Magyarország számára kiemelten fontos az ivóvízbiztonság

ivóvízbiztonság, csap, víz, közmű, vízhiány, ivóvízhálózat Fotó: Pixabay

Belgrád ad otthont 2019. november 19-21. között a Víz és Egészség Jegyzőkönyv ötödik találkozójának. Az eseményen részt vevő egészségügyi és környezet-egészségügyi szakértőkből álló magyar delegációt Prof. Dr. Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára vezette.

Horváth Ildikó a találkozó keddi panelbeszélgetésén hangsúlyozta a biztonságos ivóvíz és fertőtlenítés egyetemleges elérése megteremtésének szükségességét nemcsak az otthonokban, hanem az egészségügyi és egyéb intézményekben is. Hozzászólásában bemutatta a Magyarországon ennek érdekében megvalósított intézkedéseket. Kitért arra, hogy hazánk szerencsés helyzetben van, hiszen kivételesen gazdag felszíni és felszín alatti vizekben.

Ennek és a folyamatos infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a háztartások több mint 95 %-ában van vezetékes ivóvízellátás. A csatornázottság is meghaladja a 81 %-ot. Ez a kedvező helyzet lehetőséget ad arra, hogy azokra az emberekre koncentrálódjon a figyelem – célzott intézkedések mellett –, akik számára nem biztosított mindez. Vagy fennáll a kockázata annak, hogy ezt elveszíthetik. Magyarország 2015-2016-ban elvégezte a hozzáférés esélyegyenlőségének önértékelését a Víz és Egészség Jegyzőkönyv keretében kidolgozott értékelőlap segítségével. És azonosította az elsőbbségi beavatkozási területeket.

Magyarország számára nagyon fontos az ivóvízbiztonság is. Hazánk elsők között vezette be Európában jogszabályi kötelezettségként az ivóvíz-biztonsági tervezést az ivóvíz-szolgáltatók számára, elsősorban a WHO módszertana alapján. Tíz évvel a bevezetés után a WHO és az EMMI közötti kétéves együttműködési megállapodásban Magyarország felülvizsgálta és a tapasztalatok alapján fejlesztette az ivóvízbiztonsági-tervek készítésére és engedélyezésére vonatkozó útmutatását. A vízbiztonsági tervezést az Európai Unió most építi be politikájába.

A háromévente megrendezett találkozóra a résztvevők jelentést készítenek a nemzeti előrehaladásról, továbbá közös nemzetközi munkaprogramot fogadnak el a következő időszakra. Az elmúlt három év legjelentősebb célkitűzései között szerepelt a vízzel terjedő betegségek megelőzése és visszaszorítása. Magyarország a 2017-2019. ciklusra meghatározott munkatervből az intézményi vízellátás, szanitáció és higiéné témakörének vezetését látta el Moldovával és Grúziával közösen, míg Franciaországgal együtt felelt az ivóvízellátással és szanitációval kapcsolatos egyenlő esélyű hozzáférés, mint az emberi alapjog gyakorlati átültetéséért. Társelnökként hazánkat a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakemberei képviselték.

Dr. Vargha Márta, az NNK vízhigiénés szakértője vezetésével munkájuk eredményeként elkészült egy, az iskolai víz, szennyvíz és higiénia értékelésére alkalmas, nemzetközi szinten alkalmazható eszköz, amelyet a rendezvényen mutattak be komoly nemzetközi elismerés mellett, és ehhez kapcsolódóan hazánk felkérést kapott a Víz és Egészség Jegyzőkönyv alelnöki pozíciójára – tájékoztatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma.