Minden eddiginél több, 1750 maskarással űzik a telet az egy hónap múlva kezdődő mohácsi busójáráson. A rendezvényre a szervezők kedvező időjárás esetén napi 50-60 ezer érdeklődőt várnak.

hirdetés

A messze földön híres, február 20-án induló hatnapos farsangi eseményen mintegy nyolcvan programmal várják az érdeklődőket. Táncházakkal, bálokkal, kiállításokkal, busóbemutatókkal, gasztronómia ízelítőkkel is készülnek – mondta el az MTI-nek Hegedűs Emese, a főszervezők egyike. Beszámolt arról, hogy a február 25-ig, húshagyó keddig tartó népszerű rendezvényen 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodik a résztvevők szórakoztatásáról a Duna-parti városban. Hozzátette: a busójáráson tartják a Schneider Lajos Népdaléneklési és Népzenei Tehetségkutató Versenyt és a koncerttel fűszerezett Nemzetközi Farsangi Dudástalálkozót is.

hirdetés

A hagyományőrző rendezvényen a családok számára is kínálnak érdekes programokat. Egyebek mellett a Csizmás kandúr című színházi előadás várja majd a kisiskolásokat a Kossuth Filmszínházban. A Kanizsai Dorottya Múzeumban pedig kézműves foglalkozásokat tartanak. Hegedűs Emese felhívta a figyelmet arra, hogy február 21-én, pénteken a maszkfaragók és kellékkészítők kiállítását nyitják meg. A legtöbb programot felvonultató hétvégi napokon pedig Versendi Kovács József tamburaprímás és barátai adnak koncertet, busócsoportok rendeznek bemutatókat. Emellett a mohácsi gasztronómiában is elmerülhetnek a látogatók. A közönség zenei szórakoztatásáról mások mellett az Alma, a Poklade, a Kis Kata zenekar és a Maszkura együttes, valamint a Zora néptánccsoport és Menyhárt Éva is gondoskodik majd a rendezvényen.

A legfontosabb programokat február 23-án, farsangvasárnap rendezik. A busók akkor kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén. Hegedűs Emese úgy vélekedett – amennyiben az időjárás kegyes lesz a szabadtéri programokhoz is – napi átlagban 50-60 ezer ember is ellátogathat a programra. A busójárást az UNESCO 2009-ben vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

A mohácsiak körében sokacnak, a köznyelvben sokácként nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön. Ők az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok. Borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson – írja az MTI.