Szén-monoxid-mérgezésben vesztette életét a természetfotós és édesapja

png rend poli, intézkedés, bűnügy

Szén-monoxid-mérgezésben vesztette életét D. Kristóf és édesapja D. József. 

Dévaványán, 2018. december 25-én 14 óra 45 perc körül otthonukban holtan találták az 56 éves férfit és 24 éves fiát. A ház fürdőszobájában a kazán és a vízmelegítő is gázzal működött. A nyomozás jelenlegi adatai szerint a gázkazán meghibásodott és a két férfi szén-monoxid-mérgezésben vesztette életét. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt nyomozást rendelt el és szakértők bevonásával vizsgálja a tragédia körülményeit, a büntetőjogi felelősség kérdését – olvasható a a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közleményében.

A szerencsétlenség egyik áldozata, D. Kristóf a Dévaványai SE labdarúgója volt, biológus hallgató és természetfotós. 2012-től foglalkozott fotózással, ahogyan honlapján fogalmaz, minden fortélyt autodidakta módon sajátított el. Tehetséges fotós volt. Nemrégiben a „Lenergy – Az év Természetfotósa 2018” pályázaton (amely Magyarország és a régió legnagyobb nemzeti természetfotó pályázata volt), kategória győztes lett. Íme a győztes kép:

Az állatok és környezetük kategória – D. Kristóf: Kertek alatt

Barátai és közösségi oldalán lévő bejegyzései alapján, Kristóf egy életet szertő, tiszta lelkű srác volt. Szabadideje teljes egészét a természetben töltötte, imádott megfigyelni különböző viselkedésformákat, órákat hasalni álcaháló alatt, ismeretlen helyszíneket felfedezni, és új ötleteken agyalni.

A fiatal tehetség Fekete István vadászelbeszélésein nevelkedett, melyek inspirálták őt fotói elkészítésében. Honlapján az alábbi részlet olvasható:

..hittem a vadászati könyvek minden fajtájában,

a tengerikígyóban, a hétfejű sárkányban,

a borzfuvarban, a bárányt vezető farkasban

és mindenben, ami életteljes, misztikus, elérhetetlen,

megmagyarázhatatlan – fantázia és álom volt.

és sohasem bántam meg.

Néha majdnem mindig nem azt találtam,

ami a könyvekben meg volt írva,

hanem annál sokkal többet.

Békességet, magányt, halat, vadat, madarat,

de mindig találtam valamit, és a végén

— nem mondom, hogy nagy érték –

de megtaláltam:

magamat.

/Fekete István/

 


Kövessen minket Facebookon!

Szóljon hozzá!