Az orosz parlament felsőháza is megszavazta a négy ukrajnai régió annektálását

Ratifikálta az orosz parlament felsőháza (Szövetségi Tanács) hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való “csatlakozásáról” szóló szerződéseket.

A Szövetségi Tanács plenáris ülésén egyhangúlag szavazta meg a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, valamint a Herszon és a Zaporizzsja megyével megkötött szerződést. Egy nappal korábban az alsóház, az Állami Duma is hasonlóképpen határozott. A négy elfogadott szerződés értelmében az Oroszországi Föderáció új jogalanyainak a 2026. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban kell megoldaniuk az orosz gazdasági, pénzügyi, hitel- és jogrendszerbe, valamint a hatóságok rendszerébe való integráció kérdéseit, beleértve azokat is, amelyek a katonai szolgálatra vonatkoznak. Az orosz törvények az érintett régiókban az Oroszországhoz való csatlakozásuk napjától, vagyis a “csatlakozási” szerződések szeptember 30-i aláírásától léptek hatályba. Herszon és Zaporizzsja megye jogszabályai nem alkalmazandók, ha ellentétesek az orosz alkotmánnyal.

A négy entitásban Ukrajna és más országok állampolgárait, valamint a hontalan személyeket orosz állampolgároknak ismerik el, kivéve azokat, akik egy hónapon belül kinyilvánítják, hogy meg kívánják tartani a jelenlegi állampolgárságukat, vagy hontalanok akarnak maradni. A régiók külföldön tartózkodó állampolgárainak Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes szerint egy hónapjuk van arra, hogy állampolgárságot váltsanak, ugyanúgy, ahogy ez a Krím 2014-ben történt elcsatolása idején történt. Oroszország a szerződés értelmében az érintett régiókban minden népcsoport számára garantálja az anyanyelv megőrzésének jogát, valamint a nyelvtanulás és -fejlesztés feltételeinek megteremtését.

A felsőház plenáris ülését követően tartott sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy szerinte az lenne a helyes, ha a nyugati országok felismernék az új realitásokat, de Oroszország számára ez “egyáltalán nem elvi kérdés”. Azt hangoztatta, hogy rengeteg jogi érv szól a történtek mellett, egyebek között az ENSZ Alapokmánya, amely rögzíti a népek jogegyenlőségének és önrendelkezésének elvét, valamint a Közgyűlés 1970-ben elfogadott nyilatkozata, amelynek értelmében azoknak az államoknak a területi integritását kell tiszteletben tartani, amelyek kormányai elismerik az önrendelkezés jogát és az országban élő egész népet képviselik. Lavrov szerint (Volodimir) “Zelenszkij (ukrán elnök) rendszere” nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. A négy régiónak Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazást, valamint a területek annektálását a külföldi országok közül csak Észak-Korea tekinti legitimnek.

MTI