Külföldi tudományos jelentésekben, agrárstratégiákat megalapozó dokumentumokban egyre gyakrabban kerül elő az agroökológia kifejezés. De mit is jelent ez a szó a hétköznapi nyelvre lefordítva?
hirdetés
Ha röviden és közérthetően akarjuk megfogalmazni, akkor az ökológia (az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgáló tudományág) által meghatározott alapelvek valamint a felhalmozott hagyományos tudás alkalmazása a mezőgazdasági művelésben, illetve akár a teljes élelmiszerláncban. Elsősorban azzal a céllal, hogy minél inkább fenntarthatóvá tegyük az említett ágazatokat.
Mivel ez egy többlépcsős folyamat és az említettek több szinten is alkalmazhatók, érdemes tehát egy gyűjtőfogalomként tekinteni rá. Elsősorban olyan hagyományos vagy innovatív módszereket takar, amelyek az ökológiai alapelvek mentén segítik elő, hogy az élelmiszer-termelés felelősen használja a rendelkezésére álló természeti erőforrásokat.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) idén júliusban publikált egy részletes jelentést, amelyben az agroökológia és az egyéb innovációkban rejlő lehetőségeket vizsgálta az élelmiszer-termelésre vonatkozóan a fenntarthatóság összes aspektusából. Tehát nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági és szociális szempontok is azonos jelentőséggel kerültek figyelembe vételre. Összefoglalójukból kiderül, hogy az agroökológiai szemlélet lényeges segítséget tud nyújtani a teljes élelmiszerlánc fenntarthatóvá tételéhez. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy több szinten is az átalakulást támogató változások menjenek végbe.
Pár példa a FAO által tett javaslatokból:
- az élelmiszer-termelés externáliáinak figyelembe vétele az árszabásnál,
- a szak- és támogatáspolitika megfelelő (át)alakítása,
- az egészséges és változatos étkezés promóciója,
- a kutatások elősegítése,
- az élelmiszer-termelés hatásainak mérésére megfelelő monitoringrendszer kialakítása,
- valamint széles körű társadalmi szemléletformálás.
Magyarország már régóta épít az agroökológia irányelveihez illeszkedő tudományos alapokra. Egyik eklatáns példánk erre a 2002 óta elérhető agrár-környezetgazdálkodási támogatás szakmai felépítése. Úgyszintén említésre méltók az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatói által a hagyományos gazdálkodási tudás (például pásztor hagyományok) feltárását, összegyűjtését és gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgáló, több évre visszanyúló, folyamatos kutatásai.
Forrás: NAK
