A téli napforduló fontos ünnep volt régen

téli napforduló

A téli napforduló az északi féltekén, ahol Magyarország is található, a csillagászati tél kezdetét jelenti. De ezen felül még sok-sok hagyomány kapcsolódik hozzá.

A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezik ki. A napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Technikailag a Téli napforduló idején a Nap közvetlenül a Baktérítő fölött delel. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát, következésképpen a leghosszabb éjszakáját adja. A téli napforduló az északi féltekén december 21-én (esetenként 22-én) van. 2018-ban december 21-én, 22:23:51-kor következik be.

Érdekesség, hogy a legkorábbi napnyugta már a hónap első felében bekövetkezik, és másodperces eltéréssel, napokon keresztül (12.06.- 12.16.) azonos időpontban nyugszik a Nap. A legkésőbbi napkelte időpontja azonban az év legvégére, illetve az új év első napjaira esik – írja az Eumet.

téli napforduló
A Föld éves útja a nap körül. Forrás: Eumet

A legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik a téli napforduló idejéhez. Ünnepségek kísérik, mint például az ókori római Saturnalia, a zsidó Hanuka, az afroamerikai Kwanzaa, vagy maga a Karácsony, melyet valószínűleg Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás.

Az ősi magyarság egyik legnagyobb ünnepe is a Téli napforduló, vagy ahogyan akkor hívták a Karacsun volt. A kínai krónikák már a hunok esetében is feljegyezték a sötétség fordulójának megünneplését. A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást, az újjászületést jelképezte. A sötétség átfordulását a világosságba: kara csun ünnepe.

A sztyeppei lovas nomád népek hitvilágában, így a magyarokéban is, nagyon fontos szerepet játszott a ”Téli napforduló” megünneplése. Valószínűleg az ősi magyar neve a “kara csun” volt. A “kara”- feketét, sötétet jelent a türk nyelvekben és feltehetően a régi magyar nyelvben is. Valamint a “csun” – fordulás szóösszetételből állt össze az ünnep elnevezése: Karacsun. A sötétség átfordulása után egyre nő a fény, a nappali világosság ideje. A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban.

A Karacsun- Karácsony olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre, a Karácsonyra (itt már Jézus születésének ünnepére) is ezt a szót vetítették át. A legtöbb európai nyelvben a Karácsony ünnepének elnevezése Jézus Krisztus nevéből származik (pl. angol: Christmas) vagy az Ő megszületéséből, a születni szóból. Olasz: Natale, spanyol: Navidad illetve a szláv nyelvekben pl. orosz: Rozsdesztvo is a születésre emlékeztet. Kivételt szinte csak a magyar képez (illetve a román: Craciun, ejtsd: kröcsun, amely a magyar karácsony, esetleg egy hasonló alakú besenyő illetve kun szó átvétele).

 

Szóljon hozzá!

 

Please log in to vote

You need to log in to vote. If you already had an account, you may log in here

Alternatively, if you do not have an account yet you can create one here.