük őket!” – tette hozzá. Mindenekelőtt a betegeket, halottakat és családjaikat említette, akik gyakran utolsó búcsút sem tudtak venni szeretteiktől. Az egyházfő vigaszt és reményt kért azoknak, akiket a fertőzés továbbra is próbára tesz, az időseket és a magányosokat emelve ki. „Sokak számára ez a magány húsvétja, amelyet gyász és számos nehézség között élnek meg. Testi fájdalommal éppúgy, mint anyagi gondokkal” – mondta a pápa.
Erőt és reményt kért az orvosoknak és ápolóknak, akik utolsó energiájukkal és nem ritkán életük feláldozásával tesznek tanúvallomást az embertársaik iránti gondoskodásról. Említette a szintén létszükségletű szolgálatot végző rendfenntartó erőket és a katonákat. Megjegyezte, több millió ember élete hirtelen megváltozott. Az otthon maradás elmélkedésre ösztönözhet. Megszokott rohanó életünk megfékezésére, valamint a szeretteinkkel való együttlétre. De a járványhelyzet bizonytalanságot, aggodalmat, a munkahely elveszítése miatti félelmet is keltett. A politikai felelősöket arra szólította fel, hogy a polgárok javáért cselekedjenek. Minden eszközzel segítsenek a mindenki számára méltó életkörülmények biztosításában. A hétköznapi élethez való visszatérésben.
A világ és a városok peremére szorult „gyengébbekre”, hajléktalanokra, menekültekre emlékeztetett. Számukra is a megfelelő egészségügyi ellátást sürgette. A gyógyszer- és más létszükségletű szállítmányok egyes országokba való eljutását akadályozó nemzetközi szankciók feloldását sürgette. Valamint a szegényebb országokat terhelő adósság részleges vagy teljes elengedését kérte. Külön szólt Európához, arra emlékeztetve, hogy a második világháború után a szolidaritás erejével volt képes újjászületni. A pápa úgy vélte, a járvány sorsdöntő kihívás elé állította az Európai Uniót, és ettől nemcsak Európa, hanem az egész világ jövője függ.
Azonnali és globális nemzetközi fegyverszünetet sürgetett, „fegyverek helyett életmentést”. Azt kérte, a többi vészhelyzet ne merüljön feledésbe a járvány miatt: a hosszú konfliktus leállítását sürgette Szíriában, Jemenben, a feszültség oldását Irakban és Libanonban, a párbeszéd újraindítását a palesztinok és az izraeliek között, a lakosság szenvedésének véget érését Kelet-Ukrajnában, humanitárius segítséget számos ázsiai és afrikai országban, politikai-társadalmi-gazdasági megoldást Venezuelában, védelmet a migránsoknak és menekülteknek Líbiában, valamint Görögország és Törökország határán.
Beszéde után Ferenc pápa latin nyelvű Urbi et Orbi áldást adott Rómára és a világra – írja az MTI.
