Új kutatásukban az alvó agy aktivitása és a kognitív leépülés között találtak összefüggést az ELTE Etológia Tanszékének kutatói. A vizsgálat megállapította, hogy a kutyák esetén is rosszabb tanulási képességekkel jár az EEG-vel mérhető „alvási orsók” megnövekedett frekvenciája. Ezt korábban embereknél a demencia megjelenésével hozták kapcsolatba.

Az ELTE kutatóinak a Scientific Reports-ban megjelent közleménye elsőként mutatott ki az alvási orsók frekvenciája és a kognitív leépülés közti összefüggést kutyákon – számolt be az ELTE szerdán az etológusok új kutatásáról. „Korábban leírtuk, hogy az emberekhez hasonlóan az alvási orsók frekvenciája az életkor előrehaladtával kutyáknál is növekszik” – idézik a közleményben Kubinyi Enikőt, a Szenior Családi Kutya Program vezetőjét. „Mivel az idős kutyák rosszabbul tanulnak, feltételeztük, hogy az orsók jellegzetességei a tanulási képességgel is összefüggenek” – magyarázza az etológus.

A beszámoló szerint ritmikus agyi aktivitás esetén a magasabb frekvenciájú, vagyis adott idő alatt több hullámú rezgések megjelenése akár aggodalomra is okot adhat. Például fokozott sejtpusztulásra utalhat az agyban. Alvási orsók esetén – ezek az alvás közben az agyról EEG segítségével készített felvételekben megfigyelhető mintázatok – a magasabb frekvencia akár a demencia megjelenését is előre jelezheti.

A kutatók a vizsgálat során 58 idős kutya gazdáját hívták be az Etológia Tanszékre. A kutyáknak jutalomfalatokat kellett megkeresniük. A kutatók először azt vizsgálták, hogy képesek-e felidézni a kutyák, 5 rejtekhely közül melyikben van jutalom. A második feladat sokkal nehezebb volt. Például megtanulták a kutyák, hogy a jutalom két egyforma tányér közül mindig a jobb oldaliban van. Majd a kutatók megcserélték a jutalom helyét.

Az idős kutyák rendszerint rugalmatlanok és az efféle cseréhez nehezen alkalmazkodnak. Ezután a kutyák egy alváslaboratóriumban aludtak egyet. Majd három hónap elteltével ismét felvették ugyanezeket az adatokat, ami kétfajta összehasonlítást is lehetővé tett. „Egyrészt számszerűsíteni tudtuk az időben egymáshoz közel mért viselkedéses és alvási összefüggéseket. Másrészt az is kiderült, hogy az eltelt időben történt-e változás” – fejtette ki Szabó Dóra, aki idős kutyák agyműködésének vizsgálatáról írja a doktori dolgozatát.

„Eddig csak egyetlen humán vizsgálat hozta összefüggésbe az alvási orsók frekvenciáját az időskori kognitív leépüléssel, demenciával. Ezért meglepődtem, hogy kutyáknál is ezt az eredményt találtuk” – idézik a közleményben Ivaylo Iotchev-et, a kutyák alvási orsójának felismerésére képes algoritmus megalkotóját. A kutatók azt találták, hogy az orsók jellegzetességei közül kizárólag frekvenciája jelezte a kutyák tanulási feladatban nyújtott teljesítményét. De ez mind rövid távon, mind 3 hónappal később megbízható mérőszámnak bizonyult.

Kis Anna, a családi kutyákon végzett EEG kutatások egyik alapítója szerint érthető, hogy az alvási orsók frekvenciája hosszabb időn keresztül is változatlan. Mivel ezt, ellentétben az orsók előfordulási gyakoriságával, nem befolyásolják az új élmények, információk. A közlemény szerint a szerzők ugyanakkor óvatosak az eredmények értelmezésével. Az alvási orsók frekvenciája csak a tanulási teljesítménnyel függött össze, a memóriával nem. „Talán azért, mert a tesztek eltérő nehézségűek voltak. Érdemes még ezt a jelenséget alaposabban megvizsgálni. Akkor kiderül, mennyire megbízható az, amit most találtunk” – magyarázta Kubinyi Enikő. Szerint a vizsgálat eredményei mégis jelentősek, mert tudomásuk szerint először sikerült állatokon is leírni alvási orsón alapuló kognitív öregedési markert.

Forrás: MTI