Több ezren tüntettek a túlmunka ellen Budapesten

Fotó: KKDSZ / Facebook

Rendkívül sok szakszervezet képviseltette magát a túlórákat szabályozó törvénymódosítás elleni demonstráción Budapesten. Több ezren mentek el a tüntetésre.

A tervezett törvénymódosítás jelentősen megemelné a túlmunkakeretet. Jelenleg évente 250 óra túlmunkára kötelezhető a dolgozó, ami kollektív szerződés esetén 300 óra is lehet. Jövőre ez már 400 órára növekedhet, ezzel akár minden szombat munkanappá válhat. A túlmunka 400 órára emelése kollektív szerződés nélkül is elrendelhető a legfrissebb módosító javaslat szerint.

hirdetés

Jelenleg 12 hónap a munkaidőkeret, vagyis egy éven belül kell elszámolni a szabadnapokkal és a túlórapénzekkel. Ez harminchat hónapra emelkedne, vagyis három év elteltével kellene kifizetnie a munkáltatóknak a túlórapénzeket, és hároméves átlagban kell meglennie a napi nyolcórás munkanapnak.

hirdetés

A szakszervezetek attól tartanak, hogy a munkáltató rákényszerítheti majd a több túlórát a munkavállalókra. Mivel a kormány nem volt hajlandó érdemi vitát folytatni a szakszervezetekkel, a Magyar Szakszervezeti Szövetség tüntetést szervezett a mai napra. A tüntetésen több szakszervezet is képviseltette magát, mint például a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ), Vasutasok Szakszervezete (VSZ), Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ), Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) és még sorolhatnánk.

A Mérce.hu élőben közvetítette az utcákon vonuló tömeget Facebook oldalán, a közvetítésében az AHFSZ egyik független képviselője így nyilatkozott: Már az eddigi munkakeret is katasztrofális, például ebben az évben fél éven keresztül minden szombaton dolgoznunk kellett. Ha ezt kitolják, úgy tűnik, mintha 6 napot dolgoznánk minden héten. Ide-oda tologatják a munkaidő keretet, már ott tartunk, hogy nincs hétvégéje az embernek.

Ugyanakkor az Audi volt az egyik legkarakánabb szakszervezet, amely azt mondta közleményében, hogy tárgyalni sem szabad erről a törvénymódosításról. Az Audi és az ott dolgozók készen állnak egy általános sztrájkra is, ha oda kerülne a sor.

A VDSZ képviseletében megszólított dolgozó így nyilatkozott: Igazságtalannak tartjuk az egészet. Nem akarunk még többet dolgozni, nekem családom van, kisgyerekem. Dolgozunk, amennyit kell, de pénz is legyen belőle és a családra is maradjon idő.

A VSZSZ képviseletében is megszólítottak egy szakszervezeti tagot, így nyilatkozott: 

Vicc az egész! Szeretnénk, ha a munkások a saját keresetéből, túlóra nélkül tudnák eltartani saját magukat és a családjukat. Vicc, hogy azért kell túlóráznia mindenkinek az országban, hogy fenn tudja tartani magát!”

Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke:

A mentődolgozók most is nagyon sokat dolgoznak. Kevés a létszám, ezeket a hiányokat valahogyan pótolni kell. A pótlás jelen pillanatban úgy néz ki, hogy vidéki mentőállomásokról felrendelnek mentőegységeket. És azzal, hogy most megpróbáljuk ezt a munkaerő hiányt ezzel a négyszáz órás rendkívüli munkavégzés kerettel kitolni, az nem megoldás, én azt gondolom.

Ráadásul ez a mentős dolgozókra nézve egyébként is hátrányos, a tekintetben, hogy csak azt kell elgondolni, hogy az ő illetményük, azért nem mondhatjuk azt, hogy európai lenne semmiképpen, de a versenyszférához képest is nagyon alacsony. Azzal, hogy a mentődolgozókat ebbe a négyszáz órába fogják foglalkoztatni rendkívüli munkavégzés formájában, azt is fogja jelenteni, hogy a másod-, harmadállásokat fogják elveszíteni, ahol valójában pénzt keresnek a mentődolgozók. Sajnos.

Elnézve itt a szakszervezeteket, elnézem itt az embereket én nagyon nagyon bízom abban, hogy a döntéshozók azért ezt figyelembe fogják venni, a munkavállalók érdekeit is szem előtt kell tartani.”

Ha nem lesz mentőgépkocsi vezető például, lehet rajta bármilyen más egységtag, a kocsi nem fog tudni kivonulni.

A kormány tényleg törekszik arra, hogy a felszereléseket illetve magát a mentőjárműveket, meg a hozzátartozó felszerelést, illetve az egész munkakörnyezetet – amit egyébként a munkáltató kötelessége biztosítani -, ezen tényleg próbálnak változtatni ezt el kell ismerni, senki nem is vitatja. De még egyszer azt mondom: amíg a mentődolgozókat nem fogják megbecsülni erkölcsileg, anyagilag, addig nincs miről beszélni” -fogalmazott Kusper Zsolt.

Ahogyan említettük, a tüntetésen a PDSZ is jelen van. Néhány nappal korábban a Körös Hírcentrum interjút készített a szakszervezet elnökével.

Interjúnkban Szűcs Tamás így fogalmazott: Ha a mostani törvénymódosító javaslatok elfogadásra kerülnek, a magyar munkavállalók általános kiszolgáltatottsága nagy mértékben megnő majd. A magyar munkavállalóknak a jogi védettsége munkaidő keretben az európai átlagtól 2010 óta egyre inkább leszakad. Egy 2010-es felmérés alapján heti 51,5 órát dolgoznak átlagban a pedagógusok, azóta ez a szám emelkedett, hiszen nőtt a tevékenységszám.

Hosszútávon nem lehet megoldás a létszámában fogyó munkaerő kizsigerelése.

Hozzátette: „A minőségbeli hiányosságok már most látszanak, főleg az állami oktatásban. A kormányzati kerekasztal résztvevői nem tudják előrevinni a dolgot, érdemi változás nem történik. Nagyon nagy gond van az oktatásban és a munka világában. Az egész struktúra kiszolgáltatott helyzetbe kerül a centralizáció által, ezért stratégiai lépésekre lenne szükség– zárta gondolatait a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

A törvénymódosításról akár már jövőhét szerdán dönthet a parlament.

hirdetés

Szóljon hozzá!

− 2 = 3