A 2023-as év első közgyűlésének legfontosabb témája kétségtelenül a város költségvetésének elfogadása volt. Erről a témáról egy sajtóközleményt adott ki a Demokratikus Koalíció békéscsabai szervezete, amelyet alább közlünk is. A költségvetésről, valamint a többi napirendi pontról Dancsó Tiborral, a DK békéscsabai önkormányzati képviselőjével beszélgettünk a Körös Hírcentrum stúdiójában.
hirdetés
A város kiadásai mellett szó esett például a jaminai bányatavak helyzetéről, hasznosításáról is. Ezzel kapcsolatban a képviselő megosztotta, hogy több évtizede folyamatosan felmerülő téma ennek a területnek a fejlesztése. Mivel azonban a tulajdonviszonyok igen rendezetlenek, nehéz bármilyen koncepció mentén elindulni. Egyelőre egy hidrológiai tanulmány készült el, amely a tavak vízutánpótlási lehetőségeit járta körül, amennyiben a bányászati tevékenység megszűnik és emiatt csökkenni kezdene a vízszint.
hirdetés
A megyeszékhely aktuális fejlesztési projektjeivel kapcsolatban Dancsó Tibor kifejtette, hogy olyan beruházásokra van szükség, amelyek veszteség helyett bevételt hoznak. Több olyan projekt is van már most, amelyek a Modern Városok Program keretében tervbe lettek véve, azonban azóta sem indultak el. Például szükség lenne egy hűtőházra a városban, amely bevételt termelne – fogalmazott a képviselő. Kevés a valóban jelentős bevételt termelő cég a megyében, emiatt pedig az adóbevételek is elmaradnak.
hirdetés
A teljes interjút itt hallhatják:
A Demokratikus Koalíció békéscsabai szervezetének korábbi sajtóközleménye Békéscsaba Megyei Jogú Város 2023. évi költségvetésével kapcsolatban itt olvasható, a közleményt változtatás nélkül közöljük:
A Demokratikus Koalíció békéscsabai szervezete felháborítónak, a város szempontjából pedig rendkívül aggasztónak és károsnak tartja, hogy az elmúlt években Békéscsaba bevételei és kiadásai mindig csak papíron voltak egyensúlyban, azaz minden évben többet költöttünk, mint amennyi bevételünk volt. Ezért a hiányzó forrásokat a város vezetése minden évben vagy hitelfelvétellel, vagy ingatlanok eladásával pótolta. Így van most 2 milliárdnyi hitelállományunk (melynek törlesztése évi több százmillió forintba kerül) és ezért kell évről évre értékes, többnyire bevételt termelő épületeket pénzzé tennünk.
Ráadásul Békéscsabán még azok a beruházások is stabilan veszteségesek, amelyeknek évek óta nyereséget kellene termelniük ( lásd: a Csaba Parkot, a város 50 %-os tulajdonában lévő Belvárosi Parkolóházat, vagy a Csaba Gyöngye szőlőültetvényt, stb.). Ez azonban Békéscsaba tényleges vezetői közül, láthatólag senkit sem zavar!
A költségvetési deficit fedezésére eddig éveken át elegendő volt évi 2 – 300 millió forint értékű ingatlant értékesíteni, de ez a szám 2022-ben több, mint 400 MFt-ra nőtt (akkor épp a kereskedő udvarként működő és bevételt termelő Inkubátorházat adtuk el a Kétegyházi úton), az idei (2023-as) költségvetés pedig már több, mint 1 milliárd (1050 millió) forint értékű ingatlan eladásával számol.
És, hogy ez ne legyen elég, a most elfogadott középtávú terv 2024, 2025 és 2026 évekre is összesen további 1,2 milliárd (1200 millió) forint értékű ingatlan eladását tervezi (lásd a mellékelt táblázatot!). Kíváncsian várjuk, hogy a Békéscsaba tulajdonában álló épületek közül melyek lesznek a következő „áldozatok”, amelyeket eladnak, kik lesznek azok, akik ezeket megvásárolják és hogyan tovább, ha elfogynak az értékesítésre alkalmas, nagyobb értékű ingatlanok?
De nézzük a dolog jó oldalát: amíg van eladható ingatlan, addig Békéscsaba költségvetése évről-évre „egyensúlyban” marad!
