Brit választások – Johnson: a parlament bénultsága miatt kell választást tartani

brexit Fotó: Pixabay

A brit kormányfő szerint a parlament bénultsága miatt vált szükségessé az előrehozott választások kiírása december 12-re.

Boris Johnson a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt szerda délután elmondott hivatalos kampánynyitó beszédében kijelentette: nem akarta ezt a parlamenti választást, mint ahogy “senki sem akar igazán előrehozott választásokat tartani decemberben”. A kialakult helyzetben azonban nem maradt egyéb lehetőség, a parlament ugyanis “a bénultság állapotába jutott”, a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) döntő népszavazás óta eltelt három és fél évben “mozgásképtelenné vált” és a képviselők nem hajlandók véghezvinni a Brexitet, figyelmen kívül hagyva a választóktól erre kapott megbízást – fogalmazott a brit kormányfő.

A parlament hivatalosan szerda hajnalban, a választási törvénynek megfelelően a választás időpontja előtt 25 munkanappal oszlott fel. Johnson erről szerdán hivatalosan értesítette a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt. Ezután jelentette be formálisan, a Downing Streeten elmondott beszédében a választási kampány kezdetét, jóllehet a kampány valójában már jó ideje zajlik.

A brit miniszterelnök hivatalos kampánynyitó nyilatkozatában úgy fogalmazott: “észbontó”, hogy a parlament a minap megszavazta a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást, utána viszont a Brexit halasztására voksolt. Johnson ezzel arra utalt, hogy az alsóház a Brexit-egyezmény általános alapelveit október 22-én jóváhagyta, rögtön ezután azonban a képviselők leszavazták a megállapodás teljes körű vitájára és ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes – a kiegészítő jogszabályokkal együtt 400 oldalas tervezet elbírálására mindössze három napot előirányzó – kormányzati menetrendet.

E második szavazás után Boris Johnson az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit további halasztását indítványozó újabb brit kormányzati kezdeményezésről. Johnsont jogszabály kötelezte arra, hogy kezdeményezze az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit újabb halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem hagyta jóvá a Brexit-megállapodást.

Az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt. A Downing Streeten elmondott szerdai kampánynyitóján Boris Johnson kijelentette: ha az eddigi parlamenten múlt volna, az Egyesült Királyság még január 31-én sem lépne ki az Európai Unióból, és ez katasztrofális hatást gyakorolt volna a politikába vetett bizalomra.

A brit kormányfő szerint két választási lehetőség van: vagy a kormányzó Konzervatív Párt, amely győzelme esetén januárban véghezviszi a Brexitet, és ezzel “több százmilliárd fontnyi befektetésre váró tőkét” vonz az országba, vagy Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, aki “(Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) oldalára állt”, amikor Oroszország “elrendelte” egy volt orosz-brit kettős hírszerző ügynök, Szergej Szkripal megmérgezését a délnyugat-angliai Salisburyben.

Johnson a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap szerdai kiadásában megjelent kampánynyitó írásában úgy fogalmazott: a Corbyn vezette Munkáspárt olyan zsigeri gyűlöletet táplál a profitorientált vállalkozások iránt – és ebből adódóan olyan féktelen adóemelésekbe kezdene -, hogy azzal az egész ország jólétének alapjait rombolná le.
Johnson szerint a Munkáspárt “olyan élvezettel és bosszúszomjjal mutogat” egyes vállalkozókra, amilyenre a sztálini kuláküldözések óta nem volt példa.

MTI

 


Kövessen minket Facebookon!