A Kis-Sárréten jelentősen növekedett a sziki kocsord állománya

kocsord Illusztráció: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén az utóbbi években jelentősen növekedett a sziki kocsord állománya.

A sziki kocsord, vagy népies nevén orvosi kocsord az ernyősök közé tartozó évelő növényünk. Hazánkban elsősorban sziki magaskórós társulásokban fordul elő, leggyakrabban réti őszirózsával kevert állományban. Hasonlít a kaporra, 50-200 cm magas, szára szürkészöld, virágzata ernyős, virága sárga. Júliustól szeptemberig virágzik. A népi gyógyászatban régen malária ellen is használták.

A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül többfelé megtalálható, így a Bélmegyeri Fáspusztán, Dévaványa térségében, a Kígyósi-pusztán, valamint a Kis-Sárréten, ahol az utóbbi években folyamatosan növekszik az állománya. A növekedés a Geszt közelében található Kisvátyon-pusztán a legintenzívebb. Itt 20 éve még csak egy kisebb foltban volt jelen, mára viszont területe eléri az 50 hektárt. Ez a Dél-Tiszántúl egyik legnagyobb összefüggő állománya. Ezen kívül jelentős állománya van még a térségben Biharugrán a Máté-dűlőn, Geszten a Homok-alján, Mezőgyánban az Eperjesi-gyepen, a Horgas-ér-háton, valamint a Tormás-gyepen.

A kisvátyoni állomány csaknem teljesen homogén, csupán kevés őszirózsa fordul elő benne. A Kis-Sárrét többi élőhelyén jelentősebb arányban van jelen a réti őszirózsa, illetve a fátyolos nőszirom a sziki kocsordok között. Az állomány fenntartása érdekében a Kis-Sárréten kerülik a túllegeltetést és ahol erre szükség van, ott 2-3 évenként kaszálják a területet, hogy megakadályozzák a túlzott cserjésedést.

A kocsord tápnövényéül szolgál a fokozottan védett nagy szikibagoly-lepke számára. A lepkék a sziki kocsordra rakják petéjüket, majd a hernyók először a növény szárán és fiatal hajtásán, később a gumóján élnek és itt történik a bábozódás is – írja a Körös-Maros Nemzeti Park.


Kövessen minket Facebookon!