Az orosz erők Dnyipropetrovszk megyét és Kramatorszkot lőtték, sok az áldozat

Oroszország tiltott kazettás lövedékeket lőtt ki csütörtök reggel a dnyipropetrovszki régióban lévő Krivij Rih környékének ipari infrastruktúrájára, aminek következtében legalább 19 ember megsebesült, az éjjel pedig a megyeszékhelyre, Dnyipróra mért rakétacsapást, aminek négy halálos áldozata lett, köztük két gyermek – közölte Valentin Reznyicsenko, a megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szavai szerint Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel mértek csapást a Krivihj Rihtől délre fekvő zelenodolszki kistérségben lévő ipari övezetre. “Az emberek éppen dolgozni mentek, amikor az oroszok rájuk küldték a rakétáikat” – fogalmazott Reznyicsenko. A kormányzó ezt megelőzően arról adott hírt arról, hogy csütörtökre virradó éjjel az orosz csapatok rakétacsapást mértek Dnyipro városára, a támadásban az eddigi adatok szerint négyen vesztették életüket és öten megsérültek. Lakóövezeteket ért találat a megyeszékhelyen. A sérültek között van egy 12 éves kislány, akit a mentést végzők egy ház romjai alól húztak ki. A szakemberek még túlélők után kutatnak a romok alatt.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon közölte, hogy délelőtt a stratégiai jelentőségű Kramatorszk várost ágyúzták az orosz erők, a támadásban 11 helyi lakos sérült meg. Károk keletkeztek egy egykori bentlakásos iskola épületében, többszintes épületekben, az útburkolatban és az egyik városi kórházban. Kirilenko hangsúlyozta, hogy Kramatorszk nem közvetlenül a frontvonalon fekszik, mégis sorozatosan van kitéve támadásoknak. Ez pedig azt bizonyítja, hogy veszélyes civileknek a térségben maradniuk, ezért a város lakóit mielőbbi menekülésre szólította fel. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában úgy vélte, fennáll a kockázata annak, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vet be Ukrajna ellen.

“Mindig megvan a kockázata. Mivel az országunknak van egy nukleáris potenciállal rendelkező szomszédja, mindig fennáll annak a lehetősége, hogy megőrül. Mennyi ez százalékban? Nem tudom megmondani. Vannak hordozóik? Igen, vannak. Az viszont kérdéses, hogy milyen minőségűek és állapotúak” – fejtegette a miniszter.

Felvetette, hogy Oroszország nukleáris fegyvereinek már rég lejárhatott a szavatossága. Visszaemlékezett arra, hogy egy ízben Leonyid Kucsma volt ukrán elnök – akinek hivatali idejében, 1994-ben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről és Oroszországnak adta át őket – közölte, hogy ezeket a fegyvereket 1997-ben úgyis meg kellett volna semmisíteni, mert lejár a szavatosságuk.

A tárcavezető kijelentette, hogy az Oroszország által használt iráni gyártású drónok “problémáját Ukrajna már megoldja”, és az ukrán légierő megtanulta, hogyan kell őket zavarni. “Azokhoz a partnereinkhez fordultunk, akik félnek fegyvert adni nekünk, de jó szakértelemmel rendelkeznek. Azt mondtam nekik, hogy átadjuk ezeknek a drónoknak az alkatrészeit, tanulmányozzák őket, és adjanak nekünk olyan eszközöket, amelyek képesek megzavarni a működésüket. Számos ország, amelyik nem akart fegyvert adni, érdeklődött a javaslat iránt” – tette hozzá a miniszter.

Az ukrán vezérkar csütörtök reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy szerdán Oroszország mintegy 430 katonát, 6 drónt, 13 harckocsit, 20 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. A legfrissebb összesítés szerint eddig hozzávetőleg 58 580 orosz katona halt meg Ukrajnában. Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg az ország déli részében tíz olyan területre mért csapást, ahol az orosz élőerő és haditechnika összpontosult. A brit hírszerzés legfrissebb jelentésében közölte, hogy adatai szerint az oroszországi mozgósítás bejelentése miatt egy hét alatt vélhetően többen menekültek el az országból, mint ahány katonával Oroszország a támadást elindította Ukrajna ellen. Ugyanakkor megjegyezték, hogy ez csupán becslés, pontos számok nem ismertek. “Az elmenekültek között ismereteink szerint a leggazdagabb és legműveltebb emberek vannak túlsúlyban” – emelték ki, hozzátéve, hogy ez hosszú távon jelentőssé teszi a munkaerő csökkenését és az agyelszívás felgyorsulását, ami kedvezőtlen hatással lesz az orosz gazdaságra.

MTI