Az orvosi kamara a béremelés mellett a közfinanszírozás növelését követeli

onkológiai, béremelés, húsevő Forrás: Pixabay

A béremelés mellett az egészségügy közfinanszírozásának növelését követelte több száz orvos a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szombati budapesti nagygyűlésén. A rendezvényt Elhalt ígéretek nyomában – párbeszéd a döntéshozókkal címmel hívta össze az érdekképviselet.

Éger István, a MOK elnöke azt mondta, hogy a nagygyűlés egy nyilvános segélykiáltás. 16 éve követelik, hogy a gyógyítás költségeit valós értékén finanszírozza az állam, illetve európai szinten rögzítsék az orvosok díjazását. Szerinte a döntéshozók ma már nem hivatkozhatnak az ország nehéz gazdasági helyzetére.

Éppen ezért, az elvándorlás megállítása és a paraszolvencia szégyenbélyegének megszüntetése érdekében a kamara legkésőbb 2022. január 1-jétől 900 ezer forintos bruttó szakmai alapbért követel valamennyi szakorvos számára. A rezidenseknek pedig bruttó 500 ezer forintos kezdőbért. Ugyanakkor a szakorvosi alapbérnek a nyugdíjba vonulás idejéig el kell érnie az 1,7 millió forintot – sorolta. Ezzel párhuzamosan nem pusztán az egyéni boldogulás, hanem a munkafeltételek kiszámíthatóságának megteremtését is szükségesnek tartják. Vagyis az állandó munkaerő- és eszközhiány felszámolását – tette hozzá.

A MOK elnöke további égető problémának nevezte, hogy az állam bürokratikus akadályokat állít a nyugdíjas orvosok továbbfoglalkoztatása elé. Az egyéb nyugdíjas korú munkavállalókhoz képest dupla közteherrel sújtja őket. Megjegyezte, hogy egy-egy, a foglalkoztatásukat biztosító engedélyre sokszor 8-10 hónapot kell várni. Éger István szintén szükségesnek nevezte a mára sokszor méltatlan szociális helyzetbe került nyugdíjas orvosok nyugellátásának rendezését. Szerinte az elmúlt évben az ágazatban megindult ugyan egy érdeminek tűnő bérfelzárkóztatás, az idén azonban “totális kudarcba fulladtak” a kormányzattal a tárgyalások arról, mikor költ már végre annyit az egészségügyre Magyarország, amennyi a nemzetközi standardok szerint kellene. Ebben a helyzetben érezték szükségesnek a tanácskozás összehívását – mondta az elnök.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára egyaránt arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban milyen jelentős mértékű béremelések és fejlesztések történtek az egészségügyben. A hallgatóság többször hangot adott nemtetszésének.

A helyettes államtitkár szerint biztató, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgálat működtetésére a jövő évi költségvetésben az ideihez képest 155,6 milliárd forinttal több szerepel. Az egészségbiztosítási alap pedig 239,4 milliárd forinttal többől gazdálkodhat. Az ágazati béremelésekre 152 milliárd forint használható fel jövőre. Felelős döntés kell ahhoz, hogy a jövőben mely csoportok milyen arányban részesülhetnek ebből a keretből – írja az MTI.