Az aszály már most sok kárt okozott a mezőgazdaságban

aszály Illusztráció: Pixabay

Országosan, de különösen Békés megyében nagy gondokat okoz idén az aszály, a hiányzó csapadék. Az elégtelen őszi, téli és tavaszi csapadékellátásnak köszönhetően legalább 100-150 miliméternyi víz hiányzik a talajból a megye egyes területein, különböző elosztásban.

Ez azt jelenti, hogy körülbelül 20 százalékos hozamkiesés várható, hiszen Békés megye agrármegyének számít, különösebb ipari szektor nem található itt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Békés Megyei Kormányhivatal közös összefogással segíti és próbálja gördülékenyebbé tenni az aszállyal kapcsolatos kárbejelentéseket. Eddig 120 kárbejelentés érkezett, ami 3200 hektárnyi területet jelent – részletezte dr. Kulcsár László, az Agrárkamara Békés megyei elnöke. Hozzátéve, hogy a helyzet valószínűleg a jövőben sem fog javulni, ezért egy több éves öntözési programterv lehet a megoldás a helyzet orvoslására. Szeretnék a következő öt évben legalább a duplájára emelni az öntözhető területek nagyságát.

Fontos tudni, hogy a növény károsodását az észlelést követően, 15 napon belül szükséges bejelenteni elektronikus úton, a Magyar Államkincstár honlapján az MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül, ügyfélkapus beazonosítást követően. Aszálykár bejelentés legkésőbb szeptember 30-ig lehetséges. A termelői kárbejelentést követően a területileg illetékes kormányhivatalnak kell igazolnia az aszály, és a növényben bekövetkezett kár közötti összefüggést – írja honlapján a kormányhivatal.

20-30 százalékos veszteséggel számolnak az aszály miatt

A megyei elnök azt is kifejtette, hogy a legsúlyosabb helyzet a kalászos növényeket érinti. A korábbi átlagos 5-6 tonnához képest jó, ha idén 4 tonna betakarítható termés lesz. Ám a többi növényfajtára (például a napraforgóra, vagy a kukoricára) is kihathat majd a csapadékhiány. Ez az év egyértelműen aszályos év. Itt lényegi javulás ilyen óriási csapadékhiánynál már reménytelen, tehát ez el fogja kísérni az egész idei gazdasági évet. Meg fogjuk érezni, hogy mindenből kevesebb lesz és drágább lesz.

A károk mérséklésére számos kormányzati döntés született – árulta el Herczeg Tamás országgyűlési képviselő. Sajnos 100 milliárd forint feletti az az összeg, ami tulajdonképpen már aszálykár. Körülbelül 30 százalékkal lesz gyengébb az őszi vetésű gabona termésátlaga a szakemberek szerint. Az öntözési időszak meghosszabbításától kezdve a kárenyhítésen keresztül számos döntés született a gazdák megsegítésére. A gazdálkodók egyre inkább igyekeznek olyan technológiákat használni, amelyek alkalmasabbak ilyen szélsőséges időjárási körümények között. A következő időszakban olyan 140 milliárd forint összeget különít el a kormány arra, hogy az öntözési lehetőségeket bővítse. Egyelőre nincs más út. Sokat dolgoztak azon is, hogy az M44-es út alatt is épülhessen egy öntözőrendszer.

Engedéllyel öntözhetnek csak a gazdák

Az óriási vízhiány okozta komoly károkra tehát az öntözés jelenti a megoldást. Ennek kapcsán Szabó János, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója az öntözési engedély jelentőségére hívta fel a figyelmet. Megosztotta, hogy a sokéves átlaghoz viszonyítva jóval kevesebb csapadék hullott a tavasszal. Ebben az időszakban inkább a belvizek szokták megmegnehezíteni a mezőgazdaság helyzetét. Az igazgatóság feladata jelenleg, hogy az öntözéshez a vizet eljuttassák, ahova lehetséges. Az öntözéshez a gazdák jellemzően vízjogi engedélyekkel rendelkeznek. Az igazgatóság területén a kiadott vízjogi engedélyek jelentősen meghaladják a 20.000 hektárt, viszont évente körülbelül 18.000 hektár területet szoktak öntözni. Az öntözési időszak hivatalosan április 15-én kezdődött volna, de az igények sokkal hamarabb jelentkeztek. Már márciusban is szolgáltattak öntözővizet, majd április egytől hirdette ki a kormány az öntözési időszak kezdetét. Szabó János felhívta a gazdák figyelmét, hogy engedély nélkül ne öntözzenek, az engedélyeket gyorsított eljárásban adja ki a hatóság.

Mint arról már korábban írtunk, nem csak az aszály jelent problémát. Csaknem 500 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak az árvizek, az aszályok, és a szélsőséges időjárás 1980 és 2017 között Európában. Az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák ebben a közel negyven évben 115 ezer emberéletet követeltek a kontinensen. A mezőgazdaságot ért veszteségeket azonban nehéz összegezni és előre megjósolni is. Több olyan ágazat is van, amelyeket erősen érinthetnek az évről-évre egyre nagyobb mértékű hőingadozások.


Kövessen minket Facebookon!

Szóljon hozzá!