A kárpáti borzderes szarvasmarhát néhány évvel ezelőtt kezdték el újra tartani és tenyészteni Magyarországon. Kiváló tulajdonságai miatt több célra is alkalmas. A fajta hosszú távú megőrzését tűzte ki a tenyésztőket tömörítő egyesület.

hirdetés

A kárpáti borzderes szarvasmarha amilyen váratlanul „eltűnt” Magyarországról, szinte olyan váratlanul, észrevétlenül tért vissza, és kezdtek vele foglalkozni a gazdálkodók. Mint Török Hunor, a Kárpáti Borzderes Szarvasmarha Fajta Tenyésztők Egyesületének társadalmi elnöke elmondta, ez a fajta az 1980-as évek vége felén már nem volt fellelhető az országban, viszont lelkes zempléni gazdálkodók, a Polyán Egyesület közreműködésével 2009-ben újra megjelent.

– Az egyesület tagjai Kárpátalján és Erdélyben találtak rá ismét a hegylábi részeken korábban kedvelt szarvasmarhafajtára. Az európai uniós állategészségügyi szabályozás miatt tenyészállatokat Ukrajnából nem tudtak behozni. A hazai állomány ezért Romániából (Máramarosból és Dél-Erdélyből) és a Kárpátokon túlról, Moldvából származik. A Polyán Egyesület mikóházi mintagazdaságában 2014-ben borjakkal együtt már 40 egyedet számlált a gulya – mondta. – A különleges nevében a borzderes szó a szarvasmarhák színére utal. Eredetileg a borzok deres színére emlékeztető színt jelölték ezzel a szóval, majd a fajtakör kapta ezt az elnevezést. Hiszen nem csak kárpáti borzderest, hanem például a svájci borzderest is ezzel a szóval jelöljük. Érdekesség, hogy angolszász nyelvterületeken ugyanezeket a fajtákat egyszerűen barnának (Swiss Brown, Carpathian Brown cattle) hívják.

2009 után egyre több tenyésztő lett. A tartók száma jelenleg meghaladja a 100 főt, akik több mint 300 egyed tulajdonosai. A közös érdekképviseletre létrejött egyesületüket pedig 2018 végén jegyezte be a bíróság. Mint Török Hunor megjegyezte, a tartók több mint egyharmada lépett be eddig az egyesületbe az elmúlt hónapokban, a tagfelvételi igények folyamatosak.

– Jelenleg csekély számú egyed található hazánkban, és bár a lelkes tartóknak, tenyésztőknek köszönhetően egyre könnyebb beszerezni, de azért még mindig várólisták vannak egy-egy üszőre. Ez sok olyan leendő tartót elkedvetlenít, aki nem szeretne fél vagy akár egy évet várni egy-egy állatra. A hazai állomány felszaporodása nyilvánvalóan egy lassú folyamat. Ezt nem lehet sürgetni, csak segíteni. Mivel a közösségi médiát napjainkban nem lehet, vagy nem érdemes elkerülni, ezért is hoztunk létre a Facebookon egy csoportot a kárpátiborzderes-tartók és -kedvelők számára. A gazdák itt jelezhetik azt is, ha van eladó állatuk, így könnyebben talál új gazdát egy-egy állat. Emellett „Összefogás a kárpáti borzderesért” nevű oldalt is üzemeltetünk. Ezen inkább a fajtával, a tenyésztéssel, kutatási programokkal kapcsolatos információkat gyűjtjük össze – jegyezte meg.

És, hogy miért is érdemes ilyen állatot tartani? Az elnök szerint a kárpáti borzderes a Kárpát-medencében őshonos vagy régen honosult szarvasmarhának tekinthető. Így a térség klimatikus és domborzati viszonyaihoz jól alkalmazkodott, primitív fajta, ezért pedig kettős hasznú (tej, hús). Továbbá kiegészül egy harmadik haszonvétellel is, az igáztatással. Ezek mellett extenzív fajta is, ezért könnyen ellik és jó borjúnevelő.

– A Kárpát-medencében ma élő szarvasmarhafajtáink közül a legkisebb termetű. Ezért kevésbé félelmetes a laikusok számára. Ellentétben például a tekintélyt parancsoló, szilaj magyar szürkével. Magyarország természetföldrajzi környezetéhez jól alkalmazkodik, azaz több magasságban is legel és a legelőn található növények között kevésbé válogat. Így tartása a hegy- és dombvidékeken, de akár az alföldi területeken is lehetséges. A fajta hasznos élettartama meglehetősen magas. Míg a hazai intenzíven tartott fajtáknál ez az érték 2-3 év, a borzderes tehenek hasznos élettartama megközelítheti akár a 20 évet is. Az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, betegségekre nem fogékony. Ridegtartásra alkalmas, ezzel együtt jól tűri az istállós tartást is. A tapasztalatok szerint legjobb megoldás a félrideg tartás: tavasztól késő őszig legelőn van az állat, de a borjakat kezdetben magunkhoz szelídítjük. Így a legelőn nem okoz gondot sem a fejés, sem az orvosi kezelés – mondta Török Hunor.

Mindent összevetve kiválóan alkalmas háztáji és extenzív tartásra. Legelési szokásai alapján nagyszerűen hasznosítható mezsgyék, árokpartok vagy elvadult gyümölcsösök kezelésére, köves, cserjés és meredek legelőterületek hasznosítására, gyepfenntartásra, tájrehabilitációra, akár kisebb, de annál értékesebb zárványgyepeken is.

Az egyesület elnöke hozzátette, mivel a fajta kiválóan alkalmas a háztáji állattartásra, ezért a hármas hasznosítás fenntartása az újbóli fellendítésének is fontos eszköze lehet. Ám szerinte tisztában kell lenni azzal is, hogy bár teje kiváló minőségű, de nem ad nagy mennyiséget. Ahogy kis termete miatt a húshaszon sem olyan mértékű, mint az erre szelektált fajtáké.

A Kárpáti Borzderes Szarvasmarha Fajta Tenyésztők Egyesülete rövid-, közép- és hosszú távú célokat is kitűzött, éppen azért, hogy megmaradjon Magyarországon az állat. Török Hunor szerint az egyesület legsürgetőbb feladatai közé tartozik a fajta elismertetése és az őshonos státuszának megszerzése, valamint ezzel szoros összefüggésben az egyesület tenyésztőszervezeti elismertetése. Jelenleg az egyesület vezetése ezen dolgozik, szorosan együttműködve a Debreceni Egyetemmel (DE), és amelyhez jelentős segítséget kaptak a NAK-tól is.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara