A neandervölgyi ember több mint százezer éves maradványait azonosították lengyel és amerikai tudósok a Lengyelország területén eddig talált legősibb embermaradványokból – adta hírül csütörtökön a lengyel sajtó.

Egy neandervölgyi gyerek két, majdnem egy centiméter hosszú tenyércsontját több állatcsonttal együtt már néhány éve kiemelték az őslénytani leleteiről híres dél-lengyelországi Ciemna-barlangban. Az idén végzett laboratóriumi vizsgálatban embermaradványként azonosították a leleteket. Az azonosítást a krakkói Jagelló Egyetem szakértői mellett a Washington Egyetem antropológia-professzora, Erik Trinkaus is megerősítette.

Pawel Valde-Nowak, a Jagelló Egyetem régészeti intézetének professzora egyedülálló leletnek minősítette a csontokat. Lengyelországban eddig csupán a modern ember, a homo sapiens maradványait találták. Valamint a homo sapiens kihalt ágának tartott neandervölgyi emberek három, mintegy 52-42 ezer éves fogát. A neandervölgyi ember előtti előemberek, köztük a homo erectus csontjaira Lengyelországban egyelőre nem bukkantak rá – emlékeztetett Valde-Nowak a PAP hírügynökségnek nyilatkozva.

A legújabb lelet 115 ezer éves lehet. A csontok állapota nem teszi lehetővé a DNS-vizsgálatot, a kutatók viszont más tudományos módszerek alapján kétségtelennek nevezték, hogy a neandervölgyi ember maradványairól van szó.
A két megőrzött gyerekcsont felülete szitás szerkezetű. A vizsgálatok kimutatták: a számos apró lyuk úgy keletkezett, hogy a csontdarabok egy nagy madár emésztőrendszerén haladtak keresztül. A feltehetőleg 5-7 éves gyermeket valószínűleg megtámadta egy madár – mondta el Valde-Nowak.

A neandervölgyi ember Lengyelországban feltehetőleg mintegy 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg, hasonló időben, mint Európa más részeiben. Jelenlétüket eddig a Dél-Lengyelországban talált számos tárgyi lelet – kőből készített vágóeszközök – bizonyította, a legrégebbiek közülük 200 ezer évesek.

Forrás: MTI