Izraeli régészek úgy vélik, megtalálták az újszövetségi Bétszaidát, Péter és András apostol falvát – jelentette a Háárec című újság honlapja.

A régészek úgy gondolják, hogy az Apostolok templomára bukkantak. Ez a keresztény hagyomány szerint Jézus két apostolának, Péternek és Andrásnak a háza fölé épült Bétszaida egykori halászfaluban, a Kinneret-tó északi partvidékénél. Az észak-izraeli Kinneret Főiskola és a New York-i Nyack College közös ásatásán talált leletek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy az eddig gondoltnál jóval nagyobb lehetett Bétszaida, amelyre később a Julias nevű római várost építették.

Még csak az egykori település déli részei kerültek elő. De már egyértelműen megállapítható, hogy a jellegzetes bizánci kori mozaikpadlóval és fallal díszített templom igen jelentős volt. Tájolása alapján bizonyosan keresztény templomra bukkantak, ugyanis keletre néz. Miközben a zsinagógákat Észak-Izraelben észak-déli tengelyre építették, hogy délre, Jeruzsálem felé fordulva imádkozhassanak.

Az ásatásokat vezető egyik régész, Steven Notley szerint csakis az Apostolok templomát találhatták meg. 725-ben egy Willibald nevű bajor püspök szentföldi útján leírta, hogy Capernaumból Kursiba gyalogolt. Út közben látta szent Péter és testvére, András templomát. Capernaum és Kursi bizánci korból származó templomainak ismerjük a pontos helyét. A most fellelt épület pedig a kettő közötti útvonalon található, és a két település útvonalán nem találtak több templomot.

A leletek pontos datálását még nem végezték el. De a mintegy száz, ott talált érme alapján az ötödik században építhették. Majd a hetedik-nyolcadik században hagyhatták sorsára. Az épületet mindeddig csak elméleti úton azonosították. De a régész szerint könnyen elképzelhető, hogy az ásatások folytatása közben találnak bizonyító erejű feliratot is. Ez az ebben a korban szokásos módon megnevezi, hogy kinek az emlékére emelték.

A templomtól mintegy száz méterre egy római kori házra bukkantak. Benne zsidók használta kőedényeket és olajmécseseket, korabeli pénzérméket és halászati eszközöket leltek. Az ásatások vezetői szerint az egykori zsidó halászfalura Heródes Fülöp zsidó fejedelem, Nagy Heródes fia egy római poliszt építtetett az első században, amit Juliasnak nevezett el. Ezt az elméletet Rami Arav, a Hebrew Union College professzora azonban vitatja. Ugyanis szerinte nem Juliast, hanem a Josephus Flavius leírta római legionárius tábort találták meg, amit a zsidó felkelés leverésekor hoztak létre ezen a területen.

Az írásos és a régészeti emlékek alapján úgy tűnik, hogy az első századi település egyelőre ismeretlen okokból a harmadik században eltűnt, majd az ötödik században, a bizánci korban újjászületett a nagyszabású templomépítkezéssel – írja az MTI.