Az aszálykár enyhítésére az öntözés fejlesztése lehet a megoldás

aszálykár Fotó: Pixabay

Magyarországon az aszálykár igen komoly problémákat okoz. A vízgazdálkodást és a mezőgazdaságot egymással összhangban kell fejleszteni – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerdán, egy szakmai konferencián.

A sivatagosodás és az Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából szerveztek tanácskozást a közelmúltban. Az államtitkár közölte, hogy a mezőgazdaság szempontjából kulcskérdés a felszín alatti és feletti vízkészletek megőrzése és fejlesztése. Idén új intézkedést vezetnének be a Vidékfejlesztési Programban az öntözési közösségek létrehozásának támogatására. Valamint a tervek szerint július 1-jével feláll a Nemzeti Öntözési Központ – tette hozzá.

Hazánkban a mezőgazdaságot érintő leggyakrabban előforduló káresemények kezelésére létrejött a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer. A rendszer által kezelt káresemények közül az aszálykár a legjelentősebb. A 2012. és 2018. között kifizetett kárenyhítő juttatás 43,3 százalékát aszálykárra fizették ki. Az idei év rendkívüli csapadékhiánnyal indult, a kárenyhítési rendszerben eddig közel 130 ezer hektár területet jelentettek aszálykárosnak. 8200 hektárt pedig belvízkárosultnak, mintegy 2300 hektárban pedig felhőszakadás tett kárt – sorolta Feldman Zsolt. Az államtitkár hangsúlyozta: az öntözésfejlesztés jelentős állami feladat. A klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése érdekében fontos az öntözés feltételeinek javítása és az öntözött területek növelése.

Kling Zoltán, a Belügyminisztérium (BM) főosztályvezetőjének előadása szerint az éves felszíni vízkivétel mintegy 4600 millió köbmétert tesz ki. 5,7 százaléka öntözési célú, míg a felszín alatti vízkivétel évente 950 millió köbméter, amelynek csak 1 százalékát használják öntözésre. Az országban 111 ezer hektárt öntöznek, jelenleg a művelt mezőgazdasági területek 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, az öntözött területek 80 százaléka szántóföldi művelés alatt áll.

A mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészlet kihasználása az országban 30 százalék, az unióban ez 80 százalékra tehető. Magyarország területén jelenleg 69 öntözőrendszer működik, az állami kezelésű öntözőcsatorna hossza több mint 4300 kilométer – jegyezte meg. Emlékeztetett arra is, hogy a gazdálkodók számára elérhető öntözővíz mennyiségének növelése érdekében a kormány tavalyi döntése szerint 2020. és 2030. között évi 17 milliárd forint, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére, ebből 2019-2024 között 34,8 milliárd forint jut az öntözési célt szolgáló, állami vízügyi infrastruktúra működtetésére.
Kormányhatározat szerint a vízügyi ágazatnak idén infrastrukturális hiányok fejlesztésére, eszközbeszerzésre és létszámfejlesztésre 3,7 milliárd forintot biztosít a kormány, emellett csaknem 600 millió forintot fordítanak a 2020. évi öntözésfejlesztések előkészítési és tervezési feladataira a beruházás előkészítési alap terhére – tájékoztatott az Agrárminisztérium sajtóirodája.

Szóljon hozzá!