Csapdák fejlesztésével dolgoznak a kártevők ellen

alma, idénymunkások, csapdák, zártkerti, gyümölcs Fotó: Pixabay

A gyümölcsösökben és a szántóföldeken megjelenő kártevőkre is léteznek már csapdák az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében. Illetve a fejlesztéseik segítik a vegyszerhasználat lecsökkentését.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai jelenleg is több projekten dolgoznak. Az egyik az invazív fajok kutatása. – A pettyes szárnyú muslica kutatásán is dolgozunk, ami pár évvel ezelőtt érkezett hazánkba, és már az elmúlt időszakban jelentős gazdasági károkat okozott, főleg málna- és egyéb bogyós termesztőknél. De dolgozunk a különböző inváziós poloskafajok elleni védekezési lehetőségeken, a harlekin katicával szembeni védekezési eszközökön – mondta Kontschán Jenő, az Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója az M1 Magyar gazda című műsorában.

A rovarok feromonok segítségével kommunikálnak egymással. Például a hím egyedek ezek révén találják meg a nőstényeket. Az intézet munkatársai a hetvenes évek óta kutatják a rovarok szaglását és a feromonokat. A vizsgálatok eredményeként a kilencvenes években fejlesztették ki a feromoncsapdákat. Húsz éve 23-féle csapdát forgalmaztak, ma már több mint kétszázat. – A feromonokról tudni kell, hogy minden egyes kártevőnél más és más hatóanyag-összetételű csalétket kell használni. Ezeket külön-külön kutatással kell felderíteni, és aztán lehet alkalmazni – mondta Tóth Miklós akadémikus.

A csapdák nem pusztítják el a rovarokat

A gyümölcsösökben és a szántóföldeken megjelenő kártevőkre is fejlesztettek ki csapdákat. Fontos tudni, hogy ezek az eszközök nem pusztítják el a rovarokat, viszont jelzik egy adott faj megjelenését. – A különböző kártevő rovarok nem állandóan vannak jelen a gyümölcsösünkben. Hullámokban érkeznek, ahogy fejlődnek, különböző generációkban. Van olyan, amelyik egy évben csak egyszer. Van olyan, amelyik háromszor-négyszer is. Az, hogy ez pontosan mikor történik egy adott évben, nem lehet előre megmondani, csak megmérni. Ebben segít bennünket a feromoncsapda – magyarázta Tóth Miklós.

A csapdába esett rovarok száma segít eldönteni, hogy mikor kell ellenük védekezni. Az intézet egy másik projektje olyan csapdákkal foglalkozik, amelyek növényi illatanyagokkal vonzzák a nőstény rovarokat. Erre olyan területeken van szükség, ahol a légtérbe juttatott feromonok segítségével próbálják meggátolni a rovarok szaporodását.

Egy adott ültetvényt feromonnal elárasztanak, így a hímek viselkedését, vagyis orientációját megzavarják. Emiatt csökken az esélye annak, hogy a nőstényeket megtalálják. – Ezzel tudjuk ellenőrizni egyrészt a módszer hatékonyságát, hogy a befogott nőstényeknek mekkora a párosodás arányuk, illetve a csapda jelzi a populáció nagyságát, és, hogy sikerült-e csökkenteni, vagy eléri-e azt a küszöbszintet, ahol még egy kiegészítő módszert érdemes alkalmazni az adott ültetvényen – közölte Szilasné Jósvai Júlia Katalin tudományos munkatárs.

A permetezést is tudják ezzel mérsékelni

Vannak csapdák, amelyek a levéltetvek ellen alkalmazható zöld fátyolkákat vonzza. A közönséges zöld fátyolkák, a chrysoperla fajok azok, amelyekre az osztályunknak sikerült egy nagyon hatékony csalétket kifejleszteni. Ez nem feromonos csalétek, hanem növényi illatanyagokon alapuló, és egyaránt csalogat hím és nőstény egyedeket. – Ennek az a különlegessége, hogy a nőstény egyedek odamennek a csalétek közelébe, és tojást raknak. Ezeknek a rovaroknak a lárvái hatékony ragadozók, tehát nagyon széles táplálékspektrumot fogyasztanak, de elsősorban levéltetveket – mondta Koczor Sándor tudományos főmunkatárs

A hasznos rovarok számának növelése, illetve a kártevők megjelenésének ellenőrzése lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók csak akkor permetezzenek, ha arra valóban szükség van. Így kevésbé terhelik a környezetet, és egészségesebb élelmiszert állítanak elő. A növényvédelemben használt vegyszerek mennyiségének csökkentése –környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontból – is alapvető követelmény a mezőgazdasággal szemben. – Intézetünk fejlesztései – itt elsődlegesen a Csalomon csapdacsalád termékeire gondolok – segítik a vegyszerhasználat lecsökkentését, hogy lehetőleg a legkevesebbet és a legcélzottabban használjunk fel vegyszereket, ezáltal pedig kevésbé terheljük mind az élelmiszert, mind pedig a környezetünket – tette hozzá Kontschán Jenő.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara


Kövessen minket Facebookon!

Szóljon hozzá!