Az EU szerint Oroszország háborúja veszélyezteti a kontinens nukleáris biztonságát

kék hír, rendőrség, emberölési kísérlet
  • A Gazprom leállítja a lengyelországi gázszállítást (2022.04.26. 21.47)
  • Az EU szerint Oroszország háborúja veszélyezteti a kontinens nukleáris biztonságát
  • Több nagyvárost lőttek az orosz erők Ukrajna keleti és déli részén (2022.04.26. 17.09)
  • Németország is szállíthat páncélosokat Ukrajnának (2022.04.26. 16.05)
  • Üzemanyaggyár megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő (2022.04.25. 13.18)

2022.04.27. 1:37
Kijevbe látogatott a román miniszterelnök és a bukaresti képviselőház elnöke

Kijevben tett hivatalos látogatást kedden Nicolae Ciuca román miniszterelnök, aki az Ukrajnának nyújtott román támogatás bővítésének lehetőségeiről folytatott megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte a román kormány sajtóirodája.

hirdetés

A román kormányfő, akit Marcel Ciolacu képviselőházi elnök és Bogdan Aurescu külügyminiszter is elkísért, az ukrán főváros közelében található Borodjankát, és Irpinyt is felkereste. Ciuca leszögezte: Románia határozottan elítéli az Ukrajna elleni illegális, indokolatlan és ki nem provokált orosz inváziót, a civilek ellen elkövetett atrocitásokat, és a mérhetetlen pusztítást. Felidézte: Bukarest önkéntes anyagi támogatással járult hozzá ahhoz, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság szakértői kivizsgálhassák az Ukrajnában elkövetett bűncselekményeket és felelősségre vonják az elkövetőket.

A bukaresti közlemény szerint a román kormányfő kijevi vendéglátóinak beszámolt arról, hogy a háború kezdete óta 820 ezer ukrán menekült érkezett Romániába, az országban maradóknak pedig Bukarest védelmet, munkavállalási lehetőséget, ingyenes szállítást, egészségügyi ellátást biztosít. Az országban kialakított humanitárius logisztikai központ 32 nemzetközi segélyszállítmány 163 teherautójának Ukrajnába juttatását szervezte meg.

A román küldöttség Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel és Ruszlan Stefancsukkal, a kijevi parlament elnökével is találkozott. Megbeszéléseiken egyebek mellett az ukrán gabona- és élelmiszerexport új, Románián keresztül vezető útvonalainak bővítéséről tárgyaltak. Románia április 5-től kezdődően liberalizálta a közúti áruszállítást az ukrán fuvarozók számára és bővíti a konstancai kikötő áruforgalmi kapacitásait. A felek egyetértettek abban is, hogy új határátkelőhelyeket kell nyitni a két ország között. (MTI)

2022.04.26. 21.47
A Gazprom leállítja a lengyelországi gázszállítást

Az orosz Gazprom közép-európai idő szerint szerda 8.00 órától leállítja a gázszállítást Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – közölte kedden a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat. A lengyel cég bejelentette, hogy lépéseket fog tenni, hogy helyreálljon a Jamal-szerződés alapján biztosított orosz gázszállítás. Hangsúlyozta, hogy szerződésszegésnek tekinti a gázszállítás felfüggesztését, s ennek alapján jogában áll kártérítést követelni. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélését követően azt állította, hogy a Gazprom megfenyegette Lengyelországot, hogy leállítja a gázszállításokat. Morawiecki felvetette, hogy Moszkva esetleg így akarja zsarolni Varsót.

A lengyel kormányfő ugyanakkor kiemelte, hogy országa már előre felkészült gázellátása diverzifikálására, így Lengyelország gazdasága nincs veszélyben. Anna Moskwa lengyel környezetvédelmi miniszter keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy Lengyelország energiaellátása biztosított. Mint mondta, a lengyelországi gáztározók feltöltöttsége 76 százalékos, de egyelőre nincs szükség arra, hogy a tartalékot megnyissák, s a lengyel fogyasztók gázellátását sem fogják korlátozni.

Piotr Naimski államtitkár, a lengyel kormány energiaügyi megbízottja pedig arról beszélt, hogy a Gazprom kieső szállítmányait más forrásokból fogják fedezni. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a Jamal-szerződés 2022 decemberében egyébként is lejárt volna. A PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat a 2022 végén lejáró hosszú távú szerződés alapján közvetlenül a Gazprom orosz állami óriásvállalattól vásárolja a földgázt.

A Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba tartó Jamal-Európa földgázvezetéken a gázáramlás szintje kedden magyar idő szerint 16.00 órakor már nulla kilowattóra (kWh) szinten állt, míg ugyanez az adat kedden kora reggel még 52 634 785 kWh/nap volt az Európai Unió (EU) földgázszállító vállalatait tömörítő hálózat adatai szerint.

Lengyelország már többször bejelentette, hogy nem fogadja el a Kreml követelését, hogy rubelben fizessen a földgázért a Moszkva által márciusban bejelentett új szabályok alapján. Oroszország arra figyelmeztette Európát, hogy amennyiben nem hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért, a szállítások felfüggesztését vagy teljes leállítását kockáztatja.

A Kreml márciusban kiadott egy határozatot, amelyben azt javasolta, hogy az energiahordozókat vásárló vállalatok közvetlenül a Gazprombanknál nyissanak bankszámlát, fizessenek euróban vagy dollárban, amelyet Moszkvában rubelre váltanak át.
Az Európai Bizottság viszont azt tanácsolta, hogy az európai földgázvállalatok továbbra is abban a pénznemben fizessenek, amelyben a Gazprommal kötött szerződésben megállapodtak. Ezen szerződések 97 százaléka euróban vagy dollárban határozta meg a fizetési pénznemet.

Lengyelország kedden bejelentette, hogy 50 orosz oligarcha és vállalat, így a Gazprom is szerepel azon a szankciós listán, akik és amelyek újabb büntetőintézkedéssel, a többi között lengyelországi vagyonuk befagyasztásával sújthatók egy április elején elfogadott lengyel jogszabály alapján. A lengyel szankciós törvény független az EU által közösen elfogadott büntetőintézkedésektől. (MTI)

2022.04.26. 20.42
Az EU szerint Oroszország háborúja veszélyezteti a kontinens nukleáris biztonságát

Harminchat évvel a csernobili atomerőműben történt balesetet követően “Oroszország agressziója Ukrajnában ismét veszélyezteti az európai kontinens nukleáris biztonságát” – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Kadri Simson energiaügyi biztos közös nyilatkozatban a katasztrófa évfordulóján kedden.

Hangsúlyozták: a február 24-e óta tartó háború során Oroszország célba vette, elfoglalta és felelőtlenül megrongálta az ukrán nukleáris létesítményeket. Az objektumok rendes működésének megszakítása akadályozza az atomerőművek biztonságos működését, és jelentősen növeli a baleset kockázatát – húzták alá. Borrell és Simson kijelentette: az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a nukleáris biztonság és a védelmi kockázatok miatt, amelyeket a csernobili telephelyen a közelmúltban végrehajtott orosz intézkedések okoztak.

“Felszólítjuk Moszkvát, hogy adja vissza a megszállt zaporizzsjai atomerőmű irányítását az ukrán hatóságoknak, és tartózkodjon a nukleáris létesítményeket célzó további intézkedésektől” – fogalmaztak. Hangsúlyozták, hogy az EU újólag megerősíti elkötelezettségét a nukleáris biztonság legmagasabb szintű normái mellett, és teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) erőfeszítéseit, hogy az ukrán kormány kérésére segítséget nyújtson létesítményeinek igazgatásában.

Felszólították a nemzetközi közösséget és az összes érintett szereplőt, hogy “haladéktalanul kezdjék el átgondolni”, miként lehetne javítani a nukleáris létesítmények háborúval összefüggésben történő védelmére szolgáló nemzetközi eszközöket. 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű kezelőszemélyzetének nem engedélyezett, a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyó kísérlete során robbanás történt a negyedik reaktorblokkban, a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának következtében 300 ezer embert kellett kitelepíteni, több tízezer ember szenvedett egészségkárosodást. (MTI)

2022.04.26. 17.09
Több nagyvárost lőttek az orosz erők Ukrajna keleti és déli részén

Az orosz erők több nagyváros ellen intéztek légi és tüzérségi csapásokat kedden Ukrajna keleti és déli részén, a támadásoknak halálos áldozatai is vannak – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán fegyveres erőkre és helyi közigazgatási vezetőkre hivatkozva.

Pavlo Kirilenko, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők folytatták kedden a tüzérségi támadásokat a régióban, gyakorlatilag az ukrán és a szakadár ellenőrzés alatt álló területeket elválasztó frontvonal teljes hosszán. A támadásokban az előzetes adatok szerint legalább két civil életét vesztette, és hat megsérült.

A Mariupolban védekező Azov ezred a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban lévő Azovsztal acélipari üzemet keddre virradóra 35-ször érte orosz légicsapás. A támadások következtében egy műhely kigyulladt, és civilek sérültek meg közülük többen a romok alatt rekedtek. Az Azov közölte, hogy katonái elsősegély nyújtanak a sebesülteknek, és dolgoznak a romok alá szorultak kimentésén.

Petro Marjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon azt állította, hogy az orosz katonák munkára – romeltakarításra, tömegsír ásására és egyebekre – kényszerítik a város férfi lakosait, és addig nem adnak nekik ennivalót, amíg nem hajlandók dolgozni. Kiemelte, hogy “katasztrofálisan kevés az élelmiszer és nincs orvosi ellátás” a városban. Szerhij Hajdaj, a szintén Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója keddi online sajtótájékoztatóján pedig azt mondta, Rubizsne település környékén az oroszok arra kényszerítik a nőket, hogy derítsék fel az ukrán katonák állásait.

“Beszélhetek Önöknek azokról a szörnyűségekről, amelyek jelenleg Rubizsnéban zajlanak. Az oroszok gyerekeket rabolnak el, majd az anyjukat arra kényszerítik, hogy menjenek az ukrán katonaság állásaira humanitárius adományokért, visszaérve pedig számoljanak be az ukrán erők pozícióinak helyzetéről. Ha nem teszik meg, gyerekük lelövésével fenyegetik meg őket” – fejtette ki a kormányzó. Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg a megyeszékhely, Harkiv civilek lakta részeit lőtte kedd hajnalban, a támadásokban legalább három civil halt meg és hét szenvedett sérüléseket.

A Zaporizzsja megyei vezetés közölte, hogy a megyeszékhelyre három rakétát lőttek ki az orosz erők, ebből kettő egy vállalat területén csapódott be, a harmadik a levegőben megsemmisült. Eddig egy halálos áldozatról és egy sérültről tudnak. A megyei vezetés nem közölte, melyik vállalatot érték a rakétatalálatok, annyit fűzött hozzá, hogy jelenleg zajlik a kárelhárítás a megsemmisült, illetve megrongálódott infrastrukturális létesítményekben. Dél-Ukrajnában Odessza megyét érte rakétatámadás, amelynek következtében megsérült a Dnyeszter folyó torkolatán átívelő egyik híd Zatoka településnél. A hidat lezárták a forgalom elől.

Közben Gyenyisz Pusilin, az oroszbarát szakadár “Donyecki Népköztársaság” vezetője A RIA Novosztyi orosz hírportál szerint kijelentette, hogy Donyeck megye közigazgatási határainak elérése után “el kell kezdeni az (orosz) művelet következő szakaszát, tekintettel a Dnyeszter melléki területen történt eseményekre és az Oroszoroszági Föderáció Ukrajnával határos régióinak ágyúzására”. A moldovai oroszbarát szakadár terület, a “Dnyeszter melléki Köztársaság” központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét. A moldovai kormány szerint az incidens “célja az volt, hogy ürügyet teremtsenek a nem az alkotmányos hatóságok ellenőrzése alatt álló Dnyeszter melletti területen a biztonsági helyzet kiélezésére”.

Közben az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Velika Olekszandrivka településnél az ukrán katonák megsemmisítettek egy lőszerlerakatot és megöltek mintegy hetven orosz katonát.
A vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 22 100 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 184 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 918 harckocsit, 2308 páncélozott harcjárművet, 416 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt. (MTI)

2022.04.26. 16.05
Németország is szállíthat páncélosokat Ukrajnának

Németország is szállíthat páncélosokat az orosz háború ellen védekező ukrán hadseregnek, egy gyártó már meg is szerezte a kormány támogatását az exporthoz – jelentették kedden német hírportálok.

A Süddeutsche Zeitung című lap és a dpa hírügynökség információira épülő beszámolók szerint a védelmi minisztérium támogatja a német védelmi ipar egyik legnagyobb szereplője, a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) tervét, miszerint eladnak Ukrajnának nagyjából 50 Gepard típusú, légvédelmi löveggel és radarral felszerelt lánctalpas, páncélos járművet, amelyeket korábban a német hadsereg (Bundeswehr) használt.

A gyártó hetek óta igyekszik előmozdítani az ügyet, amelyet nemcsak az hátráltatott eddig, hogy a legnagyobb kormánypártban, a szociáldemokratáknál (SPD) sokan ellenzik Ukrajna támogatását úgynevezett nehézfegyverekkel, hanem az is, hogy ezt a fegyverrendszert nemigen használják már, így lőszer is alig van hozzá. Ezt a gondot sikerült megoldani olyan országok segítségével, amelyek hadseregében van még Gepard légvédelmi páncélos – írta a Süddeutsche Zeitung, példaként említve Brazíliát. Hozzátették, hogy az ukrán hadseregnél nem ismerik a rendszert, ezért használatba vétele előtt képzésre lesz szükség.

A KMW nagy versenytársa, a Rheinmetall is értékesítene járműveket Ukrajnának. Steffen Hebestreit kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a vállalat engedélyt kért 100 Marder típusú lövészpáncélos exportjára. Sajtóértesülések szerint a Rheinmetall 88 Leopard-1 típusú harckocsit is szállítana az ukrán hadseregnek. A cég ajánlata tartalmazza a személyzet németországi képzését, a karbantartási képzést, a szerszámokat, a pótalkatrészeket, a németországi szervizbázist és a lőszert is.

Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után. Az exportügyletekhez be kell szerezni a kancellárból és a kormány több miniszteréből álló úgynevezett szövetségi biztonsági tanács hozzájárulását. A testület zárt üléseken tárgyal az engedélykérelmekről, még az ülések napirendje is szigorúan titkos, és sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak nem tartozik elszámolással. Tevékenységéről csak összefoglaló adatokat közöl a hadiipari ágazat kivitelének alakulásáról szóló kormányzati jelentésekben.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz háború harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre. Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyű fegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben. A nehézfegyverek exportjának engedélyezése sajtóértesülések szerint a hetek óta erősödő bel- és külpolitikai nyomás eredménye, bejelentése kedden várható a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Kaiserslautern térségében fekvő Ramstein amerikai légi támaszponton, ahol Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter meghívására harmincnál is több ország képviselői tárgyalnak arról, hogy miként lehetne még inkább támogatni az Oroszország ellen védekező ukrán erőket. (MTI)

2022.04.26. 10.48
ORFK: több mint tízezren érkeztek hétfőn Magyarországra

Az ukrán-magyar határszakaszon 3938 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6140-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 485 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott a rendőrség. Kitértek arra is: az ukrajnai háború elől hétfőn 354 ember, köztük 136 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 12 ember, köztük 7 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya-felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – fűzték hozzá.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben. (MTI)

2022.04.25. 15.53
Ukrán vasút: öt ukrajnai vasútállomást lőttek az orosz erők

Az orosz erők folytatják az ukrajnai vasúti infrastruktúra módszeres lerombolását, hétfő reggel egy óra alatt öt vasútállomást ért támadás az ország középső és nyugati részében – közölte Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság igazgatótanácsának elnöke a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szavai szerint a támadásoknak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak, a számukat azonban még ellenőrzik. Hozzátette, hogy legalább 16 személyvonat késik az orosz csapások miatt. Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megyei katonai adminisztráció vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz támadások következtében robbanás történt, majd tűz ütött ki a megyeszékhelytől keletre fekvő krasznei pályaudvar vontatási alállomásán.

Szerhij Borzov, a szintén nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője megerősítette, hogy a régióban két városra, Zsmerinkára és Kozjatinra mértek az oroszok rakétacsapást. “Az ellenség a létfontosságú infrastrukturális létesítményekre próbál csapást mérni. Sajnos, vannak halottak és sebesültek” – írta a Telegramon. Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat pedig az állítja, hogy az orosz erők ismételten veszélyeztették a nukleáris biztonságot: két szárnyasrakétájuk repült el a hmelnickiji atomerőmű fölött.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői videoüzenetében kijelentette, hogy “az orosz megszállók, akik a legnagyobb ortodox ünnepen ontják az ukránok vérét, bebizonyították, hogy a humanizmus és a keresztény erkölcs nem róluk szól”. “Oroszországnak húsvéti tűzszünetet ajánlottunk fel. Az ortodox világ azonban láthatta, hogy a húsvét semmit sem jelent az orosz megszállóknak. Számukra ez csak egy pirosbetűs dátum a naptárban, amihez külön szavak, különleges viselkedés kell, de nem az, amit hitnek hívnak, és nem az, amit keresztény jóságnak neveznek. Az orosz hadsereg ezt a húsvétot nemcsak a naptárban tette pirossá, hanem vérvörösre festette. A keresztények nem tennék ezt, ha lehetőségük lenne békét teremteni. Gyertyát tartani a kezünkben a templomban még nem jelenti azt, hogy keresztények vagyunk. A húsvéti ételt minden évben megszenteltetni kevés ahhoz, hogy embernek, kereszténynek tartsuk magunkat” – fogalmazott az államfő, kiemelve, hogy húsvét vasárnap Ukrajna egész területén légiriadók voltak.

Irina Venegyiktova ukrán főügyész az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy hivatala adatai szerint eddig 3818 civil vesztette életét és több mint négyezren sérültek meg az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban. Megjegyezte, hogy az ügyészség rendelkezésére álló adatok éppúgy hiányosak, mint az ENSZ statisztikájában lévők, mivel nem szerepelnek bennük azok, akik a körbezárt Mariupolban estek áldozatul, illetve Kijev megye azon helyein, ahová hivatalának munkatársai még nem tudtak eljutni.
Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója ismételten felhívta a régió lakóit: mielőbb meneküljenek biztonságos ukrán területre, nehogy erőszakkal vigyék őket Oroszországba.

Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy a parlamenti apparátusnak három olyan képviselőről van tudomása, akik ellen merényletet terveztek orosz szabotőrcsoportok. Neveket nem árult el, sem egyéb részleteket, de hozzátette, hogy a rendfenntartók gondoskodtak az érintett képviselők személyi védelméről. A kijevi vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 21 900 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 181 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 884 harckocsit, 2258 páncélozott harcjárművet, 411 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt. Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közölte, hogy az előzetes információk szerint Harkiv megye fölött lelőttek hétfőn egy Szu-34-es orosz vadászrepülőgépet. (MTI)

2022.04.25. 13.18
Üzemanyaggyár megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel megsemmisítette az orosz hadsereg Ukrajnában a kremencsuki olajfinomító üzemanyag-előállító és tároló létesítményeit – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtti hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az éjszaka folyamán nagy pontosságú levegő-föld rakétákkal hat ukrán katonai létesítményt romboltak le, az orosz légierő harcászati gépei pedig 56 objektumra mértek csapást Ukrajnában. Utóbbiak következtében, mint mondta, “mintegy 160” katona, valamint 23 páncélozott jármű, tüzérségi löveg és jármű semmisült meg.

Konasenkov a rakétaerőknek 19 csapást tulajdonított, amelyekben – a hadijelentés szerint – 240 személy, 28 páncélozott jármű, tüzérségi löveg és jármű pusztult el, a tüzérségnek pedig 967-et. Mint mondta, az orosz légvédelem 13 ukrán drónt, egy Tocska-U és 18 sorozatvetőből kibocsátott rakétát lőtt le. Igor Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 566 drónt, 265 föld-levegő rakétarendszert, 2526 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 283 rakéta-sorozatvetőt, 1096 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2362 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn közölte, hogy vizsgálatot indít azoknak a – február 17-i keltezésű – ukrán katonai dokumentumoknak az ügyében, amelyeket az orosz fegyveres erők a Harkiv megyében lévő Buhaivka falu “felszabadítása” után foglaltak le. Az SZK a védelmi tárcától igényelni fogja iratokat, amelyek szerinte a Donyec-medence elleni ukrán támadás előkészületeiről szólnak. (MTI)

2022.04.25. 13.16
ORFK: több mint hétezren érkeztek vasárnap

Magyarország területére vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 3222 ember lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4256-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 553 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott a rendőrség.

Kitértek arra is: az ukrajnai háború elől vasárnap 531 ember, köztük 231 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 19 ember, köztük 9 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte hétfőn a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – fűzték hozzá.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben. (MTI)

2022.04.24. 21.18
Verescsuk szerint az orosz erők nem engedtek humanitárius folyosót nyitni Mariupolból

Az ortodox húsvét vasárnapján sem sikerült humanitárius folyosót nyitni az Azovi-tengerparti Mariupol kikötővárosból, mert az orosz erők nem szavatolták a tűzszünet bevezetését – állította ki Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap egy tévéműsorban. Verescsuk szerint António Guterres ENSZ-főtitkárnak fel kell vetnie ezt a kérdést keddre tervezett oroszországi látogatásakor. “Már nem kérjük, hanem követeljük az ENSZ-től, hogy biztosítsa a tűzszünetet és humanitárius folyosó megnyitását Mariupolból és a városban lévő Azovsztal acélműből” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta, hogy jelenleg körülbelül ezer nő és gyermek tartózkodik a gyár területén, rajtuk kívül legalább ötszáz sebesült, közülük mintegy ötvenen azonnali szakképzett segítségre szorulnak.

Közben az orosz csapatok a kelet-ukrajnai Harkivtól délkeletre fekvő Csuhuivot lőtték. Találat ért két lakóházat, köztük egy többemeletes épületet. Életét vesztette egy 59 éves férfi, hárman megsérültek – hozta nyilvánosságra Volodimir Timosko, Harkiv megyei rendőrfőnök. Az ukrán déli műveleti parancsnokság közlése szerint Herszon megyében orosz erők ukrán zászlókat tűztek azokra a harckocsikra, amelyekkel lakott területeket vettek tűz alá. A parancsnokság leszögezte, hogy az ukrán fegyveres erők egységei nem lőnek civil lakóépületekre akkor sem, ha ott orosz katonák rejtőznek.

A jelentésükben kifejtették, hogy az oroszok pszichológiai nyomást akarnak gyakorolni a polgári lakosságra, hogy biztosítsák a tervezett “népszavazások” támogatását, és megpróbálják annektálni Ukrajna általuk ideiglenesen elfoglalt területeit. A parancsnokság hozzátette, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek húsvétra virradó éjjel a déli országrészben 12-szer mértek csapást az orosz csapatokra. A támadások következtében az orosz erők 11 katonát és három páncélozott járművet veszítettek.

A kijevi vezérkar vasárnap délutáni helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők a Donyec-medencében és a harkivi régióban offenzívát próbáltak végrehajtani, de nem jártak sikerrel, “veszteségeket szenvedtek, és kénytelen voltak visszavonulni a korábban megszállt vonalakra”. Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint húsvét vasárnap az elfoglalt Herszon megye kivételével minden ukrajnai régióban légiriadók voltak. (MTI)

2022.04.24. 18.08
Ferenc pápa: az emberek békét akarnak

A politikusok az emberekre hallgassanak, akik békét akarnak – szorgalmazta Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében, melyben a húsvétot ünneplő ortodoxokat is köszöntötte. Ferenc pápa kijelentette, az emberek békét akarnak. A szokás szerint az apostoli palotának a Szent Péter térre néző ablakából mondott beszéde végén az egyházfő hosszan szólt az ukrajnai háborúról. A pápa ismételten tűzszünetet szorgalmazott, amit a békére utaló szándék “minimális és kézzel fogható” jelzésének nevezett. A háborús támadások leállítását sürgette a szenvedéstől elgyötört lakosság érdekében. Az ortodox húsvét alkalmával köszöntötte a keleti egyházaknak az ünnepet most tartó hívőit. “Isten adja nekünk vissza a békét, melyet a barbár háború megsértett” – mondta a katolikus egyházfő.

Hozzátette: “szomorú, hogy (a húsvét) az összes keresztény számára szent és ünnepélyes napjaiban erősebben hallani a fegyverek halálos zaját mint a feltámadást hirdető harangok zúgását, és szomorú hogy a fegyverek egyre inkább átveszik a szavak helyét”. “Mindannyiatoktól azt kérem, erősítsétek a béke érdekében mondott imákat, és legyen bátorságotok kimondani és kinyilvánítani, hogy a béke lehetséges.

A politikai vezetőket arra kérem, hallgassák meg az emberek szavát, akik a békét akarnak, nem a konfliktus növekedését” – mondta a pápa. Szavait mintegy negyven ezren hallgatták a Szent Péter téren a Vatikán közlése szerint. Ferenc pápa délelőtt a Szent Péter-bazilikában mutatott be misét az isteni irgalmasságnak szentelt vasárnap. Az egyházfő a szertartás nagy részén ülve maradt a napokban kiújult térdfájdalmai miatt. (MTI)

2022.04.23. 23.50
Johnson: a brit kormány segíti a háborús bűncselekményekre utaló bizonyítékok összegyűjtését

A brit kormány segítséget nyújt azoknak a bizonyítékoknak az összegyűjtéséhez, amelyek az Ukrajna elleni orosz invázió során elkövetett háborús bűncselekményekre utalnak – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek szombaton. A Downing Street esti beszámolója szerint Johnson telefonos megbeszélést tartott Zelenszkijjel, amelynek során kijelentette, hogy Oroszországnak számot kell adnia ukrajnai cselekedeteiről. Hozzátette: London ennek érdekében támogatást nyújt minden olyan bizonyíték beszerzéséhez, amely háborús bűncselekmények elkövetésére vall.

Liz Truss brit külügyminiszter a minap bejelentette, hogy Nagy-Britannia támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amelyet a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) indít a háborús bűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárások indítására szóló felhatalmazása alapján. Dominic Raab brit igazságügy-miniszter, miniszterelnök-helyettes nemrégiben egymillió font (442 millió forint) értékű új brit finanszírozást jelentett be az ICC számára, emellett felajánlotta, hogy a Scotland Yard háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas szakértői segítséget nyújtanak a hágai bíróságnak. A szombat esti telefonos megbeszélésen a brit kormányfő beszámolt az ukrán elnöknek arról is, hogy Nagy-Britannia újabb szankciókat léptetett érvénybe az orosz fegyveres erők több vezetőjével szemben.

A londoni külügyminisztérium előző nap jelentette be, hogy beutazási tilalommal és nagy-britanniai vagyoneszközeik befagyasztásával sújtotta mások mellett Andrej Szergyukov vezérezredest, az orosz légideszant-alakulatok parancsnokát, Nyikolaj Bogdanovszkij vezérezredest, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettesét, valamint Valerij Fljusztyikov vezérőrnagyot, az orosz hadsereg különleges műveleti alakulatainak parancsnokát.

Az ukrán elnökkel tartott szombat esti megbeszélésén Johnson megerősítette, hogy Nagy-Britannia a jövő héten újból megnyitja kijevi nagykövetségét, ezzel is demonstrálva az ukrán néppel vállalt szolidaritását. A brit miniszterelnök megerősítette azt is, hogy London további védelmi jellegű katonai segélyben részesíti Ukrajnát, és ennek részeként páncélozott csapatszállító járműveket, drónokat és páncéltörő fegyvereket szállít az ukrán fegyveres erőknek. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint Zelenszkij köszönetet mondott Johnsonnak azért, hogy a brit kormány ukrán katonáknak nyújt kiképzést az Egyesült Királyság területén. (MTI)

2022.04.23. 13.01
Kormányhivatal: háromszáznál több menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton pénteken

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton pénteken 314 menekülőnek segítettek a munkatársak, az éjszakát 80 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – közölte a kormányhivatal.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben. (MTI)

2022.04.22. 22.40
Mariupolban normalizálódott a helyzet az orosz katonai szóvivő szerint

A délkelet-ukrajnai Mariupolban normalizálódott a helyzet, a lakosok szabadon közlekedhetnek az utcán – jelentette ki péntek este Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov szerint Mariupolba humanitárius segély – élelmiszer, víz és alapvető cikkek – érkezik, a donyecki hatóságok pedig szervezik az utcák megtisztítását a törmeléktől és a roncsoktól.

A tábornok „terroristákkal magas állami szinten való összejátszásnak” minősítette Ned Price amerikai külügy szóvivőnek azt a „hazugságát”, hogy a „nácik” megtartották az ellenőrzést Mariupol felett.

A szóvivő azt hangoztatta, hogy az Azov „ukrán náci különítmény” maradványait, amerikai és európai zsoldosokkal együtt, biztonságosan körülzárták a mariupoli Azovsztal acélműben. Beszámolója szerint a létesítmény területén lévők nem reagálnak a követelésre, hogy engedjék szabadon távozni a nőket és a gyerekeket, akik állítólag velük vannak.

Elmondta, hogy a civilek távozásának módját hangosbemondók óránként ismertetik a létesítménynél, de az információt eljuttatták Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyetteshez is. Konasenkov szerint ha valóban vannak civilek a gyár területén, az azt bizonyítja, hogy az Azov tagjai és a zsoldosok nem védők, hanem terroristák.

A péntek esti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz légierő 26 ukrán katonai létesítményre mért csapást, precíziós föld-levegő rakétával pedig 13 létesítményt találtak el. Ez utóbbiak a szóvivő szerint egyebek között megsemmisítettek körülbelül egyszázadnyi “nacionalistát” és 27 páncélozott járművet is. A rakétaerők kilenc célpontot támadtak, a légvédelem pedig három drónt lőtt le.

Az ukrán erők a helyi hatóságok közlése szerint a nap folyamán több települést tűz alá vettek a Donyec-medencében. A TASZSZ hírügynökség a védelmi tárcára hivatkozva jelentette, hogy az orosz hadsereg a Harkiv megyei Balaklijában ellenőrzése alá vonta az ukrán fegyveres erők több ezer tonnányi muníciókészletet tartalmazó, több száz hektáron elterülő lőszerraktárát.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bejelentette, hogy kedden Moszkvába várják António Guterrest, az ENSZ főtitkárát, akit Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter is fogad majd. A világszervezet apparátusának első embere az orosz fővárosból Kijevbe utazik majd tovább.

Az orosz igazságügyi minisztérium péntek este közölte, hogy felvette Alekszej Venegyiktovot, az Eho Moszkvi rádió volt főszerkesztőjét, valamint Alekszandr Nyevzorov, Szergej Parkhomenko és Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki újságírót, továbbá Leonyid Volkov ellenzéki aktivistát a külföldi ügynökök listájára. (MTI)

2022.04.22. 18.59
Charles Michel humanitárius folyosót sürget Mariupolban

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és humanitárius folyosó létrehozását sürgette Mariupolban a mostani hétvégére eső ortodox húsvét előtt – közölte maga a belga politikus pénteken a Twitteren. Tudatta: megismételte Putyinnak az unió álláspontját, miszerint az EU támogatja Ukrajnát és szuverenitását, valamint elítéli és szankciókkal bünteti az orosz agressziót. “Egységünk és elveink elidegeníthetetlenek” – szögezte le az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői tanácskozó fórumát elnöklő Michel. “Azonnali humanitárius hozzáférést és a biztonságos kijutást sürgetünk Mariupolból és más ostromlott városokból az ortodox húsvét alkalmából” – fogalmazott.

Az Európai Tanács elnöke szerdán Kijevbe látogatott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Látogatása során kijelentette: az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy Ukrajna megnyerje az Oroszország által indított háborút. Vlagyimir Putyinnak nem fog sikerülni megosztani az európaiakat – húzta alá. Michel a legfontosabb célnak nevezte annak az elérését, hogy az uniós szankciók “fájdalmasak legyenek” Putyin rendszere számára, és megígérte, rövidesen az orosz kőolaj- és földgázexportot veszik célba, ahogy Zelenszkij kérte.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek sok halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen. (MTI)

2022.04.22. 12.40
Bucsába is eljutott az Ökumenikus Segélyszervezet segélyszállítmánya

Bucsába is eljutott az Ökumenikus Segélyszervezet segélyszállítmánya, az élelmiszeren, higiéniai termékeken túl generátorokat is vittek a városba – számolt be Lehel László, a segélyszervezet Zaporizzsjából bejelentkező elnök-igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Lehel László elmondta: a segélyszervezet régóta dolgozik Kárpátalján, a háború kitörése után pedig kiterjesztették tevékenységüket, most már hét megyében dolgoznak. Kárpátalján 208 menekültszállót látnak el, megnyitották a lembergi képviseletüket, vittek segélyszállítmányokat a Kárpátokon túlra, és most már Kijevbe és környékére is eljutottak a segélyszállítmányokkal. Elmondta: csütörtökön Bucsán, Irpinyben, Borogyankán jártak és mindenhol nagy szeretettel fogadták őket. “Sehol sem azt kérdezték, miért nem szállít Magyarország fegyvert, hanem azt mondták, jaj de jó, hogy itt vagytok, ti vagytok az elsők, akik külföldiként idejöttök hozzánk és segélyt hoztok” – fogalmazott.

Hozzátette: 24 tonna segélyszállítmányt vittek Bucsába, ahol kis lépésekkel megindult az újjáépítés, bár a boltok egyelőre nincsenek nyitva, a bank nem működik, az 50 ezer lakosból pedig 4-6 ezer van jelenleg a városban. Mint mondta, az élelmiszeren és higiéniai termékeken túl vittek generátorokat is a városba, az áram- és vízellátás biztosításához. Lehel László elmondta: a segélyszervezet kiterjesztette tevékenységét a déli területekre is, Mariupolhoz egészen közel is elkezdték a segélyosztást.

Elmondta, hosszú évek óta dolgoznak Ukrajnában hivatalosan bejegyzett szervezetként, és már a kelet-ukrajnai háború idején is segítették a belső menekülteket. Hozzátette: ez megkönnyíti a munkájukat, ugyanis már kiépültek a segélyszállítmányok célba juttatásához szükséges logisztikai rendszerek, a kormányzóságok pedig mindenhol nagy figyelemmel kísérik munkájukat, és “tudják, Magyarország mennyit segít”. Jelezte: eddig negyven, 24 tonnás kamionnyi adományt vittek Ukrajnába. Lehel László szerint külföldi segélyszervezetek is jelezték, hogy csatlakoznának az Ökumenikus Segélyszervezet munkájához. (MTI)

2022.04.21. 18.17
Hollandia kétszáz katonát küld az alakuló romániai NATO-harccsoportba

Hollandia kétszáz katonával akar részt venni a NATO Romániában létesítendő harccsoportjában – tudatta csütörtökön a bukaresti védelmi minisztérium (MAPN). A felajánlásról szóló okiratot Roelof van Ees, Hollandia bukaresti nagykövete adta át Vasile Dincu román védelmi miniszternek. A találkozón az orosz-ukrán háború kapcsán mindkét fél kifejezte együttműködési készségét az európai béke és biztonság helyreállítására és a “partneri” Ukrajna támogatására. Dincu méltatta a holland katonák szerepvállalását azon az amerikai-román közös szervezésű, Rapid Falcon 22 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlaton, amelyet március elején rendeztek több dobrudzsai helyszínen (Romániának a Duna és a Fekete-tenger által határolt keleti térségében).

A hivatalos bejelentést megelőzően a román lapok a New York-i székhelyű Aviation Analysis című lap értesülésére alapozva már megírták, hogy Hollandia annak a 11. légideszant dandárnak az ejtőernyőseivel vesz részt a NATO francia parancsnokság alatt Romániában felállítandó harccsoportjában, amely a Rapid Falcon 22 hadgyakorlaton is részt vett.

Az amerikai lap szerint a holland katonák küldetése elvileg egy évre szól, és nyáron foglalják el új állomáshelyüket az erdélyi Nagysinken, ahol korában is jártak terepszemlén. Egy 85 tagú csapat várhatóan már májusban megérkezik, hogy előkészítse a tábort.

Vasile Dincu román védelmi miniszter korábban azt mondta: jelenleg csaknem négyezer külföldi (amerikai, francia, belga, német és olasz) katona van Romániában, ha pedig (a balti országok és Lengyelország után) Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is megalakulnak a márciusi NATO-csúcson bejelentett új harccsoportok, az már nem rotációs rendszerű küldetést jelent, hanem a NATO keleti szárnyának tartós megerősítését eredményezi, és ezáltal mintegy ötezerre emelkedik a Romániában állomásozó külföldi katonák száma. (MTI)

2022.04.21. 15.42
Putyin elrendelte, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt a mariupoli acélművet

Putyin egyúttal parancsot adott az üzemben bekerített ukrán erők blokkolására. “Katonáink és tisztjeink életének és egészségének megőrzésére kell gondolnunk. Nem kell bemászni ezekbe a katakombákba, és a föld alatt kúszni ezeken az ipari létesítményeken keresztül. Zárják le ezt az ipari övezetet, hogy egy légy sem juthasson át” – utasította az elnök Szergej Sojgu védelmi minisztert tévékamrák előtt. Az ostrom Putyin megindításának lemondását megelőzően Sojgu arról beszélt, hogy a gyár birtokbavételéhez még három-négy napra lesz szükség. Az elnök azt hangoztatta, hogy a létesítményt megostromolni “nem célszerű”.

Az Azovsztal megostromlásának lemondása mellett Putyin utasítást adott rá, hogy az üzem védőinek ismételten ajánlják fel a fegyverletétel lehetőségét, szavatolva számukra az életben maradást és a fogságban a vonatkozó konvenció szerinti emberséges bánásmódot. Putyin gratulált Sojgunak Mariupol “felszabadításához”, és elrendelte a harcokban érdemeket szerzett katonák kitüntetését. (MTI) Bővebben itt.

2022.04.20. 14.20
Megugrott a NATO-tagság támogatottsága Csehországban – derült ki a STEM közvélemény-kutató intézet március végén, április elején készített országos felméréséből, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra Prágában.

Csehország NATO-tagságát a felmérés szerint a megkérdezettek 78 százaléka támogatja, tíz százalékkal többen, mint 2020 szeptemberében. 1994 óta ez a legmagasabb arány. Figyelemre méltó, hogy a NATO-tagság határozott támogatóinak aránya a két év alatt 30 százalékról 47 százalékra emelkedett – mutattak rá a felmérés készítői.

Az ukrajnai háborúval összefüggésben a csehek 34 százaléka súlyosnak tartja Közép-Európa biztonsági helyzetét, míg kilenc százalék szerint a régiót semmiféle konfliktus nem fenyegeti. A többség, a megkérdezettek 58 százaléka, úgy látja, hogy Közép-Európa biztonsági helyzete általában véve jónak mondható, de a háborús konfliktus veszélye jelenleg fennáll.

A megkérdezettek 57 százaléka az ukrajnai háborús konfliktussal kapcsolatban a Nyugat álláspontját osztja, szerintük a háború kirobbanásának felelőse egyértelműen a Vlagyimir Putyin elnök vezette orosz rendszer. Oroszország mellett határozottan csak a megkérdezettek négy százaléka állt ki. Másfelől a csehek egyharmada bizonytalan a helyzet megítélésében, sem az ukrán, sem az orosz álláspontnak nem tudnak teljes mértékben hinni – derült ki a felmérésből.

Mérsékeltebben, de jelentősen emelkedett Csehország EU-tagságának a támogatottsága is. Míg egy éve az európai uniós tagságot 46 százalék, addig az idén tavasszal már 54 százalék támogatta és értékelte pozitívan. A megkérdezettek 85 százaléka támogatná a közös uniós védelmi erők létrehozását, míg a közös energiapolitikával, elsősorban a kőolaj és földgáz közös beszerzésével 84 százalék ért egyet. (MTI)

2022.04.20. 14.59
Oroszország figyelmeztette Svédországot és Finnországot esetleges NATO-csatlakozásuk következményeire – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Rosszija-24 tévécsatornának nyilatkozva.

“Brüsszel az Egyesült Államok égisze alatt fokozatosan vonja be Svédországot és Finnországot a struktúráiba, történtek különböző hibrid, gyakorlatoknak vagy kiképzésnek álcázott, a tényleges bevonásra irányuló intézkedések” – mondta Zaharova. “Mi minden figyelmeztetést megtettünk – mind nyilvánosan, mind kétoldalú csatornákon keresztül. Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész” – tette hozzá.

A szóvivő az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország már nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben, és Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során. Ezzel kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, amely szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat. Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett szerda délelőtti hadijelentés szerint az orosz légierő gépei 73 ukrán katonai célpontra, a rakétaerők és a tüzérség egységei pedig 1053 katonai infrastrukturális létesítményre mértek csapást kedd éjszaka. A légvédelem hat drónt és két Tocska-U harcászati rakétát lőtt le.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 496 drónt, 253 légvédelmi rakétarendszert, 2388 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1029 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2232 különleges katonai járművet veszítettek. A donyecki “népi milícia” szerdai tájékoztatása szerint öt ukrán katonai egység hagyta el a mariupoli Azovsztal fémmű területét és tette le a fegyvert. A Telegramon megjelent közlemény szerint a megadás lehetőségéről az üzem területén szétszórt röplapokból szereztek tudomást. Az Izvesztyija című lap szerint a létesítményre kedden agitációs anyagot tartalmazó lövedékeket lőttek ki.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy szerdán, közép-európai idő szerint 13 órától ismét humanitárius folyosót nyit, hogy az Azovsztalban körülzárt ukrán katonák és külföldi zsoldosok megadhassák magukat. Orosz tudósítások szerint Kijev nem adott engedélyt a kapitulációra, a nacionalista fegyveresek pedig halállal fenyegették meg vagy agyonlőtték, aki le akarta tenni a fegyvert. (MTI)

2022.04.20. 8.53
Ismét a megadást ajánlotta a Mariupolban körülzárt ukrán erőknek az orosz hadsereg

Ismét a megadást ajánlotta az orosz védelmi minisztérium a mariupoli Azovsztal vas- és acélműben körbezárt ukrán erőknek, és biztonságot ígért, feltételül szabva, hogy szerdán közép-európai idő szerint 13 órától szüntessék be a harcot és tegyék le a fegyvert.

“Az Oroszországi Föderáció vezetése garantálja az élet, a teljes biztonság és a szakszerű orvosi ellátás biztosítását mindazoknak, akik letették a fegyvert” – közölte kedd éjjel Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője Kijelentette, hogy ukrán fegyveres egységek tagjainak és külföldi zsoldosoknak “kivétel nélkül” fegyver és lőszer nélkül kell kivonulniuk moszkvai idő szerint 14 órától (közép-európai idő szerint 13 órától) az üzem területéről.

Orosz hírügynökségek a donyecki “népi milíciára” hivatkozva kedd éjjel arról számoltak be, hogy a nap folyamán Mariupolban 120 civil jött elő “a gyár bejárata környéki pincékből”. Alekszej Nyikinorov, a donyecki “népköztársaság” vezetőjének kabinetfőnöke a Pervij Kanal tévécsatornán azt mondta, hogy magából az Azovsztal üzemből a humanitárius folyosókon keresztül kedden senki sem távozott. Mizincev tábornok közölte, hogy az üzemből kedden három humanitárius folyosót nyitottak meg azon ukrán katonák és nacionalista fegyveresek számára, akik önként letették a fegyvert. A kivonulás biztosítása érdekében az Azovsztaltól visszavont orosz és a donyecki erőknél teljes fegyvernyugvást rendeltek el.

A tábornok leszögezte: az orosz hadsereg nevében garantálja mindenki életét, aki leteszi a fegyver, és ígéretet tett a hadifoglyokkal szembeni bánásmódról szóló genfi egyezmények betartására is. Mizincev elmondta, hogy a garanciákat az ukrán féllel Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettesen keresztül közölték. A kivonulókat mindhárom evakuálási útvonal végén 30 autóbuszból és 10 mentőautóból álló gépkocsioszlop várta.

A luhanszki “népi milícia” a Telegram-csatornáján kedd éjjel közölte, hogy erői a Donyec-medencei támadó művelet részeként ellenőrzésük alá vonták Kreminna várost. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője már korábban bejelentette, hogy blokád alá vették a település északi és Metolkine keleti külterületét Szjevjerodonyeck és Liszicsanszk közelében. (MTI)

2022.04.19. 15.28
Lavrov: új szakasz kezdődik a “különleges hadműveletben”

Kezdődik az ukrajnai “különleges hadművelet” következő szakasza, amelynek célja a délkelet-ukrajnai szakadár entitások “teljes felszabadítása” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden az India Today televíziónak nyilatkozva.

“A kelet-ukrajnai hadművelet célja, ahogy azt már a legelején bejelentették, a donyecki és luhanszki köztársaság teljes felszabadítása. Ez a művelet folytatódni fog, kezdődik a művelet következő szakasza, és úgy gondolom, hogy ez fontos pillanat lesz” – nyilatkozott Lavrov. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a védelmi minisztérium illetékességébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mit értett Lavrov a Donyec-medence védelmére irányuló “különleges hadművelet” új szakasza alatt. Ugyancsak a katonai tárcához hárította át az érdeklődést azzal kapcsolatban is, hogy mi történt az elsüllyedt Moszkva cirkálóval. Hasonlóképpen tett az indiai tévécsatornának nyilatkozó orosz külügyminiszter is.

Lavrov ugyanakkor azt ígérte, hogy Oroszország ki fogja deríteni az igazságot az ukrajnai Bucsában történt civilgyilkosságokkal kapcsolatban. Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és más nyugati országokat, hogy “elveszítik az érdeklődésüket” a saját szempontjukból előnyösként indult médiakampányok iránt, amint olyan tények merülnek fel, amelyek megkérdőjelezik ezek hitelességét.

Kifogásolta, hogy az igazságot szerinte nem tárták fel sem Alekszandr Litvinyenko 2006-ban Londonban történt megmérgezése, sem a malajziai utasszállítónak a Donyec-medencében 2014-ben történt lelövése, sem pedig a Szergej és Julija Szkripal ellen 2018-ban, vagy az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ellen 2020-ban megkísérelt merénylet ügyében. Nehezményezte, hogy Oroszországot, amely “ragaszkodik az igazság kiderítéséhez”, az ezen ügyekben folytatott nyomozásból kizárták. Lavrov megismételte, hogy Oroszországnak nem áll szándékában sem nukleáris fegyvert bevetni, sem rendszerváltást végrehajtani Ukrajnában. Mint mondta, az ukránoknak maguknak kell eldönteniük, hogyan éljenek. (MTI) Bőveben itt.

2022.04.19. 12.01
Bejelentette a mariupoli Azovsztal acélmű ostromát a donyecki “milícia”

Bejelentette a még ukrán kézen lévő mariupoli Azovsztal vas- és acélmű “részleges ostromának” megkezdését és az objektum területére történő behatolást a donyecki “népi milícia”, miközben az orosz védelmi tárca délig adott haladékot a védőknek a fegyverletétel bejelentésére. Eduard Baszurin, a szakadár donyecki “népköztársaság” katonai szóvivője közölte, hogy az acélmű területére behatolt rohamegységeket az orosz légierő és a tüzérség támogatja, valamint reményét fejezte ki, hogy a létesítményt védő egységek megadják magukat. Gyenyisz Pusilin, a Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitás vezetője e Szolivjov.Live online csatornának nyilatkozva kijelentette, hogy nem bizonyosodott be az a feltevés, miszerint az objektumban civilek vannak.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője az orosz védelmi minisztérium nevében megadásra szólította fel az Azovsztalban körölzárt katonákat, gárdistákat és zsoldosokat. Az általa felajánlott menetrend szerint a védőknek helyi idő szerint délben be kell szüntetniük a tüzet, le kell tenniük a fegyvert, majd délután kettő és négy között el kell hagyniuk a létesítményt.

Mizincev felszólította őket, hogy ne harcoljanak a “nácizmus” eszméiért. Kijelentette, hogy az orosz fél garantálja számukra az életük megóvását és a genfi egyezmény valamennyi, a hadifoglyokkal történő bánásmódra vonatkozó normájának betartását, ahogy ez azon ukrán katonák esetében is történt, akik korábban megadták magukat Mariupolban. Korábban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az Azovsztalban, amely alatt egy hétszintes folyosórendszer húzódik, több mint 2500 fegyveres, köztük az Azov nacionalista ezred tagjai és külföldi zsoldosok tartózkodnak. Az orosz hadsereg előzőleg azt ajánlotta nekik, hogy vasárnap délelőtt tegyék le a fegyvert, amit nem tettek meg. Orosz katonai források szerint az Azov fegyveresei kivégzéssel fenyegették meg a megadás híveit.

Konasenkov a kedd délelőtti hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz légierő repülőgépei 60 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, megsemmisítve két olyan raktárt, amelyben a Tocska-U taktikai rakéták robbanótölteteit tárolták, valamint három harcálláspontot. A tábornok szerint a Tocska-U-robbanófejeket Cservona Poljana és Balaklija területén semmisítették meg. Az orosz rakétacsapatok és a tüzérség 1260 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, köztük 25 parancsnoki állásra Mikolajiv és Kirovszk térségében, a légvédelem pedig lelőtt egy MiG-29-es vadászgépet, két Tocska-U rakétát és négy drónt. A vezérőrnagy azt mondta, hogy az ukrán erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 487 drónt, 252 föld-levegő rakétarendszert, 2 353 harckocsit és páncélozott harcjármű, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1 014 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2 208 speciális katonai járművet veszítettek.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója kedd reggel a Telegramon közölte, hogy a határhoz közeli Golovcsino falut Ukrajna felől tűz alá vették, aminek következtében három helyi lakos megsebesült és harminc házban károk keletkeztek. Baszurin szóvivő, aki egyben a donyecki milícia parancsnokhelyettese, arról tett bejelentést, hogy a “népköztársaság” az elmúlt nap folyamán több mint 200 ukrán belövést kapott, amely következtében 18 ember, köztük egy gyerek megsérült.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán erők civilekre mértek csapást rakéta-sorozatvetővel a Zaporizzsja megyei Polohi faluban. Az orosz ellenőrzés alatt álló településen egy idős asszony megsebesült, több ház pedig megsemmisült. Az oroszországi Rosztov megye határőrsége közölte, hogy az elmúlt egy nap alatt több, mint 13 és fél ezer menekült érkezett a Donyec-medencéből. Mizincev egyébként kedden arra figyelmeztetett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) “provokációra” készül Odessza megyében, és ennek nyomán az orosz hadsereget szándékozik megvádolni háborús bűnök elkövetésével. A “megbízható értesülésekre” hivatkozó tábornok szerint orosz egyenruhát öltött provokatőrök arra készülnek, hogy kamerák előtt demonstratívan tüzet nyissanak polgári lakosokra. (MTI

2022.04.19. 9.43
ORFK: csaknem kilencezren érkeztek hétfőn Ukrajnából

Magyarországra hétfőn az ukrán-magyar határszakaszon 4556 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4203-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1061 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK. Az ukrajnai háború elől kedden 880 ember, köztük 314 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tudatták.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben. (MTI)

2022.04.18. 12.10
Öt rakétacsapás érte Lvivet, halálos áldozatok is vannak 

Öt rakétacsapás érte Lvivet, a harcoktól általában viszonylag érintetlen nyugat-ukrajnai nagyvárost, a támadásban hat ember meghalt, nyolc megsebesült – közölték a helyi hatóságok hétfő reggel.

„Egyszerre öt erőteljes rakétacsapás érte a polgári infrastruktúrát a régi európai városban, Lvivben” – jelentette be a Twitteren Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója. Az értesülést megerősítette a város polgármestere, Andrij Sadovij a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében. Makszim Kozisztkij regionális kormányzó azt közölte, hogy hat ember meghalt és nyolcan megsebesültek, amikor Lvivben rakéták csapódtak be katonai létesítményekbe és egy autógumi-szervizbe.

A helyi vasúttársaság azt közölte Telegram oldalán, hogy több rakéta vasúti létesítmények közelében csapódott be, de nem követelt áldozatokat és nem okozott fennakadást a vasúti forgalomban. „Helyre fogjuk hozni a megrongálódott infrastruktúránkat. A vasút továbbra is üzemel” – közölte a vállalat igazgatótanácsának elnöke, Olekszandr Kamisin, aki egy fotót tett közzé, amelyen égő házak láthatók közvetlenül a vasúti pálya mellett.

A frontvonaltól távol eső Lviv és Nyugat-Ukrajna az orosz invázió február 24-i kezdete óta ritkán került bombázások célpontjába. Március 26-án Lvivet orosz csapások sorozata érte, amelyek közül kettő egy üzemanyagraktárt talált el, és a helyi hatóságok szerint öt ember megsebesült. A város volt a célpontja egy március 18-i csapásnak is, amely egy repülőgép-javító üzemet ért a repülőtér közelében, de nem követelt áldozatokat.

Március 13-án pedig orosz pilóta nélküli repülővel vettek célba egy nagy katonai támaszpontot Lvivtől mintegy 40 kilométerre északnyugatra, legalább 35 ember meghalt és 134 megsebesült.

A lengyel határhoz közel fekvő Lviv a kitelepítettek menekültvárosa lett, és a háború elején több nyugati nagykövetségnek adott otthont, amelyeket Kijevből telepítettek át. (MTI)

2022.04.18. 9.10
ORFK: több mint nyolcezren érkeztek vasárnap Ukrajnából

Magyarországra vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 2885 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5532-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 567 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. Közölték azt is: az ukrajnai háború elől vasárnap 419 ember, köztük 174 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. (MTI)

2022.04.17. 21.55
Már több mint 16 ezer menedékes kérelmet regisztráltak Magyarországon

Az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta, vasárnap reggel 6 óráig már 16 347 menedékes kérelmet regisztrált Magyarországon az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.

Az idegenrendészet vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a hétvégén is érkeznek a fővárosi, Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálatukra az orosz-ukrán konfliktus elől menekülők. A menedékes státus iránti kérelmeket az ünnepek alatt is be lehet nyújtani – hívták fel a figyelmet. A főigazgatóság dolgozói folyamatosan rögzítik a külföldiek adatait és kérelmeit, hogy a szükséges tartózkodásra jogosító okmányokkal lássák el a segítséget kérőket – áll a közleményben. (MTI)

2022.04.17. 14.45
Megsemmisített objektumokról, túszszabadításról és bekerített zsoldosokról számolt be az orosz katonai szóvivő

Ukrán katonai célpontok tömegének megsemmisítéséről, valamint mariupoli túszszabadításról és az ottani acélműben bekerített külföldi zsoldosokról számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.

Konasenkov szerint az éjszaka folyamán nagypontosságú levegő-föld rakétákkal megsemmisítettek egy lőszergyárat a Kijev megyében lévő Brovari falu közelében. Az orosz légierő 68 katonai létesítményt, a rakétaerők és a tüzérség pedig 814 célpontot semmisített meg Ukrajnában. Mint mondta, az orosz légvédelem 10 ukrán drónt lőtt le.

Az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 134 repülőgépet és 470 drónt, 249 légvédelmi rakétarendszert, 2290 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 254 rakéta-sorozatvetőt, 992 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2166 katonai járművet veszítettek – tette hozzá a tábornok.

Konasenkov elmondta, hogy szombaton a Mariupol város “felszabadítására” irányuló offenzíva során, Recep Tayyip Erdogan török elnök kérésére Primorszk kerületben az orosz erők különleges műveletet hajtottak végre ukrán “nácik” által egy török mecsetben fogva tartott túszok kiszabadítására. Ennek eredményeképpen az imahelyet elfoglalták, és ott 29 fegyverest, köztük külföldi zsoldosokat öltek meg, a kiszabadított túszokat pedig biztonságos helyre szállították. A volt túszok a Független Államok Közössége egyik tagállamának állampolgárai.

Konasenkov szerint Kijev a háború kezdete óta 63 országból összesen 6824 külföldi zsoldost hívott be Ukrajnába. Mint mondta, a legtöbben közülük – 1717-en – Lengyelországból érkeztek, mintegy másfél ezren az Egyesült Államokból, Kanadából és Romániából, mintegy 300-300-an az Egyesült Királyságból és Georgiából, Szíria török ellenőrzés alá vont területeiről pedig 193-an. Túlnyomó többségük jelenleg Kijevben, Harkivban, Odesszában, Mikolajivben és Mariupolban szolgál ukrán egységeknél.

Közölte, hogy az orosz fegyveres erők eddig 1035 külföldi zsoldost öltek meg. A harcoló zsoldosok száma folyamatosan csökken, jelenleg 4877-en vannak Ukrajnában. A beszámoló szerint 912 zsoldos megtagadta a részvételt a harci cselekményekben, és elmenekült az országból. Konasenkov emlékeztetett arra, hogy külföldi zsoldosokat a nemzetközi humanitárius jog szerint nem illeti meg a harcoló fél státusa.

“Ezért a legjobb, ami rájuk vár, a büntetőjogi felelősségre vonás és hosszú börtönbüntetés” – mondta. A szóvivő azt állította, hogy a mariupoli Azovsztal fémműben bekerített erők mintegy négyszáz tagja külföldi zsoldos, a legtöbbjük európai országokból, illetve Kanadából érkezett. “További ellenállás esetén mindannyiukkal végzünk” – hangoztatta a vezérőrnagy.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szerda éjjel bejelentette, hogy az Azovsztalban bekerített ukrán erők vasárnap délelőtt lehetőséget kaptak a fegyverletételre. Elfogott rádiókommunikációra hivatkozó beszámolója szerint a körbezárt erők közölték Kijevvel, hogy a vizük és az élelmiszerük elfogyott, és megadásra kértek engedélyt. A tábornok szerint válaszul agyonlövetéssel fenyegették meg őket.

Konasenkov szombaton azt állította, hogy a harcokban 23 367 ember esett el az ukrán fegyveres erők és az oldalukon harcoló külföldi zsoldosok részéről. Korábban azt mondta, hogy az Azovsztal területén az oroszon és az ukránon kívül hat európai nyelven folyik rádiókommunikáció – írja az MTI.

2022.04.16. 17.47
Kormányhivatal: Csaknem 600 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton pénteken

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton nagypénteken a munkatársak 598 menekülőnek segítettek, az éjszakát 105-en töltötték a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – tájékoztatott a kormányhivatal.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben. (MTI)

2022.04.16. 10.45
Finn miniszter: „Nagyon valószínű”, hogy Helsinki benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz

„Nagyon valószínű”, hogy Finnország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz az Ukrajna elleni orosz támadás következményeként – közölte pénteken Tytti Tuppurainen finn Európa-ügyi miniszter.

„Mindennek nagy a valószínűsége, de a döntést még nem hozták meg” – mondta a tárcavezető a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva. Kiemelte: a finnek, úgy tűnik, elhatározták magukat, s már most jelentős többség támogatja a NATO-tagságot. Helyi sajtójelentések szerint Finnországban a NATO-tagság támogatottsága évtizedekig 20-25 százalék körül stagnált, most azonban már a 70 százalékhoz közelít. A parlamentben is világos többség kezd körvonalazódni a kérdésben.

Sanna Marin finn kormányfő szerdán azt mondta, hogy Helsinki csatlakozási szándékáról néhány héten belül dönthetnek egy parlamenti vitát követően. Oroszország már korábban figyelmeztette Finnországot és Svédországot, hogy esetleges NATO-csatlakozásuk nemzetbiztonsági következményekkel járna nemcsak rájuk, de az egész európai térségre vonatkozóan.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken kijelentette: a NATO-tagság nem fogja erősíteni a nemzetbiztonságukat. „Ténylegesen ugyanis ezzel Finnország és Svédország a NATO első vonalába kerülne” – mondta a szóvivő.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács titkárának helyettese pedig csütörtökön arról beszélt, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása esetén Oroszország kénytelen lenne megerősíteni katonai, különösen nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök március végén arról beszélt, hogy a korábbiakkal ellentétben már nem zárja ki, hogy Svédország csatlakozzon az észak-atlanti katonai szövetséghez. Hétfőn a szociáldemokrata svéd kormánypárt bejelentette, hogy belső vitára bocsátja NATO-politikáját az ukrajnai háború fényében. (MTI)

2022.04.16. 10.15
Robbanások hallatszottak szombaton a kora reggeli órákban Ukrajna fővárosában, Kijevben és a nyugati Lvivben – jelentette a helyi médiára hivatkozva a Reuters brit hírügynökség.

Az értesülés szerint kora reggel Ukrajna nagy része felett megszólaltak a légvédelmi szirénák. Mentők és orvosok dolgoztak a Kijev külvárosában szombaton kora reggel történt robbanás helyszínén – közölte Vitalij Klicsko, a főváros polgármestere egy internetes bejegyzésben.

A robbanás főváros Darnyickij kerületében történt – közölte Klicsko a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében. Kijev délkeleti kerületén, a Dnyipro bal folyó partján fekvő területről van szó. A polgármester hozzátette: megerősíti a sebesültekről szóló információkat. Az ukrán fegyveres erők 24 óra alatt nyolcszor támadták az önhatalmúlag kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” (LNR) területét. Erről szombaton számolt be a köztársaság képviselete a tűzszüneti rendszer közös ellenőrzési és koordinációs központjánál. A történtekről a TASZSZ orosz hírügynökség írt.

A jelentések szerint Donyeck, Pervomajszk és Zolote-5 településeket „152 mm-es és 122 mm-es tüzérséggel” lőtték az ukrán erők. Összesen 64 lövedék becsapódását regisztrálták a helyi hatóságok. A lövések következtében Pervomajszkban négy lakóépület és a város központi kórháza sérült meg. Zolote-5 településen két lakóépületet és egy óvodát érte találat. Denisz Smigal ukrán miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, Kirill Sevcsenko, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke és számos más ukrán tisztviselő a jövő héten az amerikai fővárosba látogat. Erről a Reuters számolt be szombaton, az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.

Az értesülés szerint az ukrán delegáció az Egyesült Államokban teendő látogatása során kétoldalú megbeszéléseket folytat majd a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-országcsoport és más országok pénzügyi hatóságainak képviselőivel. A Reuters továbbá megjegyezte, hogy az ukránok a tervek szerint részt vesznek a Világbank április 21-én tartandó, Ukrajnáról szóló kerekasztal-beszélgetésén. Ez lesz az első találkozó az ukrán pénzintézetek képviselői és nyugati kollégáik között az orosz katonai művelet kezdete óta. A hírügynökség hangsúlyozta, hogy a tárgyalások eredményei alapján a Nemzetközi Valutaalap megváltoztathatja a globális gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. (MTI)

2022.04.15. 18.45
Ukránok öngyilkos vállalkozása, amikor lesből megtámadtak egy orosz konvojt

Drámai videó látható egy csütörtöki rajtaütésről, amikor orosz T-72-es tankokból álló konvojból egy járművet lesből kilőnek az ukrán katonák. A túlerő miatt a támadó biztos lehetett abban, hogy a megtorlást nem úszhatja meg élve.

A drónfelvételen először az látszik, ahogy a fák takarásában megbújt magányos ukrán harckocsiból kilövik az orosz konvoj egyik tagját. Majd ezután az oroszok szétszóródnak és célba veszik az ukrán támadót. Tüzelni kezdenek és megsemmisítik a ukrán BTR-82A-t, amely az első lövést leadta. (hirado.hu)


2022.04.15. 18.40
Ukrán főügyészség: Tűz alá vettek egy civilekkel teli buszt Harkivnál

Az orosz erők Harkivban tűz alá vettek egy evakuálandó civilekkel teli buszt, heten meghaltak, 27-en megsebesültek – közölte az ukrán főügyészség pénteken.

A Telegramon közzétett bejelentés szerint a buszt Borova településnél támadták meg csütörtökön. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, péntekre kilenc humanitárius folyosó megnyitásáról született egyezség. A megállapodás szerint a biztonságos útvonalakon távozhatnának civilek Mariupol, Bergyanszk, Tokmak és Enerhodar városokból.

Pénteken az ukrán hadsereg bejelentette, hogy fogolycserét hajtottak végre előző nap a részben orosz irányítás alatt álló dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Poszad-Pokrovszkje településnél. A Facebookon közzétett üzenet szerint négy orosz hadifogolyért cserébe az orosz erők átadtak öt ukrán katonát.

Csütörtökön Kijev arról adott hírt, hogy 30 ukrán katona térhetett haza fogolycsere keretében, azt azonban nem mondták meg, hány orosz katonát engedtek el cserébe.

A héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta, hogy az orosz erők által elfogott ukránokért cserébe kiadják Moszkvának a kedden hazaárulás gyanújával letartóztatott, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állónak tartott Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikai vezetőt, a Kreml azonban elvetette a javaslatot. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a héten leszögezte: Medvedcsuk nem tartott fenn titkos kapcsolatokat Oroszországgal. (MTI)

2022.04.15. 16.13
Morawiecki: a lengyelországi kórházakban sérült ukrán katonákat ápolnak

Az ukrajnai háború északi, keleti és déli frontján megsebesült ukrán katonákat ápolnak a lengyelországi kórházakban – közölte pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A politikus Wroclawban rendezett sajtóértekezletén azt mondta, hogy lengyel nemzetiségű ukrán állampolgárokról van szó, később azonban úgy fogalmazott: “kórházainkban ma már ukrán katonákat ápolunk”. A lengyel határőrség péntek reggeli adatai szerint 2 millió 757 ezer ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba az orosz támadás megindulása óta.

A kormányfő közölte: a hatóságok folyamatosan kapcsolatban vannak a segítségre szoruló ukrajnai lengyelekkel, és készen állnak arra, hogy szükség esetén megszervezzék gyors kimenekítésüket a nyugat-ukrajnai területekről. Az Ukrajnában élő lengyelek számáról nincsenek megbízható statisztikai adatok. A hivatalos helyi népszámlálás szerint mintegy 150 ezer lengyel élt Ukrajnában 2001-ben. A lengyel kisebbségi szervezetek és az egyházi közösségek viszont úgy vélik, akár az egymilliót is elérheti a számuk.

Bartosz Cichocki, a háború során is Kijevben tartózkodó lengyel nagykövet egy március eleji interjúban az mondta, hogy az ukrajnai lengyelek közül több százezren kérvényezték Varsótól a lengyel nemzetiséghez tartozást igazoló, úgynevezett lengyel kártyát, amely megkönnyítette áttelepülésüket. Cichocki szerint döntő többségük már Lengyelországban él lengyel állampolgárként. (MTI)

2022.04.15. 16.12
ORFK: több mint 12 ezren érkeztek csütörtökön Ukrajnából

Több mint 12 ezren érkeztek csütörtökön Ukrajnából Magyarországra – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel. Az ukrán-magyar határszakaszon 6666 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon 5661-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – írták. A beléptetettek közül a rendőrség 1137 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tudatták.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte a police.hu oldalon, hogy csütörtökön 907 ember, köztük 250 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – fűzték hozzá. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 34 ember, köztük 18 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tájékoztatott a BRFK.

Közölték azt is, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben. (MTI)

2022.04.14. 20.48
A kijevi parlament népirtásnak minősítette az orosz háborút

Népirtásnak minősítette az ukrán parlament csütörtökön Oroszország és hadseregének Ukrajnával szembeni fellépését – közölte az UNIAN ukrán hírügynökség Volodimir Vjatrovics parlamenti képviselőre hivatkozva.

A honatya a Facebookon közzétett bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy a határozatot 363 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban. A parlament elfogadott egy törvényt is, amelyben Oroszországot “terrorista államnak” minősítette és betiltotta az orosz hadseregben használatos “Z” és “V” betűk jelképként történő használatát.

Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze közben a Kijev megyei Bucsában és Borogyankában járt, ahol felkereste az ukrán hatóságok által feltárt tömegsírokat. Kijevben tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ott történtek nem álhírek, mint ahogy azt a Kreml próbálja beállítani, mert a saját szemével látta a halott embereket és a lerombolt épületeket. A tisztségviselő kiemelte: csapatával és az ukrán rendvédelmi szervekkel közösen dolgozik azon, hogy kiderítsék az igazságot és az elkövetőket bíróság elé állítsák.

Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a településen eddig 403 holttestet találtak, amelyek közül 167 személyazonosságát állapították meg. Elmondta, hogy az egyik templom melletti tömegsírból az orosz katonák által megölt 73 civil áldozat holttestét emelték ki. A tömegsír feltárása még folyamatban van. Csütörtökön megtekintette a tömegsírt a lengyel és a cseh parlament elnöke. Tomasz Grodzki lengyel szenátusi elnök újságíróknak azt mondta, hogy miután ellátogattak Borogyankába, Bucsába és Irpinybe, megdöbbentek.

Az UNIAN az amerikai Forbes üzleti magazinra hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokban gyártott MQ-9 Reaper elnevezésű nehézbombázó drónok megvásárlásáról. Szakértők úgy vélik, hogy az MQ-9 drámaian megváltoztathatja a háború menetét, ugyanis a török gyártmányú Bayraktarhoz képest az MQ-9-et repülés közben tartósabbnak és kevésbé sebezhetőnek tartják az orosz tűzzel szemben.

Dmitro Zsivickij, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy csütörtökön az orosz erők oroszországi területről lőtték a megye határmenti településeit. Szavai szerint tíz napja ez az első súlyos provokáció a régióban az orosz hadsereg részéről. Kifejtette, hogy 120 milliméter kaliberű aknákat lőttek ki, aminek következtében lakóházak sérültek. Áldozatokról egyelőre nem közölt semmit.

Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig arról adott hírt, hogy az északi Csernyihiv megyében ért orosz rakétacsapás egy kistelepülést, és az egyik lövedékkel eltaláltak egy magánházat. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a BBC-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy az ukrán vezetés fel volt készülve a háborúra, noha az orosz hadsereg támadását nem február 24-re, hanem február 22-re várta. (MTI)

2022.04.14. 10.38
Osztrák kancellár: még van esély a tárgyalásokra

Csekély esély még mindig van a tárgyalásokra Oroszország és Ukrajna között – jelentette ki egy csütörtökön megjelent interjúban Karl Nehammer osztrák kancellár, aki a napokban találkozott mindkét ország vezetőjével.

“Mindketten háborús lelkiállapotban vannak, de mindketten tudják, hogy ennek valamikor véget kell vetni” – mondta a politikus a dpa német és az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában. A politikus elmondta, attól tart azonban, hogy előbb fokozódni fognak a harcok a kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében. “Mindkét fél nagyon intenzív és emberi szempontból pusztító harcra készül” – vélekedett.

Nehammer szombaton Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ezt követően pedig hétfőn Moszkvába utazott, hogy megbeszélést folytasson Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és ezzel ő lett az első uniós kormányfő, aki az orosz támadás kezdete óta találkozott Putyinnal.

Mindkét megbeszélés középpontjában a két ország által folytatott, tűzszünetre törekvő tárgyalások álltak. A megbeszélésekkel kapcsolatos minden derűlátás ellenére azonban ezek a tárgyalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy megállítsák a közelgő harcot a Donyec-medence birtoklásáért, amely területet 2014 óta már részben az orosz etnikumúak irányítanak, és amely Ukrajnától félig függetlenül működik – mondta. Nehammer szerint azonban mégsem zárult be minden ajtó a tárgyalásos befejezés előtt. “A nagy kérdés az lesz: mindkét fél le tudja-e zárni ezt a háborút arcvesztés nélkül” – mondta.

Úgy vélekedett, a védelmi elektronikai cikkek exportja elleni legújabb uniós szankciók középtávon fogják gyengíteni Oroszország katonai erejét, ezért ezek az intézkedések nem fognak azonnal hozzájárulni ahhoz, hogy Putyin befejezze a háborút. A politikus szólt arról is, Putyin tisztában van azzal, hogy a háború gazdasági károkat okoz országának. Beszámolója szerint Putyin azt mondta, hogy “tudja ezt”, amikor Nehammer erre utalt. Nehammer kiemelte, hogy Európa Oroszországból történő gázellátása messze nem biztonságos, függetlenül a szankciók helyzetétől. Mindig fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a vezetékeket felrobbantják vagy valamilyen módon megrongálják a háborúban. Az osztrák kormányfő kifejtette: “a kockázat mindig fennáll, (egy ilyen esemény) még akkor is megtörténhet, ha Ausztria, Németország és mások a gázembargó ellen felemelik szavukat”.

Több uniós ország le akarja állítani az orosz gáz vásárlását, hogy megbüntesse Moszkvát Ukrajna megtámadása miatt. De az olyan országok, mint Ausztria és Németország azt mondják, hogy ez nekik nagyobb kárt okozna, mint Oroszországnak – közölte. Ukrajna ugyanakkor úgy véli, hogy az orosz gázra költött pénz csak az oroszok háborús erőfeszítéseinek finanszírozását segíti. Nehammer szerint Putyin közölte, hogy az Európába irányuló gázellátás biztosított, a megállapodott mennyiségek továbbra is áramlanak, és a fizetések továbbra is történhetnek euróban.

Putyin az elmúlt hetekben aggodalmat keltett Európában azzal, hogy azt követelte, a gázszállítások ellenértékének kifizetése rubelben történjen, amit sokan a nyugati szankciók által megtépázott valuta megerősítésére tett kísérletnek tekintettek. A kijevi út során felmerült Ausztria semlegességének fenntartása is. Finnországhoz és Svédországhoz hasonlóan Ausztria soha nem csatlakozott a NATO-hoz. Bár az Ukrajna elleni támadás miatt a két skandináv ország politikája megváltoztatását fontolgatja, Nehammer azt mondta az ukránoknak, hogy Ausztria egyelőre nem tervezi feladni semlegességét. (MTI)

2022.04.14. 8.34
Kigyulladt az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója

Lőszerrobbanás következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett az orosz Fekete-tengeri Flotta Moszkva cirkálója, a legénységet evakuálták – közölte csütörtökre virradóra az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a tűz okait vizsgálják. Makszim Marcsenko, Odessza ukrán megye kormányzója azt mondta, hogy a Moszkvát két Neptun típusú, ukrán gyártmányú, hajó elleni cirkálórakéta találta el. A Reuters hírügynökség szerint az állítást az ukrán védelmi minisztérium nem erősítette meg.

A TASZSZ hírügynökség szerint Moszkva a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, az 1164 Atlant projekt vezető hajója. 1983-ban helyezték hadrendbe Szlava néven, jelenlegi nevét 1996-ban kapta. A hajó fő csapásmérő fegyverzete 16 rakétaindító, a P-1000 Vulkan típusú rakéták számára.

2015 második felében ez a cirkáló vezette a Földközi-tengeren az orosz haditengerészet állandó műveleti erőit, és légvédelmi eszközeivel védte a szíriai hmejmími orosz légibázist. Egy évre rá, 2016-ban a hajót Nahimov-renddel tüntették ki. (MTI)

2022.04.13. 17.26
Az EU másfélmilliárd euróra emelte az Ukrajnának nyújtott katonai célú támogatását

Az Európai Unió Tanácsa további 500 millió euróval, összesen 1,5 milliárd euróra egészítette ki az Ukrajnának nyújtott támogatását, a finanszírozás a katonai felszerelések szállítását segíti – tájékoztatott az uniós tanács szerdán. Közölték: az Európai Békekeret (EPF) keretében elfogadott segítségnyújtási intézkedés újabb részlete lehetővé teszi az EU számára, hogy tovább támogassa az ukrán fegyveres erők képességeit az ország területi egységének és önállóságának védelme, valamint a polgári lakosság biztonságának szavatolása érdekében az orosz katonai támadással szemben.

Az intézkedésekkel olyan felszerelések és eszközök – köztük egyéni védőeszközök, elsősegély nyújtására alkalmas készletek, üzemanyag, valamint katonai felszerelések – biztosítását finanszírozzák, amelyek halálos fenyegetéssel szemben nyújthatnak védelmet. A támogatási intézkedések érvényességének időtartama 24 hónap.

Az uniós tanács közleményében leszögezte: Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányának elveit, továbbá aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. “Oroszország és bűntársa, Fehéroroszország, teljes felelősséggel tartozik a háborúért, felelőseinek felelniük kell az elkövetett bűncselekményeikért” – fogalmaztak.

Az Európai Unió követeli, hogy Oroszország hagyjon fel katonai akciójával, haladéktalanul és feltétel nélkül vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ország területi egységét, önállóságát és függetlenségét Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül – tették hozzá. (MTI)

2022.04.13. 17.00
Kijev szerint kitörtek a blokádból az ukrán tengerészgyalogosok Mariupolban

Áttörték az orosz csapatok blokádját az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár katonái az Azovi-tengerparti Mariupolban – állította szerdán Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Facebookon. Korábban Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont azt jelentette be, hogy az ukrán tengerészgyalogosok letették a fegyvert.

A tengerészgyalogosok egyik tisztje is arról számolt be egy ukrán hírportálnak, hogy “sikeresen végrehajtották a műveletet” és az orosz erők körgyűrűjéből kitörve átjutottak az Azov ezred tagjaihoz. Az Ukrajinszka Pravda hírportál “nehéznek és nagyon kockázatosnak” nevezte a 36. dandár katonái műveletét.

Olekszij Aresztovics esetleges veszteségekről nem adott hírt. “A 36. dandár elkerülte a vereséget, és további komoly képességekre tett szert, sőt, második esélyt kapott. A város védői most közösen jelentősen megerősítették védelmi területüket. Általánosságban elmondható, hogy a város (Mariupol) védelmi rendszere nőtt és megerősödött” – összegezte Facebook-bejegyzésében Aresztovics.

Közben az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága közölte: értesülései alapján 13 mobil krematóriumot szállítottak az orosz erők Mariupolba, hogy megtisztítsák a város utcáit a temetetlen civil holttestektől. Az ukrán hírszerzés közleményében azt állította: ezekben a krematóriumokban égeti el az orosz hadsereg a saját elesett katonái holttesteit is, hogy elfedje a veszteségek mértékét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben a Facebookon közzétett videóüzenetében nyilvánosságra hozta Viktor Medvedcsuk oroszbarát parlamenti képviselő őrizetbe vételének részleteit. Az államfő elmondta, hogy Medvedcsuk 48 napon át bujkált az ukrán hatóságok elől Ukrajnában, majd megpróbált ukrán katonai egyenruhában külföldre szökni, akkor vették őrizetbe. Megismételte, hogy javasolja ukrán hadifoglyokra kicserélni őt.

“Kifejezetten cinikusnak tartom tőle, hogy katonai ruhában álcázta magát. Ő egy ilyen harcos, ekkora hazafi. Nos, mivel Medvedcsuk maga választotta magának a katonai egyenruhát, a háborús szabályok hatálya alá esik. Azt javaslom az Oroszországi Föderációnak, hogy cserélje ki ezt az embert a most fogságban lévő fiainkra és lányainkra. Fontos, hogy a rendvédelmi szerveink és a hadseregünk mérlegelje ezt a lehetőséget” – hangoztatta Zelenszkij. Mindeközben a Kijev megyei Bucsába látogatott Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, aki újságírók előtt kijelentette, hogy a településen elkövetett atrocitások ügyében fennáll az ICC joghatósága. (MTI)

2022.04.13. 8.49
Biden szerint Putyin népirtást követ el Ukrajnában

Vlagyimir Putyin orosz elnök népirtást követ el az ukrajnai háborúban – erre utalt Joe Biden amerikai elnök kedden, az Iowa államban található Menlo városában tartott beszédében.

Az amerikai elnök a növekvő üzemanyagárakkal kapcsolatban úgy fogalmazott: mindent megtesz, hogy csökkenjenek az árak és kezelje a Putyin okozta áremelkedést. Biden hozzátette: “a családi költségvetés, a tankolás nem függhet attól, hogy egy diktátor háborút folytat és népirtást követ el egy fél világgal arrébb.”

Később újságírók kérdésére megerősítette a beszédben használt szavait. “Népirtásnak neveztem, mert egyre világosabb, hogy Putyin még annak a gondolatát is próbálja kitörölni, hogy valaki ukrán lehessen. A bizonyítékok egyre szaporodnak” – fogalmazott Biden. Az elnök szerint több bizonyíték is napvilágra került azokról a “szörnyű dolgokról, amelyeket az oroszok elkövettek Ukrajnában”, és egyre többet tudnak a pusztításról. Biden a népirtás kifejezéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: “erről majd jogászok döntenek nemzetközi szinten, hogy annak számít-e vagy sem, de nekem nagyon úgy tűnik, hogy igen”.

Az amerikai médiának nyilatkozó szakértők szerint ez a kijelentés a Biden vezette kabinet Oroszországgal kapcsolatos retorikájának újabb lépése. Az amerikai kormány korábban azzal vádolta az orosz elnököt, hogy háborús bűnöket követ el, azonban a polgári áldozatokat követelő háborút eddig nem nevezte népirtásnak. Szakértők szerint Biden keddi megjegyzései tovább fokozzák az Egyesült Államok és Oroszország között fennálló feszültséget. Múlt hétfőn arra a kérdésre, hogy a bucsai gyilkosságok népirtásnak minősülnek-e, Biden úgy válaszolt: “Nem, szerintem ez háborús bűn.”

Ugyanezen a napon Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta: a kormányzat még nem tudta megítélni, hogy Ukrajnában népirtás zajlik-e, és azt javasolta, hogy ezt egy vizsgálat során állapítsák meg. “Láttunk atrocitásokat, láttunk háborús bűnöket, de azt egyelőre nem láttuk, hogy az ukrán nép módszeres gyilkolása a népirtás szintjére emelkedett volna” – fogalmazott akkor Sullivan.

Elfogadhatatlanok és méltatlanok egy amerikai elnökhöz azok a személyes sértések, amelyeket Joe Biden folyamatosan intéz az orosz államfő címére – ezt mondta egy hete Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. “Az orosz elnök elleni személyes sértegetések folytatása rossz dolog. Ezt elfogadhatatlannak és az amerikai elnökhöz méltatlannak tartjuk” – fogalmazott akkor a szóvivő.

John Sullivant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét március 21-én bekérették az orosz külügyminisztériumba, ahol tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki Biden Putyin elleni kirohanásai miatt. Az amerikai elnök korábban egyebek között vérszomjas diktátornak és gengszternek nevezte orosz hivatali partnerét, aki szerinte “erkölcstelen háborút folytat Ukrajna népe ellen”. Később háborús bűnösnek is minősítette.

Hírügynökségi információk szerint a Joe Biden vezette adminisztráció szerdán várhatóan bejelenti, hogy újabb 750 millió dolláros katonai támogatást nyújt Ukrajnának az orosz csapatok elleni harchoz – írja az amerikai sajtó az ügyben jártas amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A Fehér Ház a múlt héten közölte, hogy a háború február 24-i kezdete óta az Egyesült Államok több mint 1,7 milliárd dollár értékben nyújtott úgynevezett biztonsági segítséget Ukrajnának. (MTI)

2022.04.12. 22.36
Zelenszkij: őrizetbe vették Viktor Medvedcsukot

Őrizetbe vette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Viktor Medvedcsuk ukrán vezető politikust – közölte kedden este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon.

Az államfő fotót is közzétett, amelyen a megbilincselt Medvedcsuk látható. A politikust oroszbarátként tartják számon ukrán földön. Zelenszkij nem közölt részleteket, csupán azt írta, hogy a politikust “különleges művelet” keretében tartóztatták le. További részleteket későbbre ígért. Medvedcsuk az Ellenzéki Platform-Az Életért elnevezésű oroszbarát párt parlamenti képviselője és egyik vezetője. Hazaárulás vádjával házi őrizetre ítélték, de az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború kezdete óta nem tartózkodott abban a lakásában, ahol lennie kellett volna, ezért időközben az ügyészség elrendelte a letartóztatását.

Ügyvédje, Larisza Cserednyicsenko még februárban azt állította, hogy Kijevben van, “biztonságos helyen”. Az illetékes kijevi bíróság tavaly májusban rendelte el Viktor Medvedcsuk házi őrizetbe helyezését. A politikus-üzletembert “hazaárulással” és “Ukrajna gazdasági érdekeinek aláásásával” gyanúsították meg a hatóságok.

Az ügyirat szerint a politikus egyik vállalata 2012-ben engedélyt kapott a Krím félsziget partjainál, a Feodoszijától 75 kilométerre a Fekete-tengerben lévő kőolaj- és földgázlelőhely továbbfejlesztésére. A lelőhely tartalékainak értékét mintegy 38,85 milliárd hrivnyára becsülik. Miután 2014-ben Oroszország elcsatolta a Krímet Ukrajnától, Viktor Medvedcsuk 2015-ben tárgyalásokat folytatott Oroszország képviselőivel e vállalkozás újbóli bejegyzéséről és az ásványkincsek kitermeléséről, amelyet Ukrajna továbbra is saját erőforrásának tekint.

Hazaárulással pedig azért vádolják Medvedcsukot, mert a gyanú szerint titkos katonai információkat adott át 2020-ban egy ukrán katonai alakulatról Oroszországnak. Tavaly októberben az ellene felhozott vádakat még terrorszervezettel történő együttműködéssel is kiegészítették a Donyec-medencei oroszbarát szakadárokkal meglévő kapcsolatai miatt, akikkel a gyanú szerint szénnel kereskedett. Viktor Medvedcsukot a bírósági tárgyalása előtti időszakra kötelezték házi őrizetre. (MTI)

2022.04.12. 18.18
Putyin: elkerülhetetlen volt az összecsapás az oroszellenes erőkkel

Elkerülhetetlen és csak idő kérdése volt az összecsapás az Ukrajnában kinevelt oroszellenes erőkkel – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Vosztocsnij űrközpontban.

“Ukrajnát elkezdték oroszellenes hídfőállássá átalakítani, elkezdték felnevelni a nacionalizmus és a neonácizmus ott már régóta meglévő csíráit” – hangoztatta az államfő. “Szándékosan növesztették a neonácizmus csíráit, és Oroszország összeütközése ezekkel az erőkkel elkerülhetetlen volt, csak az alkalmas időt várták a támadásra” – fogalmazott. Putyin szerint az általa “különleges hadműveletnek” nevezett háború céljainak elérésével Moszkva egyfelől megsegíti a Donyec-medence népét, másfelől “intézkedéseket tesz Oroszország biztonságának garantálása érdekében”.

Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan beszél arról, hogy Kijevnek nem tetszik az ukrajnai rendezésről megkötött Minszk-2 megállapodás egyetlen záradéka sem, más ukrán tisztségviselők pedig azt mondták, hogy a minszki megállapodások végrehajtása “lehetetlen”.

Putyin, aki kedden Vosztocsnijban megbeszélést folytatott fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával, az eseményt követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ukrajnai “hadművelet” a tervnek megfelelően halad. Az orosz elnök szerint Oroszország feladata Ukrajnában az, hogy az összes kitűzött célját elérje, a veszteségek minimalizálásával. Azt mondta, azért voltak orosz katonai akciók Ukrajna más régióiban, hogy lekössék az ukrán fegyveres erőket a Donyec-medencében folytatott műveletek alatt.

Az orosz elnök közölte, hogy olyan dokumentumokat kapott vendégétől, amelyek megcáfolják a bucsai “provokációról” szóló “fake híreket”. A kapott anyagról annyit árult el, hogy tartalmazza, ki milyen járművön érkezett meg a településre és szervezte meg az ott történteket. Putyin szerint a bucsai “provokáció” miatt az ukrán fél kihátrált az Isztambulban elért kompromisszumból, amelynek értelmében, mint mondta, a Kijev által követelt biztonsági garanciáknak a Moszkva által elcsatolt Krímre és a Donyec-medencére nem kellene kiterjedniük.

Kifejezte Moszkva készségét a tárgyalások folytatására. Hangot adott álláspontjának, miszerint a Nyugat szankciós “villámháborúja” Oroszország ellen kudarcot vallott. Megismételte, hogy szerinte az oroszok, az ukránok és a fehéroroszok három összetevőjű egységes népet alkotnak. Azt hangoztatta, hogy Ukrajna eszköz a Nyugat céljainak eléréséhez, amelyeknek, mint mondta, semmi közük az ukrán nép érdekeihez.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy az orosz hadsereg légi és tüzérségi csapásokkal hiúsította meg ukrán “nacionalisták” százfős csoportjának Mariupolból hétfő éjjel megkísérelt kitörését. A tábornok szerint az Iljics gyárból elindított akcióban a kísérlet mintegy ötven részvevője életét vesztette, három ukrán harckocsi, öt gyalogsági harcjármű és hét jármű megsemmisült, további 42 ukrán katona önként letette a fegyvert és megadta magát.

A donyecki “népi milícia” hétfőn arról tett bejelentést, hogy Mariupolban ellenőrzése alá vette a kikötőt és már csak a gyárnegyedben vannak ukrán fegyveresek. Az orosz média, katonai szakértőkre hivatkozva, hetek óta lebegteti azt a narratívát, hogy a városban található Azovsztal fémmű hétszintes kazamatáiban NATO-országokból érkezett kiképzőtisztek rejtőzhetnek, ennek tulajdonítható az orosz hadvezetés által értelmetlennek minősített ellenállás és a több, helikopterrel és hajóval sikertelenül megkísérelt mentési akció. Konasenkov korábban, lehallgatott rádiókommunikációra hivatkozva arról beszélt, hogy az Azovsztal területén külföldi zsoldosok vannak, akik az oroszon és az ukránon kívül, hat európai nyelven érintkeznek.

A tábornok kedden azt mondta, hogy az orosz erők légi és tengeri indítású precíziós rakétákkal egy repülőgép-felszerelést tároló védett hangárt és egy lőszerraktárt semmisítettek meg a Hmelnickij megyében lévő Sztarokonsztantiniv katonai repülőtéren, valamint egy lőszerraktárt a Kijev megyei Havrilovka közelében. Beszámolója szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán 32 ukrán katonai létesítményt rombolt le, a légvédelem pedig két drónt lőtt le.

Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 130 repülőgépet, 99 helikoptert, 244 légvédelmi rakétarendszert, 443 pilóta nélküli légijárművet, 2139 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 241 rakéta-sorozatvetőt, 917 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2046 különleges katonai járművet veszítettek.

A RIA Novosztyi hírügynökség kedden orosz és ukrán katonai informátorokra hivatkozva azt írta, hogy Odesszában “titkos NATO-megfigyelőcsoport” kezdte meg munkáját. Ennek tagjai az értesülés szerint a Nordstarsupport Group román biztonsági magáncég romániai munkatársai. A csoport feladata a Fekete-tengeren közlekedő orosz hajók megfigyelése az orosz partraszállás megakadályozásának céljából.

Az orosz külügyminisztérium kedden közzétett állásfoglalásában képmutatással vádolta meg az EU-t, amiért az Európai Békealapon keresztül nyújt támogatást az ukrán “neonáciknak” annak érdekében, hogy “büntetlenül folytassák az emberek gyilkolását”. A tárca kifogásolta, hogy az európai médiatérből “kitisztogatták” az alternatív nézeteket és hogy a kontinensen példátlan nyomás nehezedik az orosz és az oroszajkú emberekre a történelmi hazájuk megtagadása érdekében. (MTI)

2022.04.12. 16.45
Steinmeier: lehetetlen visszatérni a normális kapcsolatokhoz Oroszországgal

Lehetetlen visszatérni a normális kapcsolatokhoz a mai Oroszországgal, az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűntetteket meg kell vizsgálni, az elkövetőket pedig felelősségre vonni – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök kedden Varsóban, a lengyel államfővel közös sajtóértekezleten.

Az Andrzej Dudával folytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Steinmeier kulcsfontosságúnak nevezte az európai “egység és elszántság” megőrzését az ukrajnai háború során. Úgy látta: a konfliktus “a szolidaritásunk és a védelmi képességeink erőpróbája lesz”. Hangsúlyozta: lehetetlen “visszatérni a normalitáshoz ezzel az Oroszországgal”, hiszen “az egész világ látta” az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket, amelyeket most dokumentálni és kivizsgálni kell, az elkövetőket és a politikai döntéshozókat pedig felelősségre kell vonni.

Steinmeier aláhúzta: Ukrajnában “barbárság történik, amelynek véget kell érnie”. Ez a német államfő szerint akkor következik be, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök “parancsot ad a hadseregének a fegyveres műveletek befejezésére”. A német elnök ezt követően arra szólította fel Putyint, hogy tegye lehetővé a civil lakosság evakuálását az ostromlott Mariupol dél-ukrán kikötővárosból.
Ígéretet tett arra, hogy Németország folytatni fogja az ukrajnai menekültek befogadását, amelyet az egész Európai Unió és partnerei közös feladatának nevezett.

Andrzej Duda lengyel elnök Moszkvával szembeni újabb, “kemény” szankciókat szorgalmazott. Elmondta: Lengyelország hálás lenne, ha Berlin támogatná az ukrajnai menekültek befogadását célzó uniós különalap létrehozását. Az alap létrehozására hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szólította fel az Európai Bizottságot (EB). Morawiecki az EB 2016-ban létrehozott, 6 milliárd eurós pénzügyi alapot említette példaként, amellyel a migrációs válság törökországi kezelését segítették. (MTI)

2022.04.12. 16.34
Romániában több mint 70 ezer ukrán van, közülük több, mint 10 ezren igényeltek állami segítséget

Romániában 70 ezer, Ukrajnából érkezett személy tartózkodik, közülük több mint 10 ezren igényeltek állami ellátást – adta hírül kedden az Adevarul című román napilap az elektronikus kiadásában. Az újság a román belügyminisztériumot kérdezte az ukrajnai háború elől menekülők helyzetéről. Az újságnak küldött válaszból kiderült, hogy Romániába eddig több mint 600 ezer személy érkezett az orosz-ukrán háború február végi kitörése óta, de jelenleg csak 70 ezren tartózkodnak Románia területén.

A belügyi tárca közölte, hogy a határ közelében felállított 15, összesen 3840 férőhelyes mobil ellátóközpontokban eddig 75 ezer menekültről gondoskodtak. A rendelkezésre álló 3840 helyből jelenleg 76 hely foglalt. Ezekben a központokban csak ideiglenesen maradnak a menekültek. Az ország többi részén létezik további 1238 központ, ahol a menekültek hosszabb ideig kapnak ellátást. Ezek 46 881 menekült befogadására alkalmasak, jelenleg 10 406 személy tartózkodik bennük. További 215 ukrán állampolgár a bevándorlási hivatal ellátásában van, hiszen ők menekült státusért folyamodtak. Ugyanakkor Románia területén több, mint 60 ezer, Ukrajnából érkezett személy tartózkodik, akit befogadtak a lakosok, önkéntesek segítenek vagy saját pénzükön élnek.

Ioan Silviu Lefter, a Román Vöröskereszt vezérigazgatója egy keddi bukaresti sajtótájékoztatón elmondta, hogy Romániának fel kell készülnie sötét forgatókönyvre, ha ismét erősödnek a harcok Ukrajna keleti részén, mert akkor növekedhet a Romániába érkező személyek száma. Közölte, hogy március végéig 6,7 millió euró pénzbeli adomány és 1,53 millió euró értékű, mintegy 2150 tonna termékadomány érkezett a Román Vöröskereszthez az Ukrajnából menekülők megsegítésére. (MTI)

2022.04.12. 13.15
Az Ericsson és a Nokia döntött oroszországi tevékenységéről

A világ két vezető távközlési cége közül a svéd Ericsson felfüggesztette oroszországi tevékenységét, a finn Nokia pedig bejelentette, hogy végleg hátat fordít az orosz piacnak az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben.

Az Ericsson azt közölte, hogy határozatlan időre felfüggeszti tevékenységét Oroszországban, munkavállalóit pedig fizetett szabadságra küldi. A svéd cég közleményében emlékeztetett arra, hogy február végén az Ericsson már felfüggesztette az összes szállítást az oroszországi ügyfeleknek. “A közelmúlt eseményeire és az Európai Unió legújabb szankcióira tekintettel a vállalat most úgy döntött, hogy határozatlan időre felfüggeszti tevékenységét az oroszországi ügyfelekkel” – közölték.

Az Európai Unió ötödik szankciós köre, amelyet április 8-án fogadtak el, különösen a kvantumszámítógépek és a fejlett félvezetők, a csúcstechnológiás elektronika, a szoftverek, az érzékeny berendezések és a szállítóeszközök exportjának korlátozásáról határozott. Emellett betiltja az olyan polgári kommunikációs hálózatokhoz szánt technológiák Oroszországba történő szállítását is, amelyek államilag ellenőrzött szervezet tulajdonát képezik, vagy amelyek több mint 50 százalékban állami tulajdonban vannak.

Az Ericsson távközlési berendezéseket szállított a legnagyobb orosz szolgáltatók számára. Tavaly márciusban a Tele2 kibővítette az Ericssonnal 2019-ben kötött megállapodását, és ennek részeként 2023-ra 50 ezer új, 5G technológiát támogató (5G-ready) 4G/3G/2G bázisállomás bevezetését tervezte Oroszország 27 régiójában.

A Nokia szerint az, hogy kivonul az orosz piacról, “nem befolyásolja a pénzügyi kilátásokat”. 2021-ben a finn gyártó nettó árbevételének kevesebb mint 2 százaléka származott Oroszországból. Tekintettel a más régiókban tapasztalható erős keresletre, a cég nem számít arra, hogy az orosz piacról való kivonulás hatással lesz eredményére. A finn hálózati berendezéseket gyártó cég március 2-án jelentette be, hogy a szankciók miatt leállítja az oroszországi szállításokat és az új beruházásokat, miközben a kutatási tevékenységet Oroszországon kívülre helyezte át. Kedden a Nokia már azt közölte, hogy kivonul az orosz piacról. (MTI)

2022.04.11. 14.05
Zágráb orosz diplomatákat utasított ki

Horvátország a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményre hivatkozva tizennyolc orosz diplomatát és az adminisztratív-technikai személyzet hat tagját, összesen 24 orosz nagykövetségi dolgozót utasított ki az országból – közölte hétfőn a horvát külügyminisztérium.

A tárca bekérette Andrej Neszterenko zágrábi orosz nagykövetet, hogy kifejezze Horvátország leghatározottabb tiltakozását Oroszország Ukrajna elleni “brutális agressziója és az elkövetett bűncselekmények” miatt. Az orosz nagykövetnek elmondták: Horvátország úgy döntött, a zágrábi orosz nagykövetség létszámát hozzáigazítja saját moszkvai nagykövetségének létszámához.

A közlemény szerint Zágráb ismételten felszólította az orosz felet az Ukrajna elleni katonai agresszió azonnali abbahagyására, az orosz csapatok kivonására Ukrajna egész területéről, valamint a lakosság evakuálási útvonalának és a humanitárius segélyek eljuttatásának sürgős biztosítására. Hangsúlyozták: Horvátország elvárja, hogy a bűncselekmények felelőseit bíróság elé állítsák. Az Európai Unió tagállamai eddig több száz orosz diplomatát utasítottak ki az Ukrajna ellen indított háborúra válaszul. (MTI)

2022.04.11. 14.03
Kormányhivatal: több mint 700 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton vasárnap

Vasárnap 709, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton – közölte hétfőn honlapján Budapest Főváros Kormányhivatala.

Az éjszakát 270-en töltötték a létesítményben. A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás megoldásában – írták. (MTI

2022.04.11. 14.00
ORFK: több mint tízezren érkeztek vasárnap Ukrajnából

Magyarországra vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 5266 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5036-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1212 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte hétfőn a police.hu oldalon, hogy vasárnap 960 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.
Hozzátették: az 960 ember között 354 gyermek érkezett Budapestre vonattal. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 33 ember, köztük 18 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

Közölték azt is, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben. (MTI)

hirdetés