Az ünnep eredete: Halloween, Mindenszentek, Halottak napja

halloween

Október 31. a halloween ünnepe, mely az angolszász országokból indult ki. A mindenszentek az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. November másodika hivatalosan a halottak napja, az üdvösséget még el nem nyert hívek emlékére. 

Október 31.: Az angolszász országokban a Mindenszentek napját megelőző este a halloween ünnep (angolul all hallows’ evening = „minden szent estéje”). A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amely mára az egész világon elterjedt, többek között Magyarországon is. Az egyébként szomorúságra okot adó ünnep a Mindenszentek és a Halottak napját megelőző nap bulizós és játékos hangulatú szokásává vált – írja a Wikipédia.

A halloween talán legismertebb jelképe a töklámpás. Egy ír legenda szerint nevét egy Jack O’Lantern nevű részeges kovácsról kapta. Egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba. Jack nem akart vele tartani, ezért ravasz módon elérte, hogy az ördög felmásszon egy fára. Jack a fa oldalára egy kereszt jelet rajzolt, amitől az ördög megrettent. Jack csak akkor engedte le az ördögöt, amikor az megígérte, hogy nem kerül a pokolba.

Amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt. Jack egy kis fényt kért, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy örökké izzó fadarabot dobott Jacknek. Az izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa belsejébe tette világító lámpásnak. Az ír néphagyományt követő Amerikában a legendában eredetileg szereplő takarmányrépát a narancssárga színű, Amerikában őshonos, látványosabb, könnyen vigyorgósra kivájható sütőtök növény váltotta fel.

Egy másik hagyomány szerint a régiek úgy hitték, hogy ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és holtak világa között. Ezért, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől, ijesztő jelmezekbe bújtak, és rémisztő arcú töklámpásokat faragtak, amibe egész este égő gyertyát helyeztek. Emiatt bújnak ma is jelmezbe a gyerekek, hogy ijesztgetés helyett inkább csokit kapjanak.

November 1.: Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.

November 2.: A halottak napja, egyháztanilag a szenvedő Egyház ünnepe, amit 998 óta tart meg az egyház az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként. Később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik. Ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. Ezen a napon látogatunk ki a temetőkbe, rendbe tesszük elhunyt hozzátartozóink sírjait. Mécsest gyújtunk, koszorút helyezünk el. Mivel a krizantém ebben az időszakban nyílik, idővel ez a virág vált általános díszítőelemmé, jelképpé.


Kövessen minket Facebookon!

Szóljon hozzá!