Az Ukrajna ellen háborúzó Oroszországnak fel kell hagynia a megtámadott ország mezőgazdasági területeinek aknásításával – közölte kedden Annalena Baerbock német külügyminiszter.
A német diplomácia vezetője a taposóaknák elleni világnap alkalmából tett nyilatkozatában kiemelte: a gyalogsági aknák annyira kegyetlen fegyverek, hogy Bosznia-Hercegovinától Kambodzsáig egy sor országban az elhelyezésük után évtizedekkel is aggódniuk kell a szülőknek, amikor gyermekük a szabadban játszik.
hirdetés
Ezek a fegyverek különösen gyakran sebesítenek meg civileket, “szó szerint szétszakítva családokat és társadalmakat” – fogalmazott Annalena Baerbock, hozzátéve, hogy hazája a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló Ottawai Egyezmény soros elnökeként a “gyalogsági aknák nélküli világért” küzd, és a humanitárius aknamentesítési programok világszerte második legnagyobb finanszírozója. Aláhúzta: Németország ennek az elkötelezettségnek a szellemében felszólítja Oroszországot, hogy “hagyjon fel végre” az ukrajnai mezőgazdasági területek nagy felületet érintő “kíméletlen” aknásításával.
A termőföldek elaknásítása nemcsak sok civil áldozatot követel, hanem sok gazdát megakadályoz abban, hogy megművelje földjét és betakarítsa a termést, aminek révén Oroszország szűkíti a globális élelmiszerkínálatot és súlyosbítja az éhezést a világban – áll a német külügyminiszter közleményében. Az ARD országos köztelevízió összeállítása szerint a taposóaknák betiltásáért küzdő nemzetközi szervezet (ICBL) megállapította, hogy Oroszország a nemzetközileg tiltott taposóaknák legkevesebb hét különböző típusát használja Ukrajnában.
Az ICBL adatai szerint a kelet-európai ország már a 2022 februárjában elindított orosz támadás előtt is a leginkább elaknásított területű államok közé tartozott. A háború kezdete óta az aknásított terület nagysága megtízszereződött, így már Ukrajna nagyjából 30 százalékán – 180 ezer négyzetkilométernyi területen – fenyeget aknaveszély. Az utóbbi hónapok adatai alapján az orosz támadás ellen védekező országban naponta átlagosan három civil veszíti életét vagy sebesül meg aknák miatt. A gyakran csupán tenyérnyi méretű eszközöket rakétákkal nagy területen lehet szétszórni. A talajban fekszenek, és akkor robbannak fel, ha valaki megközelíti őket vagy rájuk lép. Az ENSZ Közgyűlése 2005. december 8-án nyilvánította április 4-ét a taposóaknák elleni világnapnak. A kezdeményezés a taposóaknákkal kapcsolatos tudatosság erősítését és az aknamentesítési programok támogatását szolgálja.
