Bőrgyulladást okozhatnak az ernyősvirágzatú növények

bőrgyulladást Forrás: Wikimedia Commons

Bőrgyulladást is okozhat a hazánkban gyakori vadon termő ernyősök közül a vadmurok, a pasztinák, a közönséges medvetalp, az erdei turbolya és az erdei angyalgyökér, míg a termesztettek közül a zeller, a petrezselyem, a sárgarépa és az édeskömény többszöri érintése. A növények sejtnedve a bőrfelületre kerülve égési sérülésre emlékeztető hólyagosodást idézhet elő, ezért az arra érzékenyek esetében nem árt a fokozott elővigyázatosság!

Az ernyősvirágzatú növények esetében a szár, a levelek, a virágok, sőt több fajnál a termés és a gyökerek is furokumarinokat tartalmaznak. A növények megérintésekor a sejtnedvük a bőrfelületre kerül. Többszöri érintkezés hatására a bőr az adott területen fényérzékennyé válik. A furokumarinok a napfény UV-sugarainak hatására bomlanak. A képződő bomlástermékek hatására égő érzés jelentkezik, a bőr kipirosodik, viszketni kezd. Súlyosabb esetekben 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta.

A napfény hatására kialakuló bőrgyulladást (fitofotodermatitisz) megfelelő védőöltözettel megelőzhetjük. Így ugyanis gondoskodhatunk a teljes bőrfelület védelméről. A fűkasza használatakor előírt védőeszközök viselésével szintén elkerülhetőek a sérülések. Ilyenkor csúszásmentes talpú, merev bakancs, erős bőrből készült kesztyű, továbbá hosszú ujjú felsőruha és hosszú szárú nadrág (lehetőleg egyrészes munkaruha) viselése ajánlott. Emellett kötelező az arcvédő vagy legalább a szem védelmére alkalmas védőszemüveg viselése.

Amennyiben az óvatosság ellenére a bőrfelületre jut az ernyősvirágzatú növények sejtnedve, minél hamarabb mossuk le. Majd ruhával takarjuk az érintett felületet és kerüljük a napfényt! Súlyos tünetek esetén feltétlenül keressünk fel egy bőrgyógyászt!

A hazánkban néhány helyen megtalálható kaukázusi medvetalp és Sosnowsky-medvetalp sokkal nagyobb veszélyt jelentenek. Mindkét inváziós növény nagy mennyiségben tartalmaz furokumarinokat. Súlyos bőrgyulladást képesek kiváltani, az érintett felületen már egyszeri érintésük után is erősen fényérzékennyé válik a bőr. Az égési sérülésekre emlékeztető gyulladások, hólyagok megjelenésekor minél előbb orvoshoz kell fordulni. Fontos az orvosi kezelés. Ennek hiányában a később létrejövő bíborszínű vagy fekete hegek évekig megmaradhatnak. Szembe kerülve a sejtnedvük átmeneti vagy akár végleges vakságot okozhat.

Hasznos tudni, hogy nemcsak az ernyősvirágzatú növények érintése okozhat fitofotodermatitiszt, hanem a rutafélék családjában is előfordulnak furokumarinokat tartalmazó fajok (pl. kerti ruta, citrom, bergamott narancs), továbbá a füge érintése is kockázatos lehet.

Forrás: Nébih

Szóljon hozzá!