Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Állami Halőri, madárinfluenza Illusztráció: Pixabay

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon.

A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek. Néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein. A szakemberek a beteg madarakat begyűjtötték és a lehető leggyorsabban eljuttatták a Tollas Barát Madármentés Alapítvány dunaharaszti telephelyére. Valamint a Sukorói Vadmadárkórházba.

hirdetés

A gyors és szakszerű intézkedésnek köszönhetően a legtöbb állat túlélte a laboratóriumi vizsgálatok által igazolt botulintoxin-mérgezést, és rövidesen visszanyerhetik a szabadságukat. A megbetegedések okát a továbbiakban a Nébih laboratóriuma vizsgálta, melynek során a kórelőzményre (járványtani adatokra, bénulásos tünetekre), a negatív kórbonctani és kórszövettani leletre, valamint a kísérleti egéroltás eredményére való tekintettel a botulizmus jelenlétét állapította meg a hatóság.

Bár a botulinum toxin rendkívül veszélyes és mérgező, fontos tudni, hogy a mérgezésben szenvedő madarak – amennyiben időben szakértők kezelésébe kerülnek – a legtöbb esetben megmenthetőek. A madarak a mérgezés következtében meglehetősen legyengülnek, ezért viszonylag egyszerűen befoghatóak.

Mindezekre tekintettel a Nébih nyomatékosan kéri, hogy aki ilyen vagy ehhez hasonló tüneteket mutató madarat talál, semmiképp ne hagyja magára. Emberi segítség nélkül az állat biztosan elpusztul! A gyors és szakszerű beavatkozásnak köszönhetően a bajbajutott madaraknak jó esélyük van a felépülésre és pár nap múlva visszanyerhetik szabadságukat.

A botulizmusról

A botulizmus olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű mérgezés, amit a spórás formájú Clostridium botulinum által termelt anyagcseretermék, a rendkívül mérgező botulinum toxin okoz. A baktérium toxintermelése nagy mennyiségben csak 20°C felett történik. Elsősorban a magas szerves anyagban gazdag, könnyen felmelegedő, sekély, oxigénszegény vizekben, valamint mocsaras, iszapos területeken képes nagymennyiségben felszaporodni. A botulinum toxin táplálkozásuk révén kerül be a madarak szervezetébe. Izombénulást, légzésbénulást okoz és szakértő segítsége nélkül pedig a madarak elhullásához vezet. Mérgezéskor az állatok lelassulnak, nehezen mozognak, fokozatosan lebénulnak, hasmenés tüneteit is mutathatják, majd leggyakrabban a légző izmok bénulása miatt megfulladnak – írja a hivatal.