A hungarikumok közé emelkedett a magyar szablyavívás hagyománya

szablyavívás Fotó: Magyar Szablyavívó Iskola Békéscsaba

A klasszikus magyar szablyavívás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a közelmúltban. Hogy ez miért mérföldkő a harcművészeti ág történetében, arról Trényi Péter, a Magyar Szablyavívó Egyesület békéscsabai tagiskolájának vezetője számolt be.

A Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén a hungarikumok közé emelte – mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket – a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját. A Hungarikumok Gyűjteménye jelenleg 75 értéket foglal magába, a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma pedig 175-re emelkedett.

Trényi Péter megosztotta, hogy a magyarok a szablyát már a honfoglalás idején is az oldalukon viselték. Ezzel a minősítéssel most a magyar történelem egy olyan elemét vették fel a hunarikumok közé, amely hozzájárult az ország fennmaradásához. Az idáig vezető út nem volt egyszerű. Először megalakult a Magyar Szablyavívó Egyesület azokból a lelkes hagyományőrzőkből, akik megőrzésre méltónak találták ezt a hagyományt. Majd azon dolgoztak, hogy elérjék a hungarikumi státuszt.

Békés megyében már nyolc éve tanulható a magyar szablyavívás. A tanítás mellett pedig arra is próbálnak hangsúlyt fektetni, hogy ahol csak lehet, bemutatkozzanak a városi eseményeken. Fontos, hogy a békéscsabaiak, és általánosságban a magyar lakosság megismerje ezt a klasszikus magyar harcmodort. Trianon után több országba is hívták a magyar vívómestereket, a hírük messzire jutott. Ma sajnos kevesebben ismerik ezt az ágazatot.

Trényi Péter úgy véli, bárki elkezdheti megtanulni a szablyavívást. Nehéz fegyverekről van szó, így helyettesítő eszközökkel kezdik, például fakarddal. A lényeg eleinte úgyis a mozdulatok elsajátítása. Ez is a következő céljuk – minél több fiatal ismerje meg ezt a már ősinek is mondható harcművészeti formát.


Kövessen minket Facebookon!