Segítsen megszámolni a telelő erdei fülesbaglyokat!

erdei fülesbagoly Fotó: Orbán Zoltán

Január 18. és 21. között a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, évenként megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet. Ebben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható. De Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladhatja! Biztosan nem tudni, miért teszik ezt, csak feltételezések vannak. Az egyik legfőbb vonzerő számukra a település környéki gyepek és szántók gazdag kisrágcsálószákmány-kínálata. Ez a magyarországi enyhe teleken (a sarkkörön túli területekhez viszonyítva) könnyen és nagy biztonsággal hozzáférhető táplálékbázist jelent számukra.

Ezeket azonban könnyebben és zavartalanabbul érhetnék el, ha az agrávidék fáin, facsoportjaiban, mezővédő erdősávjaiban töltenék a nappalokat. Csakhogy a sík és dombvidékek alapvetően lombhullató fáinak csupasz ágain gyülekező bagolytömegek nagy vonzerőt jelenthetnének az olyan ragadozómadaraknak, mint a parlagi sas, a héja, az egerészölyv vagy akár a kerecsen- és a vándorsólyom. Ezek termetüknél fogva potenciális veszélyt jelenthetnek az erdei és a réti fülesbagolyra. Ez a veszély a belterületi nappalozással gyakorlatilag teljes egészében kiküszöbölhető, mivel ezek a fajok (a héja kivételével) nem szívelik az ember közelségét.

erdei fülesbagoly
Fotó: Orbán Zoltán

A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt. Száz madárral és három hónapnyi teleléssel számolva az általuk biológiai úton eltávolított, mezőgazdasági kertevő egerek és pockok száma 18-27000 (36-54000). Nem számolva a már néhány hetesen korában ivaréretté váló kisrágcsálók utódait – melyekkel ez a szám nagyságrendekkel nagyobb. Ha a baglyok (és más ragadozómadarak) nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot mi csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és akkor is csak részben tudnánk megoldani.

Az év közben ritkán látható baglyok akár tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény is a városlakó, természeti élményekre vágyó lakosság számára. Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben. Az idei évtől pedig az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya vette át és az MME Monitoring Központ segíti.

A telelő erdei fülesbaglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges állati viselkedésről. Arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezve közösen tegyünk hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében.

erdei fülesbagoly
Fotó: Orbán Zoltán

Bárki részt vehet, mivel a felméréshez nincs szükség különleges madártani ismeretre vagy felszerelésre. Ráadásul a vizsgálódáshoz el sem kell utazni a városból, a faluból. Az MME az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, így gyakorolva az elektronikus eszközök, az okostelefon és az internet együttes terepi használatát is.

Az országosan összehangolt, egyidőben végzett szinkron felmérés január harmadik hetének péntektől a következő (negyedik) hét hétfőjéig tart. A telelő baglyokat azonban nem csak ilyenkor lehet számolni! A bagolycsapatokról egész télen várjuk az adatokat, melyeket akár utólag, a tavasz folyamán is érdemes beküldeni, mert ezek is bekerülnek az éves összesítésbe!

A lakott területi gyülekezések legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben alakulnak ki. Azonban lombhullatókon vagy a lakott területek határában fekvő temetők területén is előfordulhatnak kisebb csoportok. Itt érdemes tehát keresni a madarakat.

A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen nappalozó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szakemberek, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről (ártéri erdők, telepített fenyvesek, sűrű ezüstfa állományok stb.) is érdemes és lehet adatot gyűjteni. A számláláshoz kézi távcső ajánlott, de lombhullató fákon, bokrokon akár szabad szemmel is pontosan meghatározható az erdei fülesbaglyok egyedszáma.

erdei fülesbagoly
Fotó: Orbán Zoltán

Az erdei fülesbagoly telelőhelyeken magas, meglehetősen jó takarást biztosító örökzöldeken is nappalozhatnak madarak. Ezek a fák megnehezíthetik a nappali fényben történő, pontos számolást. Nem biztos, hogy az összes bagoly észlelhető a zárt, sötét lombozatban. Ilyen esetekben lehet alkalmazni a szürkületi kihúzáskor vagy a hajnali behúzáskor történő számlálást. Ezzel pontosabb adatokat nyerhetnek a nappali fényviszonyok között történő számoláshoz képest, persze csak a problémás örökzöldek esetében.

Az adatok rögzítésére és beküldésére két adatlapforma is elérhető, ezek a szükséges tájékoztatást is tartalmazzák:

internetes Google form jelentőlap, ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható, ide kattintva elérhető.

Amint azt a rutinos adatgyűjtők már jól tudják, „a nulla adat” is adat! Ez ebben az esetben annyit jelent, hogyha valaki nem talál nappalozó erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen (amelyet alaposan átnézett!), az is küldje el tapasztalatait. Hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat!

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok is megjelenhetnek a nappalozóhelyeken, akár az előbbi faj egyedei közé vegyülve, akár azoktól elkülönülve. Ennek értelmében az erre vonatkozó megfigyeléseket is (réti fülesbagoly, kuvik stb.) is köszönettel fogadják. Készül egy éves összesítés, illetve minden információ bekerül az országos Madáratlasz Program adatbázisába, ami pedig részét képezi egy európai szintű MAP összesítésnek. A mostani számlálás eredményei várhatóan 2018. február közepén jelennek meg az MME honlapján, illetve a bagolyszámlálók Facebook oldalán.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület


Kövessen minket Facebookon!

Szóljon hozzá!